A felszólalás szövege:
RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Így a vitanap végeztével az ember néhány olyan gondolatot szeretne még értékadóként hozzáadni a mai beszélgetéshez, amely mindenképp fontos Magyarország költségvetése szempontjából. Háromszoros nagyapaként én mindig a családomat nézem, szeretteimet nézem, és mindazokat, akik körülöttünk élnek, Magyarország polgárait. Nem vagyok közgazdász, én inkább a humánpolitikai területen érzem magam járatosnak, éppen ezért minden költségvetést az emberek oldaláról igyekszem megközelíteni. Az ő mindennapi sorsukkal, az ő mindennapi életükkel, munkakörülményeikkel, életkörülményeikkel, lakhatási körülményeikkel és egyáltalán nemzetünk sorsával foglalkozom elsősorban. Innen is közelítem meg Magyarország költségvetését.
Ez a 12. költségvetés, amelynek a vitájában részt vehettem. Emlékszem, volt olyan, amikor még reggel fél 5-kor vitatkoztunk Magyarország költségvetéséről, és név szerinti szavazással tudtuk útjára engedni azt a jogszabályt, amely meghatározta az egész éves költségvetésünket, amely szerint tudott működni az ország. Boldog és büszke vagyok arra, hogy minden olyan költségvetést, amit eddig megszavaztunk és elengedtünk, bizonyíthatóan egy évre szólt, egy évig tudott működni az ország. Nem mondom, hogy nem voltak benne nehezebb pillanatok, de mindig kiszámíthatóan, stabilan és tervezhetően működött Magyarország költségvetése.
Én úgy érzem, hogy a 2023-as költségvetés tervezete hasonlóan átgondolt, megfontolt, és épít arra a tapasztalatra, amely 2010 óta ebben a kormányzatban és ebben a gondolkodásban, ebben az értékkörben eddig már lecsapódott.
Számomra nagyon fontos az is, hogy gondol a költségvetés kiemelt területként két olyan nagyon fontosra, amely gyermekeink, unokáink, családtagjaink, szeretteink számára nagyon fontos: a biztonságérzetünk. A biztonságérzetünk pedig két fontos területen kell hogy megerősítést nyerjen: az egyik a honvédelmünk, Magyarország védelme, a másik pedig az a fajta biztonságérzetünk, amely a mindennapi életkörülményeinket jelenti, egyszóval mindennapi rezsinket.
(19.40)
Azt a rezsit, amely mindenkinek minden hónapban kérve, kéretlenül, de megjön, amellyel számolnia kell, terveznie kell, és a következő hónapban, a rákövetkező hónapokban, és évszakoktól változóan pedig annak a szezonális hatásaival együtt befolyásolja az emberek életét. Ebben a biztonság, a kiszámíthatóság mindennél előrébb való, tehát a rezsicsökkentés biztosítása, annak garanciája, egyben az ország polgárai életkörülményeinek biztosítása is, annak garantált minőségével együtt. Számomra ezért fontos, hogy ez a két alap létrejön, és egyfajta stabilitást ad az ország életében.
Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ebben a bolond világban, amely körülvesz bennünket, s amely időről időre kihívásokkal szembesíti az országot, abban a költségvetés biztonságérzete segítséget nyújt számunkra. Megéltünk már jó néhányat. Megéltük a 2015-ös migrációt, megéltük a 2020-as Covid-válságot, és most egy háború, a szomszédunkban dúló háború kellős közepén vagyunk, és ezt még csak tovább fűszerezi Európa energiakrízise. Mindebben a világban kell fogódzókat nyújtanunk Magyarország polgárai számára, és olyan biztonságérzetet adnunk, hogy Magyarország költségvetése egy éven át a megélhetésüket, a tisztességüket, a biztonságukat garantálja. Olyan mutatószámokkal dolgozik ez a költségvetés, amelyek stabil alapokon nyugszanak, a növekedési rátát figyelembe véve, a GDP-arányos hiánycélt is figyelembe véve és az infláció mértékét is figyelembe véve. Ezek követhető számok, kiszámítható számok abban a kiszámíthatatlanságban is, amely körülvesz bennünket.
Nem szeretném ismételni az előttem szólókat, tételenként elmondták, hogy melyek azok a kiemelt területek a költségvetésben, amelyek különös fontossággal bírnak: a biztonságunkat jelentők, a gyermekes családok támogatását jelentők, az egészségügy biztonságát jelentők, az oktatásunk minőségét jelentő kiadások, és nem mellesleg a nyugdíjakra és a közszféra megemelkedő jövedelmére vonatkozó irányszámok is számomra fontosak és irányadók, hiszen a családom egy része pontosan ezekből él meg.
Egy területtel kiemelten szeretnék foglalkozni ezek mellett, a magyar vidékkel, a magyar faluval és a magyar gazdaság helyzetével. Azért mondom átfogóan, mert a magyar vidék, a magyar falu számomra a „Magyar falu” programban mintegy esszenciaként jelenik meg, amelynek során a kormány biztosította a magyar vidéket arról, hogy számára ugyanolyan fontos, mint a város, és ugyanolyan fontos, mint a főváros. Ezzel együtt tudunk élni. Ennek arányos fejlődése, fejlesztése egyben garancia arra, hogy az ország is arányosan fejlődik.
Akkor, amikor a magyar faluban néhány millióról, tízmillióról vagy százmillióról beszélünk, amely a városok mértékében természetesen milliárdokban tehető, akkor a magyar faluban élhető falut tapasztalunk, látunk, élünk meg, amely megújult középületekkel, megújult orvosi rendelőkkel, közszolgáltatásokkal, közúttal, járdával, ravatalozóval és sok minden mással, ami a vidéken élő ember számára nagyon fontos. Mert Magyarország attól élhető, ha a magyar vidék élhető, és Magyarország attól élhető, ha egyben a magyar gazdaság is élhető.
Ezért különösen fontos számomra, hogy Magyarország Kormánya úgynevezett gazdasági zónákra osztotta föl az országot, amelyeknek arányos fejlesztésére törekszik is. Azzal együtt, hogy szeretné azokat a növekedési centrumokat tovább erősíteni, amelyekben zömében egyetemek és olyan gazdasági csomópontok vannak, amelyek egyben technológiai és olyan gazdasági-fejlesztési modellt nyújtanak a tágabb területek számára, ahol a bedolgozó üzemek, ahol a további kihelyezett munkavégzés, és ahol a megújult infrastruktúra segítségével a magyar vidék is bekapcsolódik abba a fajta gazdasági körforgásba, amely az ország nyugati felét, északnyugati felét, a központi régiót, most már Debrecen környékét és jó néhány olyan nagyváros környékét is jellemzi, ami hál’ istennek, most már Miskolcra is ugyanúgy érvényes.
A gazdasági zóna egyben azt is jelenti, hogy ott minden együttes fejlesztése kihat a másikra. Hiszen, ha az egyetemet, a felsőoktatást fejlesztjük, akkor a tudáscentrumokat arra készítjük föl, hogy a technológiai transzfer segítségével a magyar gazdaságot azonnal tudják segíteni. A magyar munkaerő képzésével pedig a felsőfokú és a szakképzési centrumok segítségével pedig középfokú szakemberek biztosításával egyben garanciát nyújtanak arra, hogy ma a magyar termék piacképes lesz országon belül, Európában és a világban is. Hiszen erre törekszünk, hogy minél több hozzáadott értéket tudjunk megteremteni ezekben a növekedési centrumokban, majd az egyre bővülő gazdasági körökben, hiszen Magyarország célja az, hogy csökkentse a bedolgozó ország vagy összeszerelő ország látszatát, és egyre magasabb legyen a hazai hozzáadott érték egy-egy termék létrehozásában.
Éppen ezért fontos számomra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye hogyan változott az elmúlt években. Néhány beszédes adatot szeretnék elmondani. Az ipari termelés megoszlása Magyarországon és ebbe helyezném majd be természetesen megyénket Győr-Sopron megyében 12,6 százalék volt az elmúlt években. Ez egy imponáló szám. Imponáló szám az is, hogy Budapest és agglomerációja 10,8 százalékkal tudott részt venni ebben a növekedésben. Az meg számomra különösen hízelgő, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8,2 százalékkal volt részese Magyarország gazdasági növekedésének.
Ebben a megyében az elmúlt években 76 százalékkal nőtt az ipar teljesítőképessége. Ebben a megyé-ben 2010-hez képest 36 ezerrel dolgoznak többen úgy, hogy a megyei elvándorlási adatok még közben romlottak is. És azt is el kell mondjam, hogy a külföldi beruházók által a hetedik legkedveltebb célterület Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Miért? Mert a növekedési potenciál, Miskolc, a Miskolci Egyetem mint gazdasági központ segítésével kiterjedhet a megye egészére, és nemcsak az úgynevezett borsodi ipari tengely, tehát Ózd, Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd tud növekedni, hanem ezen túl a kisebb területek is lehetőséget kapnak a bedolgozással, a részegységek gyártásával, magyarul a hozzáadott érték és a magyar termék egészéhez való hozzájárulásukkal.
Ózd a szülővárosom. Ózd, az elmúlt években sokszor lesajnált város ma gazdasági szerkezetváltáson megy át. A két korábbi nagy összeszerelő üzem, amely valóban összeszerelt részalkatrészekből végtermékeket, ma már nincs ott, a második most költözött el éppen. Ki jött a helyére? Olyan magyar vállalkozás, amely teljes egészében hazai termékkel, magas hozzáadott szellemi teljesítménnyel nemzetközi tekintetben is elismert. Ez a Wellis. És most olyan külföldi cég érkezik Magyarországra a korábban bezáró összeszerelő üzem helyére, amely számunkra nagyon fontos, mert az autóipar területén nyújt lehetőséget ahhoz, hogy hasznos termékkel tudjon hozzájárulni Ózd is az észak-magyarországi autóipari klaszter tekintetében.
Számomra, számunkra Ózd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulcskérdés. Kulcskérdés azért, mert nemcsak a gazdaság hagyományos ágazatai, hanem a turizmus egésze is fejlődött. A hagyományos desztinációk mellett, tehát a nemzeti parkok, illetve Tokaj vidéke mellett most már újabb lehetőségeket kaptunk s kapunk az infrastruktúra fejlesztésével, az „Aktív Magyarország” programban való részvétellel, hiszen kerékpárutak épültek és olyan turisztikai attrakciók valósultak meg, amelyek további vonzerőt jelentenek.
Mivel Magyarország költségvetése számomra, vidéki képviselő számára lehetőséget biztosít arra, hogy a vidék Magyarországa, azon belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózd és térsége is fejlődjön, én elfogadásra javaslom ezt a költségvetést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
RIZ GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítására irányuló javaslat számos eleme Magyarországnak az európai uniós tagságából eredő kötelezettségeivel függ össze.
A javaslat a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet és a hazai végrehajtásához kapcsolódó egyes részletszabályozásokat állapít meg. A jogorvoslati határidők egyes változásai azt is szolgálják, hogy a hazai szabályozást a jogalkotó teljes mértékben hozzáigazítsa a vonatkozó uniós joganyaghoz.
Tisztelt Ház! A javaslat számos olyan szabályozási elemet foglal magába, amelyek a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását segítik elő, továbbá a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodást is előmozdítják. A kormány az elmúlt több mint egy évben számos olyan reformot hajtott végre, amelyek a hazai közbeszerzések hatékonyságának javításához és átláthatóságának növeléséhez járulnak hozzá. 2022 februárjában például kormányrendelet jelent meg az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről. A közbeszerzési törvény tavaly őszi módosítása szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat a közbeszerzési törvényben, és rendelkezett az alvállalkozókkal kötött szerződések adatainak nyilvánosságáról.
Az Integritás Hatóság a közbeszerzések terén fontos hatáskörökkel jött létre. Megvalósult az elektronikus közbeszerzési rendszer fejlesztése, amely a közbeszerzések adatainak géppel feldolgozható formátumban történő nyilvános közzétételét valósítja meg.
(10.00)
Létrejött továbbá a közbeszerzések hatékonyságának mérését szolgáló teljesítménymérési keret, és 2023. február 28-án megjelent az annak alapján készült első elemzés is. 2023. március 31-én megjelent a kormány cselekvési terve a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről a 2023-26-os időszakra vonatkozóan.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat célja között említendő, hogy a túlárazások megelőzése és a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás érdekében bevezetésre kerül az eredménytelenségi ok, amely szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást akkor is, ha a legkedvezőbb ajánlat árazását figyelembe véve a szerződéskötés súlyosan sértené a hatékony és felelős gazdálkodás követelményét. Az eljárás eredménytelenné nyilvánítását megelőzően, az uniós jogból eredő arányosság elvére figyelemmel, az ajánlattevő számára lehetőséget kell biztosítani, hogy bemutassa az ajánlott ár vagy annak összetevője arányosságát.
Rugalmasabbá válik a közbeszerzési eljárások jogszerűségének helyreállítása olyan esetben, amikor ezt az ajánlatkérő az eljárás eredményességének megküldését követően észleli, vagy az előzetes vitarendezési kérelem során elismeri a közbeszerzési szabályok megsértését. A korábbiakban a közbeszerzési törvény csak előzetes vitarendezés vagy a támogató, ellenőrző szerv megállapítása alapján tette lehetővé azt, hogy az összegzés kiküldését követően az ajánlatkérő újból elvégezzen bírálati cselekményeket. Az említett korlátok feloldásával az ajánlatkérő saját kezdeményezése alapján is tud majd orvosolni felfedezett hibákat, így hatékonyabban orvosolhatók lesznek az egyes jogsértések anélkül, hogy ez jogorvoslati eljárást vonna maga után.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a közbeszerzési szabályozás több elemének módosítását tartalmazza azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a szabályozás maradéktalanul megfeleljen az európai uniós jogszabályoknak és gyakorlatnak, valamint orvosoljon több olyan problémát, amely a hazai jogalkalmazás során merül fel a gyakorlatban.
Mindezek alapján úgy vélem, hogy a javaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország 2024. évi költségvetési törvénye áll előttünk. Mint ahogyan elhangzott ma már többször is, a költségvetés a védelem költségvetése, és egy instabil világgazdasági környezetben, egy európai uniós szankciós politika, illetve egy elhúzódó háború valamennyi következménye negatív hatással van mindarra, amit egy stabil költségvetés előkészítésének nevezhetünk. Ennek ellenére nagyon fontos gondolatok fogalmazódnak meg úgy a költségvetés ideológiai oldalán, mint a számszaki oldalán is.
Mivel a védelem költségvetéséről beszélünk, elsősorban a magyar családok, a magyar emberek védelme a legfontosabb, és ennek megfelelően az egyik olyan vívmányának a védelme is, amit rezsicsökkentésnek nevezünk, amely 2013 óta nagyon fontos részét képezi a magyar költségvetés-politikának.
Mindebben szeretnénk segítséget nyújtani a magyar családoknak, hogy kiszámítható módon, tervezett módon tudjanak felkészülni egy téli időszakra, és egy csökkentett költségvetésű terhet rájuk róva biztonsággal tudják átvészelni ezeket a nehéz vagy hideg napokat.
Ahogyan a korábbi években is, a költségvetés növekvő módon ebben az évben, illetve a következő évre 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, az intézményfenntartók és a vállalatok energiaszámláinak kifizetését.
Két fontos területet különítünk el elsődlegesen, az egyik a lakossági, a másik pedig a lakosságin kívüli rezsicsökkentésbe bekapcsolt szervek. Így a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok kompenzációja, az egyházi és civil intézményfenntartók támogatása, az állami tulajdonú társaságok támogatása és a versenyszektor támogatása is szerepel ebben a tételben, amit rezsicsökkentési alapnak nevezünk.
(20.30)
A második része a hozzászólásomnak a magyar energiapolitikára és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekre vonatkozik, hiszen enélkül nincs olyan költségvetés, amely energetikai, a rezsicsökkentés része, ne lenne kellően megalapozott. Éppen ezért fontos azt látnunk, hogy milyen külső gazdasági környezetben és milyen hazai gazdasági környezetben valósul meg Európa energiapolitikája és Magyarország energiapolitikája.
Néhány gondolatot az előzményekről. Döntő tényező volt az elmúlt években a 2020-as Covid-válság, amely széttörte a nagy világellátási láncokat, döntően nagy terhet rótt a gazdálkodókra és azokra a szereplőkre, akik mindazt, amit úgy hívunk, hogy világgazdaság, elszenvedték, és az elmúlt években közvetlen bevételkiesésként jelent meg náluk.
Az ennek következtében elinduló gazdasági világkrízis tovább erősítette ezt a negatív folyamatot. A 2022-es orosz-ukrán háború, illetve a hibás brüsszeli szankciók masszív energetikai ellátási zavarokat idéztek elő úgy a gázár, mint a villamos áram tekintetében. Mindezt annak ismeretében talán súlyosbítva tudjuk megélni, hogy a világ és Európa energiapolitikája, valamint a magyar energiapolitika is jelentős mértékben átalakult, hiszen egy erős zöldítési folyamaton megy át, olyan megújuló energiaforrások kerültek hadrendbe állításra, amelyek korábban nem voltak, és egy robbanásszerű fejlődés megy végbe az energiapolitika és az energiatechnológia kapcsán.
Talán előttünk vannak még azok a rémképek, amelyek a ’22-23-as telet elénk varázsolják, ahogyan a német televízióban a reklámokban azt az idős nénit mutatták be, aki mécsest tart a cserép alá, és ezt tekinti a fűtése kiegészítésének. Nos, egy részét visszaigazolta a világ gazdasága, illetve az energiaárak hektikus mozgása, hiszen ha vizsgáljuk az elmúlt egy évet, akkor a mélységből a magasságokig emelkedett, majd oda-vissza csökkent például a gáz ára vagy a villamos energia ára is.
Nehéz volt számolni ezzel, a magyar kormány viszont éppen ezért tekintette döntő fontosságúnak, hogy egy sávot állapítson meg a magyar polgárok számára, amely sávon belül nagy biztonsággal, alacsony költségvetési ráfordítással tudták a téli fűtésüket, a téli tüzelőjüket megoldani, illetve a világításukat. Európa többi országában ez nagyon magas árral párosult. Néhány adatot engedjenek meg! Például Budapesten 9,3 eurócent volt kilowattóránként a villamos energia ára, az európai átlag 27,47 eurócent volt, míg például a berliniek 44 eurócentet fizettek kilowattóránként ugyanebben a késő tavaszi időszakban.
Nagyon fontos azt is elmondanunk, hogy a kormány nyilván törekeszik arra, hogy a magyar energiabiztonság megteremtése mellett, az ellátásbiztonság megteremtése mellett olyan önrendelkezési jogot is fenntartson magának, hogy olyan energiaforrásokat tudjunk hadrendbe állítani, amelyek hazaiak, fenntarthatók és a sajátunk. Emellett természetesen ezer szállal kapcsolódunk az európai energetikai hálózatokhoz mind a villamos, mind a gázenergia tekintetében, hiszen azok a határmetsző vagy határkeresztező kapacitások ma is rendelkezésre állnak, amelyek nélkül nincs európai ellátórendszer. Ilyen többek között például az Ózd mellett a közelmúltban átadott 400 kilovoltos európai észak-déli keresztmetszetű vezeték is, amely segíti például a Szlovákiával, illetve a visegrádi négyekkel történő energiaközösségünket.
Bizony szükség is van rá, hiszen a megújulók hadrendbe állítása azt is jelenti nemzetállami szinten is, hogy ha adott időszakban például a napelemeket napközben erős fényhatás éri, akkor áramot termelnek, és ha már áramot termelnek közel egy időben, és ha közeli időben termelnek, akkor úgy Európa, mint Magyarország energetikai rendszerét megrázzák, hiszen ezek a kifinomított, kisimított, összehangolt rendszerek érzékenyek arra, hogy mindig éppen annyi áram álljon rendelkezésre, amennyire éppen a fogyasztóknak szükségük van. A hirtelen túláram vagy annak hiánya hektikusságot idéz elő, és úgy hívják, hogy megrázza a rendszert. Éppen ezért volt nagyon fontos, hogy egymást keresztező határkapacitások hogyan tudják egymást kiegészíteni a nehéz napokban; lásd a németeket akkor, amikor nem fújt a szél, és nem sütött a nap, akkor például a francia atomerőművi árammal segítették ki azokban a kritikus pillanatokban, mint ahogy Ukrajna felé is van átjárás a magyar keresztmetszeten keresztül, és kapunk is, illetve segítünk is például arrafelé.
El kell mondjam e tekintetben, hogy a 2024-es költségvetés nem véletlenül tett be olyan fontos adalékot, olyan fontos tételt, amely éppen az energia- és klímapolitikai rendszerszintű fejlesztéseket segíti, hiszen mintegy 102 milliárd forint értékben támogatja azokat a fejlesztéseket, amelyek a magyar energiabiztonságot jelentik.
Ahogyan említettem, a zöldenergiák rendszerbe állítása mellett számunkra nagyon fontosak azon alapvető energiaforrások is, mint Paks, Paks II., illetve a Mátra, illetve hogy azok a gázerőművek hogyan állnak rendelkezésre, mert mint mondtuk, a magyar energiarendszer egy kifinomult, finomhangolt rendszer, és ennek az úgynevezett zsinóráramot, alapáramot adó erőműveinek kell rendelkezésre állnia. Például a Paksi Atomerőmű közel 44 százalékát adja a hazai energiaforrásoknak, de ugyanígy a Mátra amely 9-10 százalékot ad a maga szenes erőművével és azok a gázos erőművek, amelyek alaperőműként, illetve kiegyenlítőként szerepelnek akkor, amikor a zöldenergia például rendelkezésre áll vagy nem áll, hiszen mindig ki kell simítani, mint ahogy említettem, a hazai energiarendszert.
Éppen ezért a magyar kormány számára alapvetés volt, és a következő időszak egyik fontos fejlesztése, hogy azokra az újonnan létrejövő fejlesztésekre, beruházásokra fókuszálva, mint például Debrecen környéke, Nyíregyháza környéke, a Közép-Dunántúl környéke is, ahol kiemelt energiaigény van, ott a saját energiarendszerünket, energiahálózatunkat is fejleszteni kell. Többek között a 2024-es költségvetésben is állnak rendelkezésre ilyen típusú források, és többek között ezért fontos, hogy úgy a Mátrát, mint ahogy a tiszaújvárosi volt hőerőművet is három olyan blokkal egészítjük ki, amely alaperőműként biztosítja azt az áramot a debreceni fejlesztések számára, amely nélkül nem tudnának működni.
Azt is meg kell hogy említsem még, hogy a fejlesztési források egy része rendelkezésre áll a kutatás és a fejlesztés területén is, és az elkülönített állami pénzalapok támogatása nélkülözhetetlen a hazai energetikai fejlesztések, kutatások terén. Így a kormány nem titkolt célja az, hogy ezek a források koordináltan, célszerűen, hatékonyan, a magyar gazdaság versenyképességét javító, támogató módon álljanak rendelkezésre, amit két nagy alaprészből különített el. Mintegy 46 milliárd forintból a kutatási alaprészt fogja fejlesztésekre fordítani, míg az innovációs alaprészben, amely 62,8 milliárd forintot tesz ki, abban pedig fókuszál a társadalomgazdasági innovációs ökoszisztéma megerősítésére, a társadalmi és gazdasági hasznosítási szempontokat, illetve azokat a nóvumokat szeretné rendszerbe állítani, amelyek többek közt a hazai energiarendszer vagy energetikai rendszer fejlesztésére szolgálnak.
Mivel a költségvetés számomra, számunkra nagyon fontos olyan tételeket tartalmaz, ami a lakosság ellátásbiztonságát erősíti, a nemzeti önrendelkezésünket erősíti, amely lehetőséget nyújt arra, hogy együttműködve Európával mégis a hazai forrásaink egy részét tudjuk erősíteni, én a magam részéről jó szívvel ajánlom a 2024-es költségvetés elfogadását valamennyi képviselőtársam számára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)