A felszólalás szövege:

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési vitához a magyarországi turizmusfejlesztés kapcsán szólok hozzá és a költségvetés turisztikai részét érintő vonatkozásaihoz. A 2023-as turisztikai költségvetés a szektor megváltozott célkitűzéseihez igazodik. A beruházások után most a működtetésnek a korszaka következik. A megkezdett fejlesztési projektek befejezésével a fókusz a célzott, adatvezérelt marketing- és értékesítési tevékenységre helyeződik át annak érdekében, hogy a megújult Magyarországot vendégekkel töltsük meg. Csak az eszközök változtak, a cél változatlan, mégpedig az, hogy 2030-ig Magyarország Közép-Európa legnépszerűbb turisztikai célpontja legyen, amely éves szinten 20 millió vendéget fogad, és 50 millió vendégéjszakát könyvel el.

Fontos egy kicsit visszatekintenünk ahhoz, hogy az idei tervezett költségvetés számai mögé lássunk, hogy hogy is alakult a turizmus, az elmúlt néhány évben nagyon nagy változások voltak. Mondhatjuk azt, hogy a gazdaságunk egyik húzóágazatáról beszélünk. 2019-ben a GDP több mint 13 százalékát adta, és 400 ezer embernek adott munkát, 13 millió ven-déget és 42 millió vendégéjszakát tudtunk elkönyvelni. Ez Magyarország történetének eddig az abszolút rekordja volt.

A világjárvány azonban nagyon súlyos csapást mért az ágazatra, és 2020-ban már csak 8 millió vendég érkezett 22,7 millió vendégéjszakára. A kormány a Magyar Turisztikai Ügynökséggel azonnal reagált, és a szektornak segítséget tudtunk nyújtani. A cél mindig az volt, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, és a szakembereket pályán tudjuk tartani, ennek ellenére nagy köszönet illeti a magyarországi turizmusszektort, hogy a Covid-járvány idején nagyon jól helytállt. 2020-ban egészen példátlan, 800 milliárd forint volt a kormánynak a turizmusra fordított támogatási összege. Kiemeltem a Kisfaludy turisztikai fejlesztési programot, amely több mint 300 milliárd forintból 17 ezer fejlesztést valósított meg, 40 új szálloda, 114 strand, 14 ezer magánszálláshely szobái és közel 600 panzió tudott megújulni.

Fontos látni azt, hogy mi történt tavaly, hogy az idei költségvetéshez közeledni tudjunk a turizmusban. Magyarországon a visszaépülés a Covid-járványnak egy kicsit a lecsengésével gyorsabb volt, mint világszinten. Világszinten 4 százalékkal nőttek a turisztikai érkezések, Magyarországon az UNWTO adatai szerint ez 46 százalékkal tudott emelkedni, tehát tízszerese a hazai visszaépülés a világszámhoz viszonyítva. 2021-ben minden idők legsikeresebb nyarát zárta a belföldi turizmus. Természetesen ennek az egyik fő oka az volt, hogy külföldi utakat nehezebb körülmények között tudtak vállalni a magyarok, és megkérdőjelezhetetlen a SZÉP-kártya szerepe.

Most konkrétan a turisztikai számok tervezésénél pedig figyelembe kell vennünk a koronavírus-járványt követően, 2022 első negyedévében az orosz-ukrán háború kihívásait. A turizmus a béke iparága, és bármilyen fegyveres konfliktus, egészségügyi konfliktus, tudjuk, hogy a turizmust nagyon gyorsan és sérülékenyen érinti.

Fontos még azt elmondani, és a költségvetésben a marketingforrásoknál a hatékonyabb felhasználás már bizonyítható, hogy Magyarországon a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ  röviden az NTAK  több mint 45 ezer szálláshelytől kapja a napi statisztikai adatokat, és megkezdődött a vendéglátóhelyek és a turisztikai attrakciók csatlakozása is ehhez az adatközponthoz. Azt gondolom, hogy azt várhatjuk a Turisztikai Ügynökségtől, hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely vállalható a szektor számára, és hamarosan Magyarországon a legnagyobb valós idejű big data adatállomány segíti az adatvezérelt döntéseket, és a költségvetést is úgy tudjuk tervezni, a turisztikai döntéseket úgy tudjuk meghozni, hogy nem intuíciók alapján, hanem adatok alapján lehet döntéseket hozni.

A 2023-as költségvetés biztosítja az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosságnak a működési forrásokat, és ugyan a tavalyinál kisebb, de fejlesztési forrásokat is. Azt gondolom, hogy Révész Máriusz és kiváló munkatársi csapata az elmúlt években hatalmas munkát végzett, gondoljunk csak az elért eredményekre, amelyek Magyarország minden szegletében érezhetők, vándortáborok, turistaházak, bringa- és görparkok, futóparkok, mászótermek, aktív központok, műanyag- és rendes jégpályák, 150 vízitúra-megállóhely, 20 nyaralóhajó, ezer kilométer kerékpárút tervezése, és csak két eseményt említek, a Tour de Hongrie vagy a Giro d’Italia szervezésében való részvételt.

Tehát azt gondolom, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság egy látható, érezhető dinamikát tudott hozni a hazai turizmusfejlesztésbe. Fontos az, hogy a működésnek és a fejlesztésnek a feltételeit továbbra is a magyar költségvetés ebben a nehéz helyzetben is biztosítani tudja. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezetése, igazgatóhelyettesei és munkatársai, azt gondolom, olyan kiváló szakemberek, akiknek a teljesítményét bizony adatokkal tudjuk alátámasztani. Nagyon helyes az az irány, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség mint a hazai turizmusfejlesztés csúcsintézménye, egy kézben fejleszti a turizmust. Erre mindenképpen szükség volt, az elmúlt évtizedek turizmusfejlesztése ezt megmutatta. Emellett pedig most már talán mindenki számára elfogadhatóan, teljes mértékben át tudtunk térni a desztinációalapú turizmusfejlesztésre Magyarországon a pontszerű fejlesztések helyett.

(12.00)

És a költségvetés számai, a fejlesztési sorok is bizony igazodnak ahhoz, hogy nem a pontszerű turisztikai fejlesztések, hanem a hálózatosodás, az együttműködés és a desztinációalapú fejlesztési részek kerülnek támogatásra.

Végezetül fontosnak tartom elmondani azt, hogy a magyarországi turisztikai egyetemi kutatóhálózatban, a felsőoktatás központjaiban zajló műhelymunkát kiemelten fontosnak tartom, és jó látni azt, és tovább kell erősíteni a magyar turisztikai egyetemi kutatóhálózat és a Magyar Turisztikai Ügynökség együttműködését, és fontos lenne majd idővel az NTAK-adatok hozzáférhetőségét is a kutatók számára biztosítani. A felsőoktatás és az egyetemi világunk átalakítása, az alapítványi egyetemek és a megnövekedett felsőoktatási költségvetés eredményei is már láthatók ebben. Végezetül elmondanám, hogy mind a „Modern városok” program, mind a „Magyar falu” program, amely, azt gondolom, mindkettő az elmúlt évek településfejlesztési sikerprogramjának nevezhető, nagyon sok turisztikai vonatkozású fejlesztést tartalmaz. Míg a „Magyar falu” programban is a járdafejlesztések, a játszótérfejlesztések, a településimázst építő fejlesztések turisztikai vonatkozásait is meg tudjuk nevezni, a „Modern városok” program pedig főleg a megyei jogú városok vezetői Magyarországon nagyon sok helyen úgy döntöttek, hogy turisztikai jellegű fejlesztéseket valósítanak meg. Tehát mondhatjuk azt, hogy Magyarország költségvetése a „Modern városok” programon keresztül nagyon jelentős turisztikai fejlesztésű összegeket is biztosít.

Én összességében azt látom, hogy a 2023-as költségvetés tervezett számai biztosítják a megváltozott turisztikai helyzetben  figyelembe véve a Covid hatásait, figyelembe véve a háború negatív hatásait, figyelembe véve a nehéz gazdasági helyzetet  a magyarországi turizmus további fejlődését, hogy minden fejlesztési térség és minden magyarországi terület olyan csodálatosan tudjon fejlődni, mint Sopron és térsége, ha ennyit mondhatok végezetül. Köszönöm szépen mindenkinek, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miért támadja a baloldal az árstopok meghosszabbítását? Háborús infláció van, amely csak akkor fog megszűnni, ha béke lesz, ezért nem a háború támogatásával, hanem békekötéssel lehet a legeredményesebben fellépni az infláció ellen. A háború gazdasági hatásaként hatalmas infláció van Európában és a világon, és drasztikusan emelkedtek az energiaárak, a termékek ára is nőtt, részben pedig a brüsszeli szankciók eredményeként is ez a folyamat megfigyelhető.

A kormány legfontosabb célja, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból, és ne az emberekkel fizettessék meg a háború árát. Most a legfontosabb Magyarország békéjének és biztonságának a megőrzése, valamint az ország energiaellátásának a biztosítása és a rezsicsökkentés védelme. A kormány a rezsicsökkentés megvédésével és az árstopokkal elérte azt, hogy 56 százalékkal alacsonyabb az infláció, mint ezek nélkül lenne, éppen ezért a háborús helyzetben indokolt az árstopok fenntartása, ezért az élelmiszer- és benzinárstop október 1-jéig, a hitelmoratórium és a kamatstop pedig december 31-ig meghosszabbításra kerül, melyhez a Fidesz-frakció minden támogatást megad a kormánynak. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy továbbra is megvédjük a magyar embereket, és ezen keresztül megvédjük a magyar gazdaságot és az eddig elért eredményeinket.

A baloldalon ismét az a fő téma, hogy hogyan lehet megadóztatni a magyar embereket, a magyar családokat. Egymást követték az elmúlt időszakban azok a nyilatkozatok, amelyekben a közlekedést korlátozó intézkedésekről beszélnek, Karácsony Gergely főpolgármester helyettesei például a dugódíj témájában. A baloldalon nem ismeretlenek az ilyenfajta törekvések, hiszen az elmúlt időszakban számos olyan kijelentést tettek, amelyek veszélyeztetik a rezsicsökkentést. Emlékezhetünk még a baloldal korábbi ötleteire, mondataira a rezsicsökkentéssel kapcsolatban, amelyek így hangoztak  és most minden képviselőtársamat arra kérem, hogy jól figyeljen, idézni fogok, megdöbbentő idézet következik, amit Márki-Zay Péter, mondhatjuk, hogy a baloldal azóta letűnt hullócsillaga mondott: „Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne. Kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni.” Itt az idézet vége.

A kormány azon döntéseit, amelyek a családok védelmét biztosítják, a baloldal mindvégig támadta. Érdemes lenne új megközelítést választaniuk, és a magyar érdek mellé állni. Az energiaellátás biztosítása és a rezsicsökkentés fenntartása továbbra is kiemelt célunk. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, miért támadja a baloldal az árstopok meghosszabbítását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Igen, az államtitkári választ elfogadom, és megdöbbentő volt azt itt is hallani, és azt gondolom, hogy a magyar embereknek és a társadalom minél nagyobb részének mindig újra el kell mondani, hogy bizony valóban nem szavazta meg a baloldal, az ellenzék ezeket a döntéseket; határozott véleményük van a rezsiárakkal és az energiapolitikával kapcsolatosan. Úgy képzelik el a rezsicsökkentést, hogy kevesebb vizet kell használni, kevesebbet kell fürödni, hogy így spóroljanak az emberek a rezsin. Eltörölnék a rezsicsökkentést, de mi ezt nem hagyjuk.

Köszönetemet fejezem ki a magyar kormánynak azért, és továbbra is ezt kérjük, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is az emberek érdeke legyen az első, és tartsuk meg a rezsicsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja a bürokráciacsökkentés, az állampolgárok és a vállalkozások költségeinek a csökkentése, az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek, ahogy elhangzott, a további szélesítése. Elfogadásával mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá válik, az adminisztratív terhek tovább csökkennek, ami hozzájárul összességében hazánk versenyképességének a növeléséhez.

Az elmúlt évek járványügyi tapasztalatai, a jelenleg fennálló veszélyhelyzet, valamint a XXI. század digitális világának kihívásai egy hatékony és gyors közigazgatás megteremtését követelik meg. Ehhez igyekszik hozzájárulni a jelen törvénymódosító csomag, amely tartalmazza a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslatait az általuk ellátandó feladat- és hatáskörök hatékonyabb, racionálisabb, gazdaságosabb ellátására. Ezek a változtatások érintik az agrárigazgatást, a környezet- és természetvédelmet, a hulladékgazdálkodást, a foglalkoztatáspolitikát, az anyakönyvi igazgatást, valamint a közlekedésigazgatást.

A törvényjavaslatnak egy nagyon fontos eleme a 2022. év elején „e-bejelentő” néven bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó módosítás is, amely egyszerűsíti az állampolgárok nevének, címének és egyéb adatainak a változásbejelentését a közművek felé, valamint ezeknek az átírási folyamatát.

Az e-bejelentő szolgáltatása a 2022. év elején megindult, ahogy már az expozéban elhangzott, ehhez 65 közműszolgáltató csatlakozott, és 45 ezer állampolgár már regisztrált erre a szolgáltatásra; fontos, hogy ezt tovább tudjuk növelni.

A villamosenergia- és földgázágazat csatlakozása teljeskörűen megvalósult, és jelentős számú távhő- és víziközmű-szolgáltató csatlakozása is már megtörtént. Annak érdekében, hogy a legmagasabb szolgáltatásokat kapják az állampolgárok, az a cél, hogy valamennyi szolgáltató ehhez az ebejelentőhöz csatlakozzon, hiszen így lehet egyszerűbb és gyorsabb ügyintézést biztosítani online felületen.

A törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy az e-bejelentőhöz történő kötelező csatlakozást előírja a közműszolgáltatóknak 2023. január 1-jétől és az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak 2023. július 1-jétől. Az állampolgároknak számos előnyük származik abból, ha az összes közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltató elérhető lesz, ugyanis az igénybevétel ingyenes, az állampolgárok egy csatornán, egy helyen jelenthetik be egyszerre minden szolgáltató felé, ha megváltoznak az adataik. Költözés esetén egyszerűen kezdeményezhetik az érintett közműszolgáltatóknál a közműátírást, a felhasználóváltozást, és egy biztonságos elektronikus ügyintézési csatorna igénybevételével kezdeményezhetik az ügyintézést.

Mindezekre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását, és arra biztatok minden pártot, hogy ők is tegyenek így. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az expozéban is hallhatták, a tisztelt Ház asztalán fekvő egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, közúti és légi közlekedés területén szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.

A törvényjavaslat több törvény módosítását is tartalmazza, melyek közül néhányat vezérszónoki felszólalásomban szeretnék kiemelni. A közúti közlekedésről szóló törvénymódosítás része egy jogalkalmazói pontosítás, mely a kiküldött munkavállalóként foglalkoztatott magyar járművezetők és a kiküldetés szabályainak pontosítását célozza.

A javaslat szerint a jármű összeépítéséhez, átalakításához, forgalomba helyezéséhez a közlekedési hatóság előzetes engedélye válik szükségessé. A közúti közlekedés tekintetében fontos megjegyezni, hogy 2010 óta a kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar úthálózat fejlesztésére.

A 3200 milliárd forintos költségvetésű útprogram elindításakor a magyarországi települések fele és a lakosok közel háromnegyede esetében volt lehetőség valamelyik autópálya fél órán belüli elérésére. A vidéki nagyvárosok  ilyen például Sopron  és a kiemelt gazdasági térségek közötti gyorsabb és kényelmesebb eljutás megteremtése után az országos körgyűrűk kialakításának és megépítésének feladatát tűzte ki a kormány.

Tisztelt Ház! A légi közlekedésről szóló törvény módosításának célja a védelmi háttérellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezések pontosítása, illetve meghatározása a polgári légi közlekedés munkavállalóinak védelmi háttérellenőrzése során felmerült jogalkalmazási kérdések, továbbá a vonatkozó uniós jogszabályok megváltozására tekintettel, valamint a jogalkalmazás során felmerült egyéb jogalkalmazói pontosítások megtétele.

A vasúti közlekedésről szóló törvényben bevezetésre kerül a vizsgabiztos fogalma, pontosításra kerül a vasúti műszaki bizottság által kiadható ajánlások köre, valamint az álláskeresőkkel összefüggő költségtérítési szabályok is.

A vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet hosszú távú kapacitáshasználati tervet készít a menetrendalapú pályafejlesztés feltételeinek megteremtésére, és a tervet a hálózati üzletszabályzat részeként minden esetben nyilvánosságra hozza.

Fontos megemlíteni azt, hogy a vasútfejlesztés Magyarországon az elmúlt időszakban is nagy léptékben folytatódott. Magyarország központi költségvetése 2018-ban 93 milliárd forintot, 19-ben 98 milliárd forintot, 2020-ban 106 milliárd forintot, 2021-ben pedig már 127 milliárd forintot, 2022-ben a nehéz gazdasági helyzet ellenére 130 milliárd forintot fordít a hazai vasúti pályahálózat működtetésére és fejlesztésére.

2021-2022-ben műemléki igénnyel helyreállították a Budapest-Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét; erről már itt az expozéban is hallhattunk. A kormány 2022-ben az ukrán-magyar vasúti forgalom növekedése miatt 12,4 milliárd forintot biztosított a záhonyi térségi vágányhálózat felújítására.

2020-ban megkezdődött a Budapest-Déli és Budapest-Nyugati pályaudvarokat összekötő alagút előkészítése. A Duna-alagútnál azt vizsgálják, hogy milyen áron, milyen nyomvonalon, állomásokkal, mélységben és műszaki kialakítással lehet összekötni a Magyarország keleti és nyugati részéből és a főváros agglomerációjából érkező vasútvonalakat Budapest központja alatt, a kialakítással csaknem duplájára bővítve a budapesti vasúti hálózat mai kapacitását, így vizsgálják azt is, hogy ezáltal milyen hasznok érhetők el.

600 kilométer vasúti pályát korszerűsítettünk az elmúlt tíz esztendőben, ebből közel 336 kilométeren történt villamosítás. 2019-2023 között 474 kilométer vasútvonal felújítására és 165 kilométer vasútvonal villamosítására kerül sor. Az elmúlt évtizedben több szakaszon kiépült a központi forgalomirányító rendszer, emellett számos hidat, állomást, megállóhelyet újítottak fel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó rendelkezéseket tartalmaz, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében, a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésről szóló törvényjavaslat célja a gazdaság és a turizmus élénkítése, valamint a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra juttatásának elősegítése céljából a 2025. évi oszakai világkiállításon történő magyar megjelenéshez szükséges nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes pavilon létrehozása, valamint Magyarországnak a világkiállításon történő sikeres megjelenéséhez szükséges szervezési feladatok megvalósítása, tehát ez egy kiemelten fontos terület.

A 2025. évi világkiállításon történő magyar megjelenéshez kiemelten fontos közérdek fűződik, amelynek érvényesülése érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő szerződésnek minősülnek, és a világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat e rendelkezések megvalósításához nyújt információkat, figyelembe véve azt a körülményt, hogy a világkiállítás megnyitásáig még hátralévő két és fél év kifejezetten rövid időt jelent ennek teljes körű előkészítésére.

(16.00)

Tisztelt Ház! Az ötévente megrendezésre kerülő világkiállítás a világ leglátogatottabb, nem sportjellegű rendezvénye. A világkiállításra Oszakában kerül sor, és ahogy az expozéban hallhattuk, 30 millió látogatót várnak 150 ország részvételével. Hazánk részvétele a kiállításon egy egyedülálló lehetőség, diplomáciai, gazdasági és turisztikai szempontból is. Általános célunk mindenképpen a japán-magyar diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása és ezek fejlesztése, valamint újabb gazdasági együttműködések elősegítése, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése és az országimázs erősítése.

Ezen célokon túl a jövőben Magyarország nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a világkiállításokban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására. A magyar megjelenés a világkiállításon egyedülálló és kiemelt lehetőséget biztosít a hazai innovatív kis- és középvállalkozások nemzetközi terjeszkedése szempontjából. A kiállításon induló üzleti partnerségek segítségével lehetőség nyílik a magyar állam gazdasági kapcsolatainak regionális erősítésére, a magyar vállalatok termékeinek és szolgáltatásainak széles körű bemutatására, és ezzel az egyes iparágak exportteljesítményének növelésére, valamint a befektetői hajlandóság fokozására. A részvétel elősegíti Magyarország turisztikai és gazdasági pozícióinak megerősítését a kelet-ázsiai régióban, illetve globális szinten egyaránt. Japán egy kapuként szolgál az ázsiai piacokhoz, így Kínához és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége régióhoz is. Ezek jelentősége kiemelt, hiszen a világ leggyorsabban növekvő gazdaságairól beszélhetünk.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy a 2025. évi Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikere nemzeti érdek, amelyet a rendelkezésre álló szabályozási eszközökkel is elő kell segíteni a kapcsolódó szervezési, beruházási és lebonyolítási feladatok megvalósításának támogatásával. Magyarország méltó megjelenése érdekében ezt el kell fogadnunk.

A törvény a világkiállításon történő magyar részvétellel összefüggésben biztosítja, hogy a világkiállításon történő részvételhez szükséges beruházások határidőben, magas színvonalon, a szervező által meghatározott sajátos és egyedi követelményeknek maradéktalanul megfelelve, a speciális helyi viszonyokhoz igazodva, meg tudjanak valósulni. A világkiállítás területén egy olyan pavilon kivitelezése szükséges, amely a világkiállítás helyszínén méltóképpen reprezentálja hazánk kulturális és történelmi értékeit.

Mindezek alapján kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A 2022-es év a dollárbaloldal áprilisi történelmi választási veresége mellett a rendszerváltás óta hazánk legnagyobb pártfinanszírozási botrányát is elhozta.

Mint az már mindenki számára ismert, a dollárbaloldal közel 4 milliárdnyi súlyos forintot kapott a választási kampányára a tengerentúlról. Augusztus végén maga Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt leplezte le a dollárbaloldalt: bevallotta, hogy a választási kampányra milliárdokat kaptak az Egyesült Államoktól. Világossá vált tehát, hogy a dollárbaloldal a kampányban nem a maga ura volt, hanem annak a körnek az érdeke szerint beszélt és cselekedett, akiktől, hogy úgy mondjuk, ezek a dollárok önökhöz gurultak.

Nem győzzük hangsúlyozni, mennyire hallatlan és egyben elfogadhatatlan az, hogy külföldi pénzből próbálták befolyásolni hazánk demokratikus választását. Idegen hatalmak avatkoztak be a magyar választásokba, a nemzeti szuverenitásba, és ehhez, bármilyen hihetetlen, magyar baloldali pártokat, politikusokat és egy komplett dollármédiát pénzelnek súlyos összegekkel.

Mi tudjuk azt, hogy Márki-Zay Péter sosem volt önálló a politikai életben, mindig is Gyurcsány Ferenc oldalbordájaként funkcionált, és rendre a főnöke kottájából dalol. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal és a mögötte álló dollármédia, akiknek egy része itt a teremben most is jelen van, szokásához híven továbbra is mindent elkövet, hogy az ügyet elbagatellizálja: ködösítenek, sumákolnak, azonban, ahogy számtalan más elfoglaltság esetében, ezt is sikertelenül teszik. A tények ugyanis makacs dolgok. A kormánypártok számtalanszor felszólították már a dollárbaloldal politikusait, hogy vallják be, mit tudnak a külföldről hazánkba guruló dollárokról.

Tisztelt Miniszter Úr! A kérdés továbbra is az, vajon mit várnak el a tengerentúlon a guruló dollárokért cserébe? Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a válaszát, de azt gondolom, hogy a téma, és ahogy a válaszában ön is elmondta a részleteket, nagyon aggasztó.

A napnál is világosabb, hogy a dollárbaloldal kiárusította Magyarország érdekeit külföldi hatalmaknak. Zavar van a baloldalon. Márki-Zay Péter, ahogy eddig is, most is összevissza beszél a külföldről érkező pénzekről. Nemrég még azt állította, hogy nem tudnak elszámolni minden kampányköltséggel, és több számla és szerződés is hiányzik. Pár nappal később viszont már úgy fogalmazott, hogy minden számlát leadtak az Állami Számvevőszéknek.

Márki-Zaynak és a baloldalnak érdemes lenne megfogadni Mark Twain szavait, miszerint ha mindig igazat mondasz, semmire nem kell emlékezned. Tisztelt Miniszter Úr! Én bízom abban, hogy ez az ügy minden tekintetben feltárásra kerül. (Arató Gergely: Mi is!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A háború kitörésének első évfordulója után Magyarországnak érdemes világossá tennie, hogy nem változtat korábbi álláspontján, ezért támogatandó a fideszes és a KDNP-s képviselőtársaim által benyújtott országgyűlési határozati javaslat, mely rögzíti: Magyarország békepárti marad, és a jövőben is ki akar maradni az orosz-ukrán háborúból.

Az elmúlt két hónapban újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez. A brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, Magyarország 4000 milliárd forinttal költött többet energiára 2022-ben, mint 2021-ben. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből a szankciókkal.

Amíg nem lesz béke, és amíg tart a szankciós politika, addig az inflációt sem lehet felszámolni, de a kormány célja, hogy a 2023. év végére ezt egy számjegyűre tudja visszavágni. A szankciók miatt emelkednek az energiaárak; ez drágítja a szállítást, a termelést, emiatt emelkednek az élelmiszerárak, a bolti árak és a szolgáltatások árai is.

A kormány tíz intézkedést hozott a vállalkozásokért, a munkahelyek védelméért, melyek között az energiaintenzív feldolgozóiparban aktív kis- és középvállalatok részesülnek támogatásban. Meghirdetésre került a Széchenyi-kártya-program, melynek keretében 2023-ban 290 milliárd forintot költenek a magyar kisvállalkozások kedvezményes hitelprogramjaira. 700 milliárdos keretösszeggel zajlik a Baross Gábor újraiparosítási program, a kkv-kra is kiterjesztésre került a kamatstop, meghirdetésre került a gyármentő program és az ehhez kapcsolódó hitelgarancia-programok, valamint támogatásra kerülnek a gyárak energiahatékonyságát segítő programok is. Ebben az évben összesen 230 milliárd forintot fordítanak a nagyvállalatok energiahatékonysági programjainak támogatására, és 200 milliárd forint összegű hitelprogramot indít a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank. Agrárhitel-kamatstopot hirdettünk az agráriumban lévő vállalkozások hitelei számára. Turisztikai akcióterv is indult. Megdupláztuk a munkába járási támogatást, mely 100 ezer dolgozót segít. Munkaerő-támogatást fizetünk a vállalkozásoknak is.

A kormány intézkedései jól mutatják a különbséget a polgári kormány és a baloldal között. Mindezek alapján kérdezem, hány munkahelyet sikerült megvédeni a kormány munkahelyvédelmi intézkedéseinek köszönhetően. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ahogy említette válaszában államtitkár úr, 4 millió 691 ezren dolgoznak Magyarországon. Én azt gondolom, ez a szám és az emberek szorgalmas munkája jelenti a magyar gazdaság stabilitását. Bizony, ki kell azt mondani, hogy a baloldal a kormányzása idején sanyargatta a családokat és a vállalkozásokat, adókat emelt, százezreket hagyott hátra, és összességében 200 ezer munkahelyet szüntetett meg. Ezzel szemben a polgári kormány mindent megtett és megtesz az otthonok, a munkahelyek és a családok védelme és életszínvonalának növelése érdekében.

Ha valakit a tények érdekelnek és hallhatta az államtitkári választ, illetve hallhatta az én kérdésemet, azt gondolom, le tudja vonni azt a következtetést, hogy ebben a nehéz helyzetben, a veszélyek évében, az Európát sújtó válságban a magyar gazdaság jó irányba halad. A válaszát elfogadom. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és a dollárbaloldal büszke vezetője már nyíltan ír és beszél arról, hogy azon dolgoznak itthon, de elsősorban Brüsszelben, hogy Magyarországot minél rosszabb helyzetbe hozzák. Gyurcsány kedden egy Facebook-posztjában elismerte, hogy Brüsszelben azon áskálódnak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Ahogy tehát azt már a dollárbaloldaltól megszokhattuk, saját hatalmi törekvéseik eléréséhez szándékosan kárt akarnak okozni a magyar embereknek.

Engedjék meg, hogy idézzek a posztban leírtakból  nem lesz könnyű, de megpróbálom. Tehát ez egy idézet: „Ezért szembemegyünk Orbán kormányával, ahol és ahogy tudunk, nyomást gyakorlunk rá, hogy felszabaduljon a haza. Igen, dolgoztunk azért, hogy az Európai Unió olyan feltételeket támasszon, amelyek lebontják, de legalábbis meggyengítik Orbán korrupt, önkényre épülő világát. Az az ember csak az erőből ért. Akkor azt kell alkalmazni.”  s rögtön itt a vége, hál’ istennek, a Gyurcsány-idézetnek.

A szóban forgó poszt is azt támasztja alá, amit az elmúlt hetekben már számtalanszor hangsúlyoztunk: a baloldal folyamatosan azon munkálkodik, hogy Magyarországot, a magyar embereket a leghátrányosabb helyzetbe hozzák. Ne lepődjünk meg ezen, hiszen pontosan ezért gurulnak ezek a dollárok hozzájuk. Régóta ismeretes az is, hogy a baloldal háborúpárti, és feltett szándékuk az, hogy belerángassák Magyarországot a háborúba. Tennék mindezt úgy, hogy a magyar emberek békét szeretnének, de ez természetesen őket a legkevésbé sem érdekli.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mélységesen elkeserítő, hogy a Gyurcsány-vezette baloldal mit meg nem tesz, hogy Brüsszelben is rendszeresen Magyarország ellen szólalnak fel, és a céljuk immáron az, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat.

Az elmondottak fényében szeretném megkérdezni: a baloldalnak tényleg semmi sem drága a guruló dollárokért cserében? Köszönöm szépen.

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a választ, államtitkár úr, ami elég aggasztó, de sajnos az is nagyon aggasztó, ami a múltban történt, és mindent meg kell tennünk, hogy ez ne térjen vissza. Ugyanis ne felejtsük el, hogy a balliberális kormányok többek között eladták a Postabankot, amit ezután az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a még akkor megmaradt magyar pénzintézeteket.

(14.40)

Így adták el akkor a Konzumbankot, és indították el az FHB Bank értékesítését. Emellett értékesítették a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, és magánosították a Malévot is, ami ennek következtében később csődbe ment. A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol nem volt ilyen mértékű a közép-kelet-európai régióban, mint hazánkban. Ezért kapják az én véleményem szerint most is ezeket a dollárokat, mintegy fizetést külföldről. Amíg tehát a kormány éjt nappallá téve azon küzd, hogy a Bizottsággal megegyezzen, ők ez ellen dolgoznak. Én azt kérem, hogy tegyünk meg és tegyen meg a kormány mindent azért, hogy a forrásokat Magyarország megkaphassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A harmadik világháború reális veszély, a konfliktus aggasztó, és veszélyben van a biztonságunk. Ezekben a vészes időkben fontos, hogy Magyarország elkötelezze magát a béke mellett, ezért is fogadtuk el a Fidesz és a KDNP képviselői által benyújtott békepárti határozatot, melyet a dollárbaloldal képviselői nem szavaztak meg.

(16.20)

A szavazáson tehát kiderült, hogy a Gyurcsány vezette baloldal háborúpárti és az is marad. Továbbra sem a magyar érdekeket képviselik, hanem végrehajtják, amit a finanszírozóik elvárnak tőlük a dollármilliókért cserébe. A baloldal a háború folytatása mellett van, bebizonyították, hogy fontosabb számukra a finanszírozók akarata, mint a magyar emberek érdeke. Az ország megvédésében, ahogy eddig sem, úgy továbbra sem lehet rájuk számítani, mindamellett pedig továbbra is azon dolgoznak, hogy hogyan tudnak ártani Magyarországnak Brüsszelben.

Az elmúlt két hónapban újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és világossá vált, hogy az energiaárak nem térnek vissza a háború előtti szinthez, a brüsszeli szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, melyek következtében Magyarország 4000 milliárd forinttal többet költött energiára 2022-ben, mint 2021-ben. Ezt a pénzt Brüsszel vette ki a magyarok zsebéből ezekkel a szankciókkal. (Arató Gergely: Nem kellett volna Putyintól gázt venni.)

A polgári kormány már számos intézkedést hozott a családokért, a vállalkozásokért és a munkahelyek védelméért. Példaként említhető, hogy 2023-ban is marad a rezsicsökkentett ár az átlagos fogyasztásig, így egy család havi 181 ezer forintot spórol, mely Európában egyedülálló. Itt fontos azt megemlíteni, hogy az egész Európai Unióban a rezsicsökkentett árakon keresztül a magyar kormány költi a legtöbbet rezsitámogatásra, mellyel nagy terhet vesz le a magyarok válláról. (Arató Gergely: Képzeletben!)

A kormány megemelte a minimálbért és a garantált bérminimumot, 2010-2023 között a minimálbért háromszorosára növelte, melynek eredményeként ma Magyarországon magasabb az átlagbér, mint Gyurcsányék idején volt. Visszaállításra és kifizetésre került a 13. havi nyugdíj úgy, hogy ez a költségvetési hiányt nem fogja növelni. Lakossági kamatstop van érvényben, ami 350 ezer családot véd, valamint kamatstop van a diákhiteleken, ami 200 ezer diákot véd.

Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy hogyan segíti a magyar kormány a családokat és a vállalkozásokat ezekben a nehéz gazdasági helyzetekben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az említett intézkedések is jól mutatják a különbséget a polgári kormány és a baloldal között. A baloldal a kormányzása idején csak sanyargatta a családokat és a vállalkozókat, adókat emelt, százezreket hagyott munka nélkül, valamint 200 ezer munkahelyet szüntetett meg. Ezzel szemben a polgári kormány mindent megtett és megtesz az otthonok, a munkahelyek és a családok életszínvonalának védelme érdekében.

Köszönöm a válaszát, amelyet elfogadok, és kérem, hogy a magyar kormány továbbra is tegyen meg mindent a magyar emberek életszínvonalának és megélhetésének az érdekében hasonló, jó intézkedésekkel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő törvényjavaslat illeszkedik a kormány azon célkitűzéseihez, hogy biztosítsa az állampolgárok számára a rezsivédelmet és a rezsicsökkentést az energiaválság ellenére is, elősegítve ezzel a magyar családok védelmét és a hazai vállalkozások működését. Mindehhez kiemelten fontos, hogy a hazai közműszolgáltatásokat is egyszerűen és gyorsan tudják igénybe venni a fogyasztók, valamint az, hogy biztosítva legyen számukra a személyesen és online is elérhető szolgáltatások lehetősége.

Fontos azt megemlíteni az energiaügyekkel kapcsolatban, hogy az elmúlt időszakban sajnos újabb szankciókat hirdettek Brüsszelben, és azt gondolom, mindenki számára világossá vált már a tisztelt Házban és az országban is, hogy bizony az energiaárak nem fognak visszatérni a háború előtti szinthez. Ezek a szankciók és a magas energiaárak inflációt hoztak, és ennek következtében összességében 4000 milliárd forinttal többet költött energiára Magyarország 2022-ben, mint 2021-ben, ez egy óriási összeg.

A polgári kormány már eddig is számos intézkedést hozott a családokért és a vállalkozásokért, többek között a munkahelyek védelméért is. Példaként lehet említeni, talán a legnagyobb példa erre, hogy 2023-ban is marad a rezsicsökkentés az átlagos fogyasztásig, így egy család havonta nagyságrendileg 181 ezer forintot spórol, ami egyedülálló Európában. Itt fontos azt megemlíteni, hogy az Európai Unióban a rezsicsökkentett áron keresztül a magyar kormány költi a legtöbbet rezsitámogatásra, ami, azt gondolom, hogy nagy terhet vesz le a magyar családok válláról.

(Bakos Bernadett elfoglalja a jegyzői széket.)

Elmondható az, hogy működik a rezsivédelem. A földgáz egyetemes szolgáltatásában a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében a sávhatár alatt.

Az Eurostat a napokban megjelent adatközlése megerősíti azt, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban, és kiemelem még egyszer, hogy az Eurostat adataiból jutottam erre a következtetésre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi ár-összehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz.

Tisztelt Ház! A közműszolgáltatások tekintetében az ügyfelek elsődleges elvárása, hogy a szolgáltatásokat biztonságban tudják igénybe venni, és ezeknek az ügyeknek az intézése gördülékenyen tudjon történni. Ezen egyszerű elvárásokat segíti a most benyújtott törvényjavaslat több intézkedésével. Ennek során ki tudom emelni például, hogy megszűnik a felhasználóváltozás esetén a helyszíni ellenőrzés kötelezettsége, ugyanakkor mind a felhasználó, mind a szolgáltató a jövőben is jelezheti ennek a szükségességét vagy igényét.

Ahogy államtitkár úr elmondta, én is kiemelném, hogy az elektronikus ügyintézés kiterjesztését jelenti, hogy ezután már azon közműszolgáltatók is kötelesek lesznek elektronikus ügyintézést biztosítani, akik az eddigi havi  ahogy elhangzott  150 ezer helyett minimum 50 ezer számlát állítanak ki az ügyfelek számára. Számos eddigi adminisztratív szabály egyszerűsítése is megtörténik a most előttünk fekvő törvényjavaslatban, így például, ha az ügyfél adatváltozását egy közszolgáltatással jelenti be, akkor a szolgáltató, ha egyidejűleg több közszolgáltatást is nyújt az ügyfél részére, a változást valamennyi, általa nyújtott közműszolgáltatás tekintetében is átvezetheti.

Egyszerűsödnek a túlfizetés szabályai, ami, azt gondolom, nagyon fontos az állampolgárok számára. Az eddigi mesterséges korlátok lebontásával, az ügyfél eltérő rendelkezése hiányában, valamennyi túlfizetés elszámolása lehetséges a felhasználó következő számláiban. Ez egy fontos változás.

A törvényjavaslat kiemelten foglalkozik a védendő fogyasztók helyzetének javításával is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben megszűnik az a szabályozás, hogy a védendő fogyasztónak minden év március 31-éig magának kell igazolnia a védendő státusza fennállását. A védendő fogyasztó helyett ezután a közigazgatási szervek kommunikálnak a közműszolgáltatókkal, közvetlenül igazolva a védendő fogyasztó státuszának fennállását vagy ennek bármilyen jellegű változását.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz a közműszolgáltatások egyszerűsítésével kapcsolatban, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében, a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház asztalán fekvő, az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak a célja, ahogy azt már az expozéban most hallhattuk az előterjesztőtől is, a gazdaságfejlesztési miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó, valamint egyéb törvényeknek az állami vagyongazdálkodást és gazdálkodási jogi szabályozást érintő, jogalkalmazást segítő módosítása. A javaslat nem kevesebb mint 15 törvény módosítását tartalmazza, amelyek közül most a vezérszónoki felszólalásomban néhányat külön is szeretnék kiemelni és röviden szakmailag megindokolni.

(12.20)

Az előterjesztés a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatot tesz a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítására, amely szerint, ha a felszámoló hivatalbóli felmentésére a felszámolók névjegyzékéből való törlés miatt kerül sor, akkor a bíróság a felmentő végzés meghozatalával egyidejűleg másik felszámolót rendel ki, és ebben az esetben a felszámoló a felmentő végzésnek az őt megillető díját és a költségtérítést megállapító rendelkezése ellen élhet a fellebbezéssel.

A módosítás elősegíti a vagyonfelügyelők és a felszámolók érdekeltségének növelését az eljárások eredményes lefolytatásában, illetve a hatékony és színvonalas fizetésképtelenségi szakértői munka alapvető feltételét meg tudja teremteni. A javaslat alapján emelkedik a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a felszámoló díja. A felszámolóidíj-minimum 500 ezer forint plusz áfa összegben kerül megállapításra; az egyszerűsített felszámolási eljárásban a garantált díjminimum 350 ezer forint plusz áfa összegre emelkedik.

Fontos újítás, hogy az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2 százaléka helyett 4 százaléka vehető díjként figyelembe. Ha a felszámolási eljárást sikertelen csődeljárás előzte meg, akkor is az általános díjelőleg illeti meg a felszámolót.

Tisztelt Ház! A postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításával kapcsolatban elmondható, hogy a lakosság digitális érettségének növekedése, az elektronikus információgyűjtés széles körű elterjedése, valamint a Covid-19 okozta járványidőszak jelentősen megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, ami indokolttá teszi és indokolttá tette a postai szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozások felülvizsgálatát, hogy ezekről a problémákról és új irányokról beszéljünk.

A javaslat a fentiekre tekintettel az egyetemes postai szolgáltatásokon belül a postacsomagok esetében a 20 kilogrammos tömeghatár 10 kilogrammra való csökkentését rögzíti, összhangban az uniós szabályozással. A megfelelő és elérhető helyettesítő termék a postai termékportfólióban rendelkezésre áll.

A javaslat mind a polgári törvénykönyv, mind a fogyasztóvédelemről szóló törvény általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásainak megfelelve az általános szerződési feltételek hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezések modernizálását, azok elektronikus formában történő hozzáférhetőségének előírását tartalmazzák. Ugyanakkor a lakosság által leggyakrabban igénybe vett postai szolgáltatások díjszabásának minden postai szolgáltatóhelyen nyomtatott formában való megtekinthetősége továbbra is kötelező marad minden postai szolgáltatónak.

A javaslat továbbá felhatalmazást ad a jelenleg különböző funkcionalitású, illetve műszaki kialakítású csomagautomaták sztenderdizálását előíró rendeleti szabályozás megalkotásához, hogy ezek egységesek legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet további célja a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére a meghatározott nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó rendelkezések megállapítása. A törvénytervezet alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága hatósági nyilvántartást vezet a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők által forgalmazott és az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékeket először Magyarországon forgalomba hozó gyártókról, nagykereskedőkről és importőrökről. A nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettség egységes teljesítése és az így keletkezett adatok minél pontosabb és szélesebb körben történő felhasználhatósága érdekében a hatóság az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről szintén hatósági nyilvántartást vezet. Az egyes termékek nyilvántartásba vételét a termékregisztrátorok kötelesek kérni a hatóságtól, a belföldi forgalmazás megkezdése előtt természetesen.

A dohánytermékek kiskereskedelmi tevékenységét végzők adatszolgáltatása kapcsán keletkező adatokat a hatóság feldolgozza, elemzi és különböző célokra átadja. A piaci igények felmérése és a piac tisztaságának előmozdítása céljából az adatszolgáltatás és az adatfeldolgozás során keletkező adatmennyiséget a hatóság a termékregisztrátorok és a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére szerződés alapján adhatja át. A jövedéki adóval kapcsolatos kockázatok elemzéséhez és a költségvetési csalás bűncselekmények megelőzése céljából a dohányboltok forgalmi adatait a hatóság a nyilvántartás-vezetésről és az adatszolgáltatásról szóló rendelet szerint rendszerességgel adja át az állami adó- és vámhatóság részére.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz az egyes gazdálkodási, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények tekintetében. Ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan ezt a javaslatcsomagot majd támogassák. Köszönöm szépen a szót, elnök asszony, és köszönöm mindenkinek a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Magyarországon az elhúzódó háborúra és a szankciós energiaválságra tekintettel a kormány egész Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel óvja meg a magyar családokat. A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon is, aminek következtében hazánk energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés ellenére az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat, aminek köszönhetően egy család havi 181 ezer forintot spórol, valamint a mikrovállalkozások számára az átlagfogyasztás felett 165 forintról 70 forintra csökkent az áram kilowattóránkénti ára.

A rezsivédelem működik, ezt kimondhatjuk: a földgáz egyetemes szolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében a sávhatár alatt.

(16.00 )

Az Eurostat napokban megjelent adatközlése megerősíti, hogy a háztartási gáz és villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában. A takarékos felhasználás nemcsak költségkímélő, hanem érdemben hozzájárul az energiabiztonsági kockázatok enyhítéséhez is. Az elmúlt hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 25,8 százalékkal kevesebb földgázt használt fel Magyarország; márciusban tovább folytatódott az áramfogyasztás 11 hónapja tartó csökkenése, amelynek mértéke ezúttal 7,9 százalékos volt.

A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2023 első negyedévében a havi mutatóval közel azonos arányban mérséklődött a földgáz és villamos energia mennyisége. A tudatos fogyasztói magatartás, a kormányzati takarékossági intézkedések és az enyhe téli időjárás együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a hazai gáztározók töltöttsége a fűtési szezon végén is 43 százalékon áll jelenleg.

Tisztelt Államtitkár Asszony! A rezsivédelem olyan rendszer, amellyel Magyarország azt tudja biztosítani az állampolgárainak, hogy itt a legolcsóbb a villany és a gáz ára az átlagfogyasztásig. Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár asszonyt, hogyan segíti a rezsivédelem a magyar családokat és a vállalkozásokat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm először is a választ. Én szeretnék két dologra még hangsúlyosabban rávilágítani.

Az egyik, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi ár-összehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz ára, és ennek ellenére, emellett mondható el az, hogy az Európai Unióban Magyarország költi így is a legtöbbet rezsitámogatásra, ami, azt gondolom, így még hangsúlyosabban jelenik meg.

Én azt gondolom, hogy a kormány eddigi intézkedései egy mentőövet nyújtottak a magyar családoknak és a magyar vállalkozásoknak is, és én azt kérem, hogy továbbra is tegyen meg mindent a magyar kormány a családok és a vállalkozások támogatása érdekében. Kiváló válasz volt, amit elfogadok természetesen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BARCZA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat itt a költségvetés vitájában. A tisztelt Ház előtt fekvő költségvetés, ami be van terjesztve, a védelem költségvetése. A legfontosabb elemei a honvédelmi kiadások, a nyugdíjak, a nyugdíjasok támogatása, a rezsicsökkentés, a kormány korábbi adópolitikájának folytatása és a családtámogatások megőrzése.

Én az idei költségvetési vitában a turizmusról, a költségvetés turizmust érintő szakterületéről szeretnék beszélni. Tudjuk azt, hogy a turizmus a béke iparága, és ez a  teszem azt  szlogen nagyon beigazolódott az elmúlt években, hiszen ezt a szektort nagyon súlyos problémák és válságok sújtották. Ugye, elég, ha gondolunk a 2019-ben elindult Covidra, ami egy pillanat alatt roppantotta össze világ- és Európa-szinten a turizmust, de bebizonyította a sérülékenységét a migrációs válság is, aminek pont a múlt héten Brüsszelben elfogadott kötelező kvótára irányuló javaslata újabb nehézséget fog hozni migrációs tekintetben. És bizony, a háború, a háború szomszédságában lévő országok, a biztonság kérdése mindig kiemelt része a turizmusnak, hiszen a turisták olyan helyre mennek, ahol biztonság van.

Éppen ezért nagyon fontos a helyreállás a turizmusban ezek után a válságok után a jelenlegi háborús helyzetben. Azt látjuk, hogy Magyarországon a turizmus a Covid óta elkezdett újra emelkedni, a számok elég jók, a vendégéjszakaszámok mind Budapesten, mind pedig országos szinten emelkednek. Ennek természetesen nagyon sok összetevője van.

A költségvetés tartalmazza a Magyar Turisztikai Ügynökség működéséhez szükséges forrásokat. Ezek az összegek rendelkezésre és biztosításra állnak a költségvetésben. Itt ki kell azt emelnem és újra szeretném ismételni, hogy az, hogy a turizmus irányítása egy szervezet kezében van, ez mindenféle hatékonysági szempontokból, mérhető módon jó, és így a turizmusirányítási rendszer átláthatóbb, egyszerűbb és hatékonyabb tud lenni.

A tisztelt Házban váltott ki vitát az elmúlt időszakban az NTAK-rendszer bevezetése. Itt szeretném elmondani, ebben a vitában is, hogy ezzel a nagyon modern, digitalizációs átállással a világ egyik legfejlettebb turizmusirányítási rendszerét tudja a Turisztikai Ügynökség kialakítani, és a célzott marketinghez és a magyar vállalkozások, szálláshely-szolgáltatók és vendéglátóipari szolgáltatók erősítéséhez olyan adatok fognak rendelkezésre állni, amelyek a célzott marketing szempontjából és költséghatékonysági szempontokból is elengedhetetlenek.

A desztinációalapú fejlesztések hatása az elmúlt években már megmutatkozott, ezt a jövőben is folytatnunk kell. Fontos azt kiemelni, hogy ahogy a bevezetőmben is mondtam, védelmi költségvetésről beszélünk, és be kell látnunk reálisan, hogy mik a prioritások, és mik a legfontosabbak. Ennek ellenére nagy eredmény az, hogy a magyar kormány közlekedésfejlesztésének nagyon sok eleme folytatódni tud, folytatódni tudott, és az idén is meg tud valósulni.

Először beszélnék a közúti közlekedésről a turizmus kapcsán. A turizmusban a megközelíthetőség az egyik legfontosabb szempont a turista szempontjából. Főleg a magyar belföldi turista az ár mellett a megközelíthetőségi szempontokat veszi figyelembe, hogy hova utazik, éppen ezért a nevesített turisztikai térségeknek, a megyei jogú városoknak és a turisztikai potenciállal bíró hazai településeknek a megközelíthetősége kiemelten fontos szempont.

A magyar kormány azt a vállalását töretlenül folytatja, hogy minden megyei jogú várost beköt a gyorsforgalmi, kétsávos úthálózatba. Erre jó példa a soproni választókerület, hiszen a magyar kormány az elmúlt években több mint 300 milliárd forintot költött arra, hogy Csornát Sopronnal gyorsforgalmi úttal összekösse, ez meg is valósult. Ezzel új gazdasági lehetőségek nyíltak meg a térségben élők számára, a közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá vált, és most, az idei évben is rendelkezésre állnak azok a források, amelyek ennek az útfejlesztésnek a folytatásához szükségesek.

(9.40)

Így épül a Koronázódomb alatti alagút, és épül Sopronnál az északnyugati elkerülő út, és meg sem állunk a határig, így ezzel a Budapest-M1-es folytatásában az M85-ös el fog jutni a soproni határátkelőig. Itt hozzátenném, hogy ez egy schengeni határ, ahogy a környező kistelepülések is schengeni határok, és én nagyon bízom benne, hogy ezt előbb-utóbb minden EU-s ország belátja, és hosszú távon így fogja gondolni, mert itt vannak nehézségeink.

Fontos beszélnünk viszont a kötöttpályás közlekedésről is, ami elsősorban Budapest környékén munkavállalási szempontból kiemelt, de turisztikai szempontból is jelentős. Itt nagyon nagy ívű elképzelései vannak a kormánynak, és az idei évben a tervezés szempontjából sok forrás tud ilyen jellegű célokra kerülni.

És említeném  ha turizmusról beszélünk, nem lehet kihagyni  a légi közlekedésnek a fontosságát. Itt történelmi bűnnek tartom azt, hogy hazánk repterét elveszítettük  tudjuk, hogy mikor, és tudjuk, hogy milyen okokból. Amíg ezt, ezt a hibát is nem tudjuk helyrehozni, addig a légi közlekedés tekintetében sokkal kevesebb eszközzel fogunk bírni, hogy potenciálisan nagyobb befolyással bírjunk, és jobban tudjunk azon dolgozni, hogy külföldről új területekről is vagy meglévő területekről nagyobb számban érkezhessenek turisták hazánkba, több időt töltsenek itt, többet költsenek, és ezzel segítsük mind a hazai szállás-, mind pedig a vendéglátóiparban dolgozó szolgáltatásokat.

Nagyon kiemelt eredménynek tartom a „Modern városok” programot, és itt megjegyezném, hogy a program Sopronban indult 2015-ben, Orbán Viktor az első megállapítást a Civitas Fidelissimával kötötte. A „Modern városok” programnak az elemei az országban a legtöbb helyen folytatásra kerülnek, bizonyos fejlesztések áttervezésre kerülnek, de a meglévő projektek folytatódnak. Erre egy kiváló példa az, ami a héten történt, hiszen átadtuk Sopron belvárosának az egyik új ékkövét, az új soproni múzeumnegyedet, amit a Storno-ház, a Tábornok-ház és a Fabricius-ház összekapcsolásával egy teljesen újszerű turisztikai magterületet jelent majd a városban; erre nagyon büszkék vagyunk, és itt is köszönet azért a 3 milliárdos támogatásért, amivel a kormány ehhez hozzá tudott járulni.

Sopronból indult, ha úgy vesszük, az idei fesztiválszezon is, hiszen a fesztiváloknak nagyon fontos szerepe van az országimázs-építés szempontjából. A SopronFest, ami egy új, teljesen új hazai fesztivál, kiváló szervezéssel valósult meg, és most, a nyári időszakban országos szinten jönnek az ilyen típusú programok. Azt gondolom, ezeknek a jelentősége nagyon magas, hiszen a fiatalok számára az országimázs szempontjából is kiemelten fontosak ezek, és bizony szüksége van a budapesti, a balatoni és az országos vendéglátószektornak is ezekre a pluszbevételekre, pluszvendégéjszaka-számokra is.

Olyan a helyzet a költségvetésben, azt gondolom, hogy be kell látni, hogy a legfontosabbakra, a védelemre, a rezsicsökkentésre, a nyugdíjakra és a családtámogatások megőrzésére kell a legfontosabb összegeket költenünk, ez egy realitás. Vannak olyan területek, amelyekre a kormány szeretne költeni, azt gondolom, hogy országgyűlési konszenzus is ki tud még alakulni nagyon sok területen, de bizony ezekre az idei évben nincsen lehetőség. A szankciók miatt nehezebb helyzetben vagyunk, bizonyos projektek áttervezésével, optimalizálásával pedig elő tudjuk készíteni a következő időszak fejlesztéseit.

Hajnal Miklós képviselő úr  aki azóta már elhagyta a termet  sokat beszélt az egészségügyről. Nem tudom, hogy neki feltűnte az, hogy volt egy orvos- és ápolóbér-emelés, ami folytatódik, miközben ennek a tématerületnek a kapcsán beszélt, nem biztos, hogy erről értesült. Ő azt mondta, hogy a szankciókra hivatkozunk azért, hogy nincs pénz a költségvetésben. Ez egy vita köztünk, erről most ne beszéljünk, de akkor beszéljünk az EU-pénzekről! Mert az EU-pénzeknél nem hivatkozunk semmire, hanem arra hivatkozunk, hogy a nekünk járó európai uniós forrásokat mi egyszerű politikai okokból nem kapjuk meg, és éppen oroszlánszerepe, éppen ebben sajnos  sajnos!  oroszlánrésze van a magyar ellenzéknek. (Varju László és Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Nagyon kevés olyan európai példa van  nagyon kevés olyan európai példa van! , hogy egy ország képviselői, egy nemzet képviselői a saját hazájuk ellen szólalnak fel Brüsszelben. (Varju László: Jaj!  Szászfalvi László: Így van!  Varju László: Kamu!  Szászfalvi László: Ezt csináljátok!  Varju László: Kamu!) Meg lehet nézni, hogy hány EU-s tagország képviselői tesznek így. Sehol nincsen százszázalékos kormány, mindenhol több párt van kinn, az Európai Parlamentben, és ellentétesek a vélemények, és ellentétesek adott esetben az érdekek; de az, hogy a hazájuk ellen ilyen nyíltan lépnek fel a képviselők, én azt gondolom, példátlan. (Nacsa Lőrinc: Így van! Így van!) És azzal tudják és azzal tudnák segíteni a hazai költségvetést, hogy minél több területet tudjunk fejleszteni, hogyha azon dolgoznának, hogy ezek a források Magyarországra ideérkezzenek, és akár a területfejlesztési operatív programon keresztül szinte minden magyarországi településen a hasznos és fontos fejlesztések meg tudjanak valósulni. Én azt gondolom, ezzel tudják a leginkább segíteni a 2024. évi költségvetésnek a tervezését, a megvalósítását, hogy mire lesz pénz, hogyha ebben segítenek a kormánynak, hogy a hazánknak járó forrásokat bizony kapjuk meg Brüsszelben.

Magyarország egy jó hely, egy csodálatos és szép ország, azt gondolom, közösen azon kell dolgoznunk, hogy ennek erősítésén és fejlesztésén tudjunk tovább dolgozni. Ezt szolgálja a 2024. évi költségvetés is. Én azt kérem, hogy ezt a megvitatás után a tisztelt Ház fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA, a Gazdasági Bizottság előadója, a határozati javaslat előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Ezenfelül az Állami Számvevőszék stratégiájában vállalt küldetése, hogy szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, beleértve a felhasználás célszerűségét, törvényességét és az integritás követelményeinek való megfelelést egyaránt. Mindez arra világít rá, hogy az Állami Számvevőszék legfőbb alkotmányos küldetése, hogy támogassa az Alaptörvény közpénzügyi fejezetében lefektetett, iránytűként szolgáló elvárásokat, úgymint a törvényesség, átláthatóság, célszerűség, eredményesség, a közélet tisztaságának elve gyakorlati érvényesülését, fejlesztését a közpénzügyi rendszerben. Az ÁSZ célja az, hogy az ellenőrzések mellett, valamint azoktól elválasztva széles körű oktatótevékenységével, elemzéseivel és tanulmányaival, véleményalkotásával, javaslataival átláthatóbbá és eredményesebbé tegye a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljon a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékony és a közjót szolgáló működéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága 2023. november 14-én tartott ülésén meghallgatta dr. Windisch Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének tájékoztatóját, valamint megtárgyalta az Állami Számvevőszék 2022. évi szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló B/5481. irományszámú beszámolóját. A Gazdasági Bizottság az Állami Számvevőszék 2022. évi szakmai tevékenységéről, az intézmény működéséről és gazdálkodásáról szóló beszámoló elfogadásáról H/6047. irományszámon nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek, melyet a bizottság 12 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében elfogadott, és döntött a benyújtásról.

A Számvevőszék  ahogy a beszámolóból is kiderül  2022-ben is eleget tett a törvényben előírt kötelezettségeinek, az ellenőrzési tervekben rögzített feladatait végrehajtotta. Elnök úr a beszámolójában kitért a konkrét ügyszámokra, a javaslatok számára, amiket most nem ismétlek meg.

A törvényben előírt kötelezettségének eleget téve 2022-ben a Számvevőszék a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezésével támogatta az Országgyűlést a költségvetésitörvény-javaslatról szóló megalapozott döntéshozatalban, továbbá 40 elemzést készített, melyek közül 4 közvetlenül hozzájárult a Költségvetési Tanács munkájának támogatásához. A Számvevőszék a gazdálkodásáról 2022. december 31-i fordulónappal elkészítette a költségvetési beszámolóját, amely a független könyvvizsgáló minősítése alapján az adott évi költségvetés teljesítéséről, a fennálló vagyoni, pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodása eredményeiről megbízható és valós képet ad.

Tisztelt Országgyűlés! A társadalom egészét érintő kihívásokra, a változó környezetre és a gazdasági változásokra kellő időben történő reagálás érdekében a Számvevőszék új megoldásokat és új munkamódszereket vezetett be. Támogatva a kitűzött célok elérését, folytatódott a nemzetközi sztenderdekkel és az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi törvényben foglaltakkal összhangban álló számvevőszéki ellenőrzési, szakmai szabályok továbbfejlesztése. A digitalizáció erősítése érdekében a Számvevőszék digitális ellenőrzési, központi adatelemzői környezet megteremtését tűzte ki célul, melynek legfontosabb elemei között a központi nyilvántartásokban, rendszerekben megtalálhatók az ellenőrzött szervezetek körére, tevékenységére vonatkozó adatok és információk. Emellett megkezdődött a belső adatelemzői környezet kialakítása a kockázatelemzéshez, az ellenőrzések tervezéséhez és lefolytatásához, valamint az elemzések megalapozásához az átvett adatokból digitális megoldások alkalmazásával.

(14.10)

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Állami Számvevőszék tájékoztatója bizonyítja, hogy az ÁSZ 2022-ben is teljesítette törvényi kötelezettségeit, ellenőrzési tapasztalatait széleskörűen megosztotta, az ellenőrzések mellett intenzív tanácsadói, tájékoztató tevékenységet folytatott, hozzájárult a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, magas fokú digitalizációs fejlesztéseket hajtott végre, a saját teljesítményét is folyamatosan monitorozta.

Véleményem szerint az Állami Számvevőszék 2022-ben is hatékonyan látta el ellenőrzési feladatait, eredményesen támogatta az Országgyűlés és a bizottságok működését, valamint tájékoztatási és szemléletformálási feladatainak is eleget tett.

Az ez irányú törekvéseket megköszönve javaslom a tisztelt Háznak az Állami Számvevőszék beszámolójának, a Gazdasági Bizottság által benyújtott határozati javaslatnak az elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA, a Gazdasági Bizottság előadója: Köszönöm szépen. Köszönöm mindenkinek a vitában való részvételét és hozzászólását. Összességében szeretnék csak nagyon röviden annyit kiemelni a Számvevőszék beszámolójából, hogy a 71 jelentés, az 5552 szervezet számára a 70 javaslat, a több mint 2500 figyelemfelhívó levél és a 46 esetben javasolt támogatásmegvonás olyan eredménycsomag, ami, azt gondolom, igazolja az Állami Számvevőszéknek azt a munkáját, amit az évben elvégzett. Azt gondolom, hogy az elhangzottak alapján összességében abszolút megállapíthatjuk azt, hogy ez a beszámoló elfogadásra érdemes.

Engedjék meg, hogy reagáljak DK-s képviselőtársam felvetéseire. Határozottan visszautasítom azt, hogy azt állítja, hogy a Fidesz bedarálta az Állami Számvevőszéket (Gy. Németh Erzsébet: Miért, nem?), ami egy független szervezet, és úgy is végzi a munkáját. Azt gondolom, legfőképpen e mögött a kijelentés mögött az áll, hogy talán még ÁSZ-vizsgálat se szükséges ahhoz, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, hogy itt egy óriási választási csalás történt azzal, hogy külföldi pénzekkel finanszírozták az ellenzék kampányát. (Sebián-Petrovszki László: Tényleg? Mert te kijelented, azért?) Azt gondolom, hogy ez még ÁSZ-vizsgálat nélkül is bizonyítható és botrányos. (Gy. Németh Erzsébet: Akkor meg minek erre kényszeríteni az ÁSZ-t?) Természetes, hogy erről a figyelmet ezzel a kijelentéssel is próbálják elterelni.

Még egyszer köszönet a vitában való részvételért mindenkinek. Újra azt kérem, hogy a Gazdasági Bizottság előterjesztését a beszámoló elfogadására az Országgyűlés majd fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk azt, hogy a turizmus, ahogy az expozéban is elhangzott, hazánk egyik kiemelt iparága, nagyon jelentős a szerepe a hazai össztermékben. De tudjuk azt is, hogy ezt a szektort bizony sok nehézség érte az elmúlt években, elég, ha csak a Covidra vagy az energiaválságra gondolunk, és bizony a turisztikai szolgáltatók ezeket az éveket elég nehezen tudták megoldani, sok hátrány érte őket.

Ekkor történt idén nyáron az a váratlan probléma, amit Szatmáry Kristóf képviselőtársam már ismertetett, hogy a turisztikai szolgáltatók nem kapták meg azokat a jogos juttatásokat, amelyeket a szálláshelyeket lefoglaló polgárok a közvetítő cégnek kifizettek. Ez indokolta azt a nyári rendkívüli bizottsági ülést, majd azt a szakmai munkát, amin túl vagyunk, és ennek eredménye, hogy itt lehetünk a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvénynek a parlamenti vitáján.

Az elmúlt két évtizedben az internet és a közösségi média használatának széles körű terjedésével újfajta kereskedelmi, értékesítési és üzleti modellek jöttek létre, a fogyasztók és a vállalkozások közé digitális szolgáltatók ékelődtek be, amelyek a fogyasztókból és az árujukat, szolgáltatásukat kínáló vállalkozásokból hatalmas hálózatokat hoztak létre.

(13.30)

És ezt erősíti egyre inkább az a trend, hogy eltolódik a turizmusszektor szálláshely-foglalása egyre dinamikusabban az online térbe. Tehát ez erősödött az elmúlt években, és ha prognosztizáljuk, akkor azt gondolom, hogy a következő időszakban még tovább fog erősödni.

Ezek a digitális szolgáltatók komoly piaci erővel rendelkeznek a velük szerződő vállalkozásokkal szemben, a fogyasztóvédelmi és egyéb jogszabályok pedig általában csak a végfelhasználó fogyasztókat védik, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat nem vagy kisebb mértékben. Ez súlyos egyensúlyhiányt okoz, és gyakran tisztességtelen gyakorlatokat és szerződési feltételeket eredményez, ahogy arról már beszéltünk.

A javaslat legfontosabb célja, hogy a vállalkozások számára magyarországi gazdasági tevékenységük védelme érdekében jogszabályi garanciát tudjunk biztosítani a digitális szolgáltatók két kategóriájával: a kapuőr cégekkel és az online közvetítőkkel szemben.

A javaslat természetesen ezeket a fogalmakat részletesen tisztázza, és előírja azt, ami korábban sajnos a magyar jogszabályi környezetben nem volt bent. Előírja a kapuőr számára, hogy biztosítson a magyarországi lakóhellyel rendelkező fogyasztó vagy a magyarországi székhelyű vállalkozás számára elérhető módon, nagyon fontos, hogy magyar nyelven alkalmazható, joggal kapcsolatos jogi tanácsadást abban az esetben, ha a magyartól eltérő jogot kell alkalmazni. És bizony, voltak erre példák, hogy azoknak a turisztikai szolgáltatóknak, amelyeknek konfliktusuk volt a kapuőr céggel, akár egy másik ország jogrendszerének megfelelően kellett ezeket a problémákat kezelni, ha odáig el tudtak jutni.

A javaslat a polgári törvénykönyvvel összhangban a teljesítésből számított 45 napban állapítja meg a fizetési határidőt. Tegnap a Gazdasági Bizottság ülésén erről a 45 napról már beszéltünk, több vélemény is elhangzott, de én azt gondolom, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelő ez a 45 nap, illetve megnéztem az európai uniós országokban hasonló szabályozásokat, és a legtöbb országban ezt a 45 napos határidőt alkalmazzák, ezért azt gondolom, hogy ebben megfelelőnek tartom, ha mi is ezt fogjuk bevezetni.

A javaslat megtiltja azt, hogy az árfolyamkockázatot a kapuőr cég egyedül a vele szerződésben álló fogyasztóra vagy vállalkozásra terhelje. Korábban ez sem volt szabályozva. Továbbá előírja, hogy magyar nyelven Magyarország területén működő személyes és telefonos, elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és hatékony panaszkezelési mechanizmust kell fenntartani, és harminc napon belül ezeket a panaszokat el kell bírálni. Természetesen majd ellenőrizni kell, hogy ez a gyakorlatban is mindig meg tudjon valósulni.

A tisztességtelen szerződési feltételek kikötése tilos, és több téma is annak minősül, ahogy ezt az expozéban hallhattuk. Én ebből csak néhányat szeretnék kiemelni. Főleg azt, hogy a szálláshely-szolgáltató magyarországi közigazgatási hatósághoz fordulása és ennek a jognak a kizárása mindenképpen tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.

Aztán továbbá a 45 napnál hosszabb kifizetés is elfogadhatatlan. Azt gondolom, legalábbis az én személyes véleményem szerint az egyik legfontosabb változtatás, ami korábban nem volt, annak megtiltása vagy korlátozása, hogy a szálláshely-szolgáltató az online szálláshely-közvetítővel kötött szerződésében foglaltnál alacsonyabb áron kínálja a szálláshely-szolgáltatást. Ez is tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, és ennek a bevezetésével megnyílik a lehetőség elsősorban inkább a kistelepülési vagy kisebb turisztikai szolgáltatók számára, hogy akár csomagajánlatokat, hétvégi ajánlatokat, akciókat tudjanak meghirdetni, akár árengedményeket tudjanak bevezetni például egy adott hétvége előtt egy-két-három nappal a saját weboldalukon vagy bármely olyan platformon, amivel rendelkeznek, azért, hogy a szálláshelyüket értékesíteni tudják, míg korábban e miatt a kikötés miatt erre nekik lehetőségük nem volt.

Aztán nagyon fontos az, hogy kölcsönös fizetési kötelezettség esetén nem lehet egyoldalú előírásokat alkalmazni, hanem közösen kell ebben is felelősséget vállalni. Az online szálláshely-közvetítő felelősségének kizárása a szálláshely-szolgáltatóval szemben a szerződés kötelezettségének végrehajtásához az online szálláshely-közvetítő által bevont harmadik személy magatartásáért, ez is nagyon fontos, továbbá még azt is előírja, hogy a véleményértékelés tartalmával kapcsolatban sem lehet csak a turisztikai szolgáltatóra terhelni ezt a felelősséget.

Végezetül én is bízom abban, hogy az EU-s ratifikáció sikeres lesz, minél előbb megtörténik, és így ez a törvénymódosítás visszakerülhet a tisztelt Ház elé, és erről szavazni tudunk. Bízom abban, hogy természetesen mindenkit meghallgatva, a részleteket és véleményeket összegezve egy olyan törvénymódosítást tudunk összeállítani, ami mindenki számára elfogadható lesz és eléri a célját, ami az, hogy védjük a magyar kis- és középvállalkozásokat a turisztikai szektorban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)