Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Elnézést, hány perces időkeretem van?

ELNÖK: Hetes.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Valóban, a mai napon már sokadszor hallgattuk meg, mondhatjuk, ugyanazt a sablonszöveget itt az egyetemi kiszervezések ügyében. Ugye, én azt gondolom, hogy ahányszor ezt halljuk itt a kormány részéről, és most nem képviselő úrra gondolok, hanem az azt megelőző vitákban ahányszor államtitkár úrtól és a kormánypárti képviselőktől hallhattuk, annyiszor tisztába kell tenni azt, hogy valójában mi történik itt.

Tehát itt nem modellváltás történik a felsőoktatásban, hanem az egyetemek, az egyetemi döntéshozatal, az egyetemi vagyon és az egyetemi ingatlanoknak a kiszervezése történik meg. Ez legyen világos! És egészen elképesztő és elszomorító, hogy ebben a folyamatban, és erről már vitáztunk itt a mai estén, már bekerültek, sorra kerültek a legnagyobb vidéki tudományegyetemek is, ugye, Szeged, Pécs és Debrecen tudományegyetemei, amelyek azon túl, hogy az ország legfontosabb egyetemei közé tartoznak, óriási szerepet töltenek be az adott városok, az adott megyék, sőt az adott régiók gazdasági és társadalmi éle-tében. Jellemzően a legnagyobb foglalkoztatókról beszélünk, több ezer családnak adnak megélhetést, és ez természetesen maximálisan igaz a Pécsi Tudományegyetemre is.

Pécs, Baranya és az egész dél-dunántúli régió egy válság sújtotta térség, mondhatjuk, nagyon-nagyon régóta az Európai Unió húsz legszegényebb, leggyengébben teljesítő régiója között van a Dél-Dunántúl, és elmondhatjuk azt is, hogy Baranya igen nehéz helyzetben van. Pécs városáról szintén nem kell hosszan beszélni, arról, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van.

A Pécsi Tudományegyetem messze-messze Pécs legfontosabb gazdasági szereplője, a legfontosabb foglalkoztatója, óriási szerepe lesz abban, hogy Pécs gazdaságát új alapokra helyezzük, és megpróbáljuk nemcsak a várost, nemcsak a megyét, de az egész régiót is a fejlesztés útjára állítani. Az egyszerűen nem igaz, hogy ez a folyamat egy önkéntes felajánlkozás volt a Pécsi Tudományegyetem részéről.

Abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy viszonylag transzparens módon történtek ezek a szenátusi ülések és a különböző megbeszélések itt a kiprovokált, kikényszerített modellváltás tekintetében, és bizony megfogalmazták az egyetemi vezetők is, hogy egy nagyon erőteljes nyomásgyakorlás jelent meg a kormány részéről.

De nem is kell az egyetemi vezetők kimondott gondolataira hagyatkozni, hiszen nem olyan régen a szakbizottság, az Országgyűlés szakbizottságának az ülésén Vinnai képviselő úr egész pontosan megfogalmazta, hogy mi folyik itt az egyetemek kiszervezése mögött. Kerek perec elmondta Vinnai képviselő úr, hogy nagyon ajánlott a modellváltás, hiszen amelyik egyetem a modellváltásból kimarad, az a fejlesztési forrásokról is lemarad.

Teljesen világos volt egyébként az egyetemi szenátus és egyébként a kari tanácsok döntéseinek megfogalmazásakor is, hogy abba az irányba próbáltak meg az egyetemi képviselők és az egyetemi döntéshozók elmozdulni, amit úgy véltek, hogy talán a kisebb rossz. Teljesen világos volt a kormányzati diktátum, teljesen világos volt a kormányzati szándék. Tehát gyakorlatilag belezsarolták az egyetemeket ebbe a folyamatba.

Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem esetében, és itt visszautalok államtitkár úr gondolataira, nagyon határozottan megfogalmazódott az, hogy bizony az egyetemi szenátusnak vannak elvárásai. Tehát nem egy biankó csekket akartak adni a kormánynak, hogy a kormány belátása szerint vezényelje le ezt a kiszervezési folyamatot, hanem bizony megfogalmazták azt, hogy az egyetemi szenátusnak vagy a legfontosabb döntéshozó szervnek meglegyen a lehetősége beleszólni a kuratórium szerkezetébe. Ne az idők végezetéig legyenek kinevezve ezek a kurátorok, bizony legyen lehetőség a visszahívásra, és legyenek megfogalmazott, a törvény betűjében is megfogalmazott garanciák arra, hogy az egyetemi szenátus döntéshozatali jogai mind a tudományos, mind a szakmai kérdésekben, minden olyan kérdésben, ami az egyetem jövőjét alapvetően meghatározza, biztosítva legyenek! Ez nem valósult meg.

Tehát itt, tisztelt államtitkár úr, önök mennek szembe az egyetem szenátusának világosan kimondott szándékával, és mi egyébként, hozzám hasonlóan Mellár képviselő úr is, benyújtottunk olyan indítványokat az Országgyűlés elé, amik az egyetemi polgárság, az egyetemi vezetők által megfogalmazott garanciális elemeket próbálták érvényesíteni, és erre önök mondtak nemet, tisztelt államtitkár úr.

Tehát önök vették semmibe a pécsi egyetem esetében is a nagyon komoly szakmai múlttal rendelkező szenátoroknak vagy az egyetemi szenátus tagjainak a döntését; és mi próbáljuk meg képviselni. Tehát valójában az ön állításával szemben, tisztelt államtitkár úr, az ellenzéki képviselők küzdenek azért, hogy meg lehessen védeni az egyetemi autonómiát.

Önök arról beszélnek, hogy a felsőoktatás fejlesztésének ez valamiféle záloga lenne, hogy most a fenntartóváltás megtörténik, és az állami egyetemeket, azok teljes vagyonával együtt ilyen magánalapítványokba szervezzék ki. Nos, ezt egyébként az önök kommunikációs igazgatója cáfolta meg, amikor itt ezeknek a kiszervezéseknek az általános vitája volt. Hollik képviselő úr elismerte, hogy igazából önmagában ez nem jelent semmit. Tehát az, hogy megtörténik a fenntartóváltás, az még önmagában nem jelent fejlesztést.

(20.40)

De egyébként, ha megnézzük, hogy a legjobban működő és a legelismertebb európai egyetemek jellemzően állami fenntartásúak, akkor ez a tény is cáfolja az önök gondolatát, hogy ez a fenntartóváltás és a kiszervezés, az alapítványi kiszervezés lenne bármilyen módon a feltétele a fejlesztésnek. Ez nem igaz.

Az egyetemek esetében valóban szükség van arra, szükség van olyan reformokra, amelyek a hatékonyabb működés irányába hatnak. Ezt ugyanakkor meg lehet csinálni a kiszervezés nélkül is, meg lehet csinálni anélkül, hogy önök egy magánalapítványba pakolják ki az egyetemet, és fideszes politikusokat ültessenek visszahívhatatlanul az egyetemek élére. Tehát ez egy szemenszedett hazugság, hogy ezzel az egyetemek fejlesztését akarják megalapozni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön azt mondta, hogy a tükörbe tudnak nézni, és büszkék arra, amit 2010 óta a felsőoktatás terén elértek. Én pedig azt tudom mondani erre, hogy szégyelljék magukat! Elmondtam már a ma esti korábbi vitákban, hogy hány és hány fővel csökkent a felsőoktatásban tanulók száma. Egyébként körülbelül el tudjuk mondani, hogy a három nagy vidéki tudományegyetem esetében az önök kormányzása alatt körülbelül 30 ezer fővel csökken a hallgatók száma. Tehát három nagy vidéki egyetemről beszélünk.

És az önmagában szégyenteljes adat, amit már említettem, hogy most jelenleg, 2021-ben egy doktori fokozattal rendelkező egyetemi adjunktusnak a bruttó fizetése 277 ezer forint, ez az önök szégyene, tisztelt államtitkár úr. És pontosan az önök gyalázatos, felsőoktatást érintő politikája miatt hagyták el sajnos ilyen sokan azt a hivatást, amit választottak maguknak, és amely hivatással összefüggésben rengeteg időt töltöttek tanulással és kutatással.

Tehát végső soron azt tudom mondani, hogy megalapozatlan, amit önök állítanak, ez nem önkéntes folyamat volt: belezsarolták az egyetemeket ebbe a folyamatba, és azokat a világos és az egyetemi szenátusok által megfogalmazott garanciákat veszik semmibe, amelyek által az egyetemek, az egyetemi döntéshozók egyébként hozzájárultak ehhez a folyamathoz. Tehát önök csapták be az egyetemi szenátusokat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)