Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha fellapozzák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, láthatják, hogy az több igazságügyi tárgyú törvényt módosít. A törvénycsomag többek között módosítja a közjegyzőket, az igazságügyi szakértőket érintő joganyagot, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a civiltörvényt és a bírósági végrehajtásról szóló törvényt is. Ezeket a változtatásokat elsősorban a jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatokon nyugvó jelzések indokolják. Emellett ugyanakkor az európai uniós előírásoknak való megfelelés is indokolttá tesz bizonyos korrekciókat, például a bizalmi vagyonkezelői tevékenységről szóló, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény tekintetében. Engedjék meg, hogy kicsit részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról.

Ahogy ezt már említettem, a törvényjavaslat több kérdéskörben kívánja a közjegyzői tevékenységre vonatkozó szabályozás egyes pontjait megújítani. Ezek a módosítások elsősorban a közjegyzőkről szóló törvényt és ehhez kapcsolódóan a bírósági végrehajtásról szóló, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényt érintik.

A tervezett változtatásokat egyrészről a közjegyzői törvény gyakorlati alkalmazási tapasztalatai indokolják, másrészről a közhatalmat gyakorló közjegyzőkkel szemben fennálló közbizalom megőrzése és megerősítése. Ennek érdekében a törvényjavaslat módosítja a közjegyzői fegyelmi eljárásban ideiglenes intézkedésként alkalmazható, szolgálatból történő felfüggesztés intézményét.

A jelenleg hatályos szabályozás alkalmazása során ugyanis bebizonyosodott, hogy a nem kellően pontos jogszabályi megfogalmazás eltérő értelmezésre vezethet, így a közjegyzők szolgálatból való felfüggesztésének gyakorlati alkalmazása nehézkes, és számos indokolt esetben nem lehetséges. A törvényjavaslat ezért egyértelműen meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az eljáró fegyelmi bíróság elrendeli a közjegyző felfüggesztését az arra okot adó körülmény fennállásáig.

Ezzel az intézkedéssel biztosítható, hogy azok a közjegyzők, akikkel szemben bűncselekmény vagy különösen súlyos fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja merül fel, e gyanú tisztázásáig ne gyakorolhassák az állam által rájuk ruházott közhatalmat. Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a jogkereső állampolgár ügyét büntetőeljárás hatálya alatt álló közjegyző intézi, vagyis olyan személy, akivel szemben megingott a köz bizalma.

A közjegyzőkről szóló törvény számos ponton módosul amiatt is, hogy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara gyakorlati tapasztalatain nyugvó korrekciók a közjegyzők mindennapi működését gördülékenyebbé tegyék. E pontosítások érintik a közokiratok szerkesztését, az eljárásban részt vevő képviselők, illetve segédszemélyek, például jelnyelvi tolmács közreműködését, a másolathitelesítés szabályait, valamint a hiteles kiadmánymásolat kiadásának rendjét.

(19.00)

Számottevő gyakorlati problémát okoz a közjegyzők által elrendelt végrehajtás során az alaptalanul vagy ismételten benyújtott, a végrehajtási lap visszavonására, illetve a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmek kezelése. A visszaélésszerű joggyakorlás megakadályozása érdekében a javaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló és a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényt is. A javaslat a kérelmek benyújtását díj fizetéséhez köti, ami a félnek visszajár, ha a kérelme alaposnak bizonyul. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az említett díjfizetési kötelezettség minden esetben csak a törvény hatálybalépését követően előterjesztett kérelmekre vonatkozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a már említett jogszabályokon kívül módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt is. A változtatás célja, hogy biztosítsa a szabadalmi ügyvivői hivatás rugalmasabb keretek között való gyakorolhatóságát, ezáltal ösztönző keretet alakítson ki a szabadalmi ügyvivői szakma hazai és uniós piacon való gyakorlásához és fejlődéséhez. Az említett törvény módosítása emellett az Európai Bizottság által indított két kötelezettségszegési eljárás nyomán biztosítani kívánja az uniós jognak való teljes körű megfelelést is. A törvényjavaslat mindezekre tekintettel átstrukturálja a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat egy általános, a szabadalmi ügyvivők ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály bevezetésével.

Módosulnak a szabadalmi ügyvivői irodák és az ügyvivői társaságok tevékenységi, valamint részesedési korlátozásai a megengedőbb szabályok bevezetése által, lehetővé téve a nem szabadalmi ügyvivőként tevékenykedő piaci szereplők magasabb szintű részesedését a szabadalmi ügyvivői irodákban, valamint társaságokban. Ugyanakkor annak érdekében, hogy megőrizhető legyen a szabadalmi ügyvivők szakmai irányítása a szabadalmi ügyvivői irodák, valamint szabadalmi ügyvivői társaságok felett, garanciális szabályként legalább kétharmados szavazati jog biztosítása került meghatározásra, amely által a szavazati arány a lecsökkentett részesedési minimumnál magasabb arányban lett meghatározva.

A törvényjavaslat módosítja továbbá az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítási szabályokat oly módon, hogy az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a korábbi igazolási kötelezettség helyett csupán írásban kell nyilatkoznia felelősségbiztosítása meglétéről, valamint tartalmáról. Ezenfelül beépítésre kerül a törvénybe egy, a szabadalmi ügyvivők szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek számára nyújtott garanciális intézkedés, amelynek köszönhetően az ügyfelek tájékoztatást kaphatnak a szabadalmi ügyvivők felelősségbiztosításával kapcsolatban.

Tisztelt Ház! Az elmondottakból következik, hogy a benyújtott törvényjavaslat szabadalmi ügyvivőket érintő része azon túl, hogy egyensúlyt teremt a közérdek és a szabadalmi ügyvivők érdekei között, úgy igazítja ki a szabályozást, hogy az teljes mértékben harmonizáljon az uniós rendelkezésekkel.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a törvényjavaslatnak a hagyatéki eljárásról szóló törvényt módosító rendelkezéseire! A kifejezetten az állampolgárok érdekét szolgáló változtatások előremutató célja a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése is. Ennek érdekében a javaslat a jelenlegi kettéosztott hagyatéki eljárási rendszer megtartása mellett néhány egyszerűsítő és gyorsító célú rendelkezést vezet be a jelenlegi folyamatba. Jogrendszerünkben ugyanis  hasonlóan más országok gyakorlatához  a hagyaték átadását megelőző úgynevezett előkészítő szakasznak kiemelt jelentősége van.

Mivel jelenleg a hagyaték átadásának előkészítését a jegyző végzi, indokolt a jegyző meglévő eljárásbeli szerepének további erősítése annak érdekében, hogy az eljárás második szakaszában a közjegyző a hagyatékot az örökösök részére mihamarabb átadhassa. A jegyző szerepét erősíti például a javaslatnak az a rendelkezése, amely számára az örökösként érintettek érdekében egy összetett tájékoztatási feladatot fogalmaz meg. A javaslat szerint ugyanis a jegyzőnek tájékoztatnia kell a feleket jogaikról és kötelezettségeikről, iratbetekintési lehetőségükről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve fel kell hívja figyelmüket a megegyezés lehetőségére.

Az említett tájékoztatási kötelezettség előírása mellett további előremutató rendelkezése a javaslatnak, hogy a leltározás megkezdésének határideje a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal induló ügyekben lerövidül. Az, hogy már a leltározási szakaszban megjelenik az egyezségkötésre ösztönzés, az eljárást gyorsíthatja abban az esetben, ha a felek az eljárás kezdetén tisztában vannak azzal, hogy megegyezhetnek, és ezzel akár hamarabb hozzájuthatnak a hagyatéki vagyonhoz.

Az örökösöknek ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy egymás közötti, illetve hagyatéki hitelezőkkel való viszonylatukban egyezségi tervezetet készítsenek, és azt a hagyatéki leltárhoz csatolják mellékletként. Ennek eredményeképp a hagyaték a közjegyzői szakaszban  a jogszabályoknak megfelelő egyezség alapján  hamarabb átadható.

Az említett reformok mellett a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelését szolgálja a tárgyalás nélküli hagyatékátadás és az egyezségkötés szabályainak szorosabb összekapcsolása is. A tárgyalás nélküli eljárás főszabállyá tételével szintén nagyobb arányban rövidülhet majd az eljárások időtartama. Természetesen a hagyatéki tárgyalásoknak a jövőben is jelentősége lesz, hiszen a törvényben meghatározott esetekben továbbra is kötelező lesz tárgyalást tartani. A tárgyalás tartását az öröklésben érdekelt is kérheti majd a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakon túl a törvényjavaslat tartalmazza a bizalmi vagyonkezelésről szóló törvény módosítását is. Ennek keretében többek között pontosítja a nyilvántartásba vétel szabályait, melynek célja, hogy a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő nyilvántartások esetén egyértelműen rögzítésre kerüljenek a hatáskör gyakorlására vonatkozó rendelkezések, valamint az alkalmazandó eljárási szabályok.

Az eljárási szabályok egyértelmű meghatározása mellett a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó előírások szigorítására is sor kerül. A pénzmosás elleni küzdelem uniós előírásainak teljesítése érdekében a nyilvántartás vezetése során a törvényjavaslat meghatározza azokat a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó feltételeket, amelyek biztosítják az ilyen pozíciót betöltő személyek alkalmasságát és megfelelőségét. A pénzmosási irányelv előírja ugyanis a tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy garantálják az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatók, így a bizalmi vagyonkezelők alkalmasságát.

Mivel az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt érintő engedélyezési feltételek jelenleg is szigorúak, a törvényjavaslat leginkább a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőket érinti. A pénzmosási irányelv rendelkezéseinek megfelelően a jövőre nézve rendelkezik arról, hogy nem viselhet bizalmi vagyonkezelői tisztséget az, akit pénzmosással összefüggő bűncselekmény miatt elítéltek. Gazdálkodó szervezetként eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a büntetőjogi alkalmassági feltételeket a szervezet tagjának, tényleges tulajdonosának, valamint vezető állású személyének kell teljesítenie. A törvényjavaslat értelmében a nyilvántartó hatóság folyamatosan ellenőrzi, hogy a bizalmi vagyonkezelő megfelele a büntetőjogi alkalmassági feltételeknek. Ezen feltételek vizsgálata erősíti a közbizalmat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok tekintetében.

Az állam a jövőben fokozottabban beleavatkozik a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokba, ezzel garantálva a kezelt vagyonnal való gazdálkodás tisztaságát. Ha az ellenőrzés eredményeként a bizalmi vagyonkezelővel összefüggésben a feladatát érintően kizáró ok merül fel, a nyilvántartó hatóság felhívja a jogviszony érintett szereplőit, hogy azt az akadályt hárítsák el. A bizalmi vagyonkezelői pozíció körében felmerült akadály kiküszöbölhető akár a kizárással érintett bizalmi vagyonkezelő visszahívásával, és új bizalmi vagyonkezelő kirendelésével, vagy  gazdálkodó szervezet esetén  az összeférhetetlenség megszüntetésével.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a kizárással érintett bizalmi vagyonkezelő esetén a hivatal a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt törli a nyilvántartásából, de 90 napos türelmi időt biztosít az érintetteknek, hogy gondoskodjanak arról, hogy megfelelő és alkalmas bizalmi vagyonkezelő töltse be ezt a pozíciót. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően a törvényjavaslat értelmében a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnik. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnéséről a hivatal értesíti az állami adóhatóságot, figyelemmel arra, hogy a kezelt vagyon adójogi jogalanyisággal bír.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló törvény módosítását is bemutassam önöknek! Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának egyszerűsítésével összefüggésben a törvényjavaslat módosítja a törvény bevallás elmulasztására vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy az átalakult statisztikai adatszolgáltatás és az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlési okok koherenciája megvalósuljon.

(19.10)

Az igazságügyi szakértők érdekképviseleti szerve, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara bürokratikus terheinek csökkentése érdekében az igazságügyi szakértők munkájának értékelésére szolgáló minőségbiztosítási rendszer módosítása is szükségessé vált.

A módosítás érinti továbbá a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara legfőbb döntéshozó szerve, a küldöttgyűlés, valamint elnöksége jelölésének és megválasztásának szabályait. Az elektronizáció jegyében a választási szabályok úgy módosultak, hogy a választás elektronikusan lebonyolítható legyen, így a lehető legkevesebb költséget és időráfordítást igényeljen a kamara és a választott igazságügyi szakértők részéről.

Emellett néhány, a gyakorlati visszajelzések alapján szükséges pontosítás is végrehajtásra kerül a törvényben. A törvénymódosításokat számba véve említést érdemel a civil törvényként ismert, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítása is. A törvényjavaslat a civil törvényt annak érdekében módosítja, hogy biztosítani tudja a Nemzeti Együttműködési Alap testületeinek szakmai munkája folyamatosságát.

Az elhangzottakon túl a törvényjavaslat tartalmaz még néhány törvénymódosítást, amit az időközben elfogadott jogszabályokkal való összhang megteremtése indokol. Így került be a javaslatba az átalakulási törvény pontosítása, illetve az ügyvédi tevékenységről szóló törvény apró korrekciója.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Zárásként hangsúlyozni szeretném, hogy a törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú törvényt módosít. A módosítások szükségessége jórészt szakmai gyakorlati tapasztalatokon nyugvó jelzéseken alapszik, és azok az említett eljárások egyszerűbbé, gördülékenyebbé tételét, a közbizalom erősítését szolgálják, egyes esetekben pedig nem elhanyagolható szempont az európai uniós előírásoknak való megfelelés kötelezettsége sem. Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)