Készült: 2024.04.28.09:03:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

167. ülésnap (2020.11.17.), 246. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy István (Fidesz)
Beosztás agrárminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:04


Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a lehetőséget, hogy néhány mondatban bemutathatom azt a törvényjavaslatot, amellyel az öntözéses gazdálkodás újabb lépését, újabb állomását tudjuk szolgálni. Az agrárpolitika egyik alapvető célja az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körben történő alkalmazásának elterjesztése annak érdekében, hogy a magyar gazdálkodók rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javítani tudják mezőgazdasági termelésük hatékonyságát.

Ma körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, és felmérések alapján 400-500 ezer hektár közé tehető az az igény, ahol öntözni szeretnének.

(0.00)

Ezt az igényt a tervezhető vízgazdálkodás érdekében a rendelkezésre álló vízkészletek mennyiségének és minőségének figyelembevételével kell kielégíteni. A célok elérése érdekében 2019-ben megszületett az öntözésfejlesztésről szóló törvény, 2020-ban a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet. Ezzel első lépésként a felszíni vízből történő öntözés elősegítésének jogszabályi alapjait teremtettük meg, és az ágazat továbbra is azt szorgalmazza, hogy ahol erre lehetőség van, a felszíni vizekből öntözzenek a termelők. Vannak azonban területek, ahol felszíni vízkészlet nem, vagy csak nagyon nagy költség árán elérhető és használható fel, ezeken a területeken csak felszín alatti vízből lehet öntözni.

Ahhoz, hogy az öntözésfejlesztés kérdései komplexen és hatékonyan kezelhetők legyenek, egységben kell látni a hozzá kapcsolódó feladatokat. A 2019. évben a Nemzeti Földügyi Központ keretei között létrejött az öntözési igazgatási szerv, amely a feladatok ellátásának intézményi hátterét tudja biztosítani. Magyarországon a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2019. évi becslése alapján a mezőgazdasági célú kutak száma tízezer és százezer között mozog és ezek jelentős részét engedély nélkül létesítették és üzemeltetik jelenleg is, illetve engedély nélkül szüntették meg. Ezek a kutak a felszín alatti vízkészletek védelmének szempontjából kockázatot jelenthetnek. A továbbiakban tehát szembe kell néznünk azzal, hogy a mezőgazdasági öntözési célú kutak szabályossá tétele az eddig hozott intézkedések ellenére is hosszú idő óta megoldatlan probléma, és a rendezése mára már sürgetővé vált, mondhatnám azt is, hogy elengedhetetlenné vált.

A tapasztalatok alapján az engedély nélkül létesülő és üzemelő kutak nagy száma a vízjogi engedélyezési eljárás bonyolultságára, az ahhoz szükséges műszaki és jogi dokumentumok, valamint az igazgatási és szolgáltatási díjak magas költségére vezethető vissza, melyek miatt a termelők jelentős része nem folytatja le és nem folytatta le az engedélyezési eljárást. Az engedélyezés hiányából adódóan nem ismert pontosan a kutak száma, nem ismert a műszaki állapotuk, a belőlük kitermelt víz mennyisége és minősége sem. Összefoglalva: nem állnak rendelkezésre a vízkészlet-gazdálkodás tervezéséhez szükséges információk.

Az agrárágazat hatékonyságának fokozása érdekében indokolt, hogy a klímaváltozás egyre erősödő negatív hatásai miatt, ismétlődő szárazságok és aszály miatt az agrártermelésben növekvő jelentőségű öntözési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladat- és hatásköröket az állam részéről egy szervezet, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvénnyel létrehozott öntözési igazgatási szerv láthassa el. Az Agrárminisztérium által készített törvénymódosítás alapján a tárca kútamnesztiát hirdet a korábban engedély nélkül létesített, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutakra.

A törvénymódosítás alapvető eleme, hogy lényeges egyszerűsítést hajt végre a mezőgazdasági öntözési célú kutak nyilvántartásba vétele és a vízjogi engedélyezése tekintetében azzal, hogy egyszerűsített adatlapon történő bejelentésköteles, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik, a kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg és az első vízzáró réteget nem éri el. Ezen egyszerűsítések megfelelnek az Alkotmánybíróság e tárgykörben megfogalmazott elvárásainak is. Mélyebb, mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében írja elő az eddigi gyakorlat szerinti engedélyezést.

A feltételrendszer meghatározásának az az alapja, hogy ezeknek a kutaknak a felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatása kisebb jelentőségű, hiszen az első vízzáró réteget nem érik el, nem érintenek vízbázisvédő területet, talaj- vagy talajvízszennyezéssel érintett területet, valamint csak saját célú öntözésre használhatók. Ezek a feltételek a kutaknak azt a körét határozzák meg, amelyek a felszín alatti vízkészleteket minőségi és mennyiségi tekintetben is kevésbé veszik igénybe. Nagy számukat tekintve ugyanakkor mindenképpen szükséges, hogy ezekről a kutakról minél szélesebb körű ismeretek álljanak a hatóságok és a döntéshozók rendelkezésére. Erre szolgál a kötelezően előírt egyszerűsített bejelentés. Az érdemi egyszerűsítés költséget, időt, adminisztrációs terhet csökkent, és a bonyolult engedélyezési eljárást egyszerűsíti a gazdálkodók számára. A bejelentés díjmentes, költségekkel nem jár, mert egy egyszerű, szakértő segítséget nem igénylő adatlapon megtehető a gazdálkodó részéről. Az adatlapon szerepelnek a kutak alap- és műszaki adatai. A bejelentéssel egy időben a vízhasználónak biztosítania kell azt is, hogy a kivett vízmennyiség mérhető legyen. Az adatlapokat az öntözési igazgatási szerv dolgozza fel, nyilvántartásba véve a kutakat. Ezáltal kialakulhat egy olyan adatbázis, egy olyan kataszter, amelyből a hatóság, illetve a vízhasználók is tájékozódhatnak a rendelkezésre álló és a felhasznált vízkészletekről.

Ez az adatbázis a kutakon kívül tartalmazni fogja az öntözéshez kapcsolódó vízi létesítmények műszaki adatait, ezzel átfogó kép nyerhető egy adott területen az öntézési lehetőségekről. Mindez úgy valósul meg, hogy a termelőkre nem ró adminisztratív, illetve anyagi pluszterheket. A bejelentéssel és nyilvántartásba vétellel tehát a mezőgazdasági öntözési célú kutak szándékaink szerint idővel teljeskörűen számba vehetők. A számbavétellel párhuzamosan a hatóság célirányosan tervezheti a bejelentett kutak ellenőrzését, szakmai segítséget nyújthat a kutat üzemeltetőnek, és a méréssel folyamatosan rendelkezésre állnak a vízhasználati adatok. A kutak kivitelezésénél fontos tényező, hogy csak szakértő kútfúró végezheti. Függetlenül tehát az engedélyezéstől, a bejelentéssel, ellenőrzéssel, illetve a kutak megfelelő kivitelezésével a felszín alatti vízkészletek mennyiségére és minőségére vonatkozó főbb védelmi szempontok továbbra is érvényesülnek.

Új elemként kerül bevezetésre, hogy az újonnan létesült kutak esetében vízjogi engedély nélkül létesíthető, üzemeltethető és szüntethető meg az olyan mezőgazdasági célú öntözőkút, amelynél a vízkivétel kizárólag talajvízből történik, a kút talpmélysége az ötven métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el. Továbbra is vízjogi engedélyhez kötött az olyan kutak létesítése és üzemeltetése, amelyek az első vízzáró réteget elérik, olyan területen vannak, amelyek vízbázis védőidomát vagy védőterületét érintik, valamint karszt- vagy rétegvízrészletet vesznek igénybe, továbbá talaj- vagy talajvízszennyezéssel érintett területeken helyezkednek el, illetve ha az öntözőkút több mezőgazdasági termelő művelésében álló területet is ellát. Ezekben az esetekben feltétlenül szükséges a hatósági közreműködés már a létesítést megelőzően, hogy kizárható legyen a környezeti károkozás lehetősége.

A törvénymódosítás tehát lehetőséget ad arra, hogy új eljárásrendet vezessünk be kimondottan a mezőgazdasági öntözési célú kutakra vonatkozóan annak érdekében, hogy az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében továbbléphessünk. Kijelenthetjük, hogy az öntözéses gazdálkodást az állam közérdekű tevékenységnek tekinti, hiszen nem pusztán egyéni haszon keletkezik ennek révén, hanem környezetünk jó állapotát is javítani tudjuk a kiegyensúlyozott, tudatos és magasabb fokú vízgazdálkodási tevékenységgel.

Tisztelt Ház! A törvénymódosító javaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések elősegítik azt, hogy az öntözésfejlesztéshez kapcsolódó vízgazdálkodás komplexen legyen kezelhető, ezzel folytatva a tavaly megkezdett munkát. Arra törekszünk, hogy megoldódjon az évek óta súlyosbodó probléma, amit az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek mind a mezőgazdaságnak, mind a környezetnek.

A magyar mezőgazdaság fenntartható fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal és majd szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Elnök úr, köszönöm megtisztelő figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  246  Következő    Ülésnap adatai