Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Már sok minden elhangzott, ezért én szeretnék egy kicsit rövidíteni a mondandómon, és csak egy-egy javaslat egyes fejezeteit szeretném megemlíteni újból.

Mindenekelőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat megalkotásának elsődleges célja az uniós jogharmonizáció biztosítása, mivel a javaslat az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019. október 23-ai európai parlamenti és tanácsi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja. A javaslat célja, hogy az irányelv rendelkezéseinek megfelelő magyar törvényi szabályokat megállapítsa. A szabályozási koncepció kiindulópontja az volt, hogy Magyarország a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény jogintézményeinek a fenntartásával biztosítsa az irányelvnek való megfelelést, továbbá a legszükségesebb esetekben hozzon létre új jogintézményeket.

A fenti kiindulópontnak megfelelően a javaslat I. fejezete a hatályos panasztörvény újrakodifikálásával, szükség szerint a gyakorlati tapasztalatok miatti fontosabb kiegészítésekkel rendezi a panasz és közérdekű bejelentés benyújtásának és elintézésének a szabályait. A javaslat II. fejezete az irányelv rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. A javaslat III. fejezete az Alaptörvénybe foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekekre tekintettel benyújtható bejelentések körét szabályozza. A javaslat IV. fejezete a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a panasztörvény szabályainak figyelembevételével. A javaslat V. fejezete a szükséges technikai szabályozási elemeken túl az érintett más törvények pontosítására is javaslatot tesz; ilyen például az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása.

(17.20)

A javaslatnak az irányelv átültetését szolgáló második fejezete nem teljeskörűen a következő főbb csomópontok mentén foglalható össze annak hangsúlyozásával, hogy az átültető jogszabály minden elemében maximálisan kihasználja az irányelv adta jogalkotási kereteket. Ahogy már elhangzott, a magánszektorban működő foglalkoztatókra vonatkozó kötelezettségek alapján az 50 fős foglalkoztatotti létszámot meg nem haladó kis- és középvállalkozások terheit nem kívánja ezzel a szabályozással növelni, így nem él azzal az irányelvben biztosított lehetőséggel, hogy e kötelezettséget a jelzett körben is kiterjessze.

Aztán az 50-249 munkavállalót foglalkoztató jogalanyok közös belső bejelentési csatornát hozhatnak létre, csökkentve ezzel a kisebb vállalkozásokra rótt terheket, illetve a javaslat átmeneti rendelkezésben biztosítja, hogy a belső bejelentési csatorna létrehozására vonatkozó kötelezettséget 2023. december 17-étől teljesítsék. Szintén elhangzott, hogy a 250 munkavállalót foglalkoztató jogalanyok kötelesek belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetni.

A közszférában működő foglalkoztatókra vonatkozó kötelezettségek alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszert az irányelv alapján főszabály szerint valamennyi közszférában működő jogalanynak, továbbá a jogalanyok tulajdonában vagy irányítása alatt álló valamennyi szervezetnek létre kell hoznia. Az irányelv alapján a tagállamok e kötelezettség alól mentesíthetik a 10 ezer főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat, illetve az 50-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve állami szervek vagy tulajdonában, vagy irányítása alatt álló szervezeteket.

Végül a javaslat kitér a közszférában működő foglalkoztatóra vonatkozó kötelezettségekre, illetve az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm figyelmüket, és kérem, hogy az elmondottak alapján támogassák ezt a javaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)