Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Életvédelem és munkahelyvédelem  az idei járvánnyal terhelt esztendő legfontosabb feladatai. A szociális intézményekben és a területhez tartozó megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában a kettő átszövi a mindennapjainkat. A szociális dolgozók helytállnak az életvédelemben, a megváltozott munkaképességű foglalkoztatás pedig a járvány ellenére is folyamatosan bővül, vagyis nemcsak megóvjuk a munkahelyeket, de bővítjük is azokat. Az állami Kézmű például ebben a foglalkoztatási formában a járvány kezdete óta közel 1800 új munkahelyet létesített.Megerősítjük a munkahelyeket, ezért indítottuk idén év elején az útjára az „Érték vagy” programot. De nemcsak megtartjuk a járványban, hanem újakat is hozunk létre, mert a munka esélyt, reményt és lehetőséget jelent. Különösen igaz ez a megváltozott munkaképességű emberek életében. A sajnálat helyett az egyenlő esélyekre építünk, ezért nem segélyeket, hanem esélyeket teremtünk. 2010 óta ez a stratégia érvényesül: segélyezés helyett munkaalapú gazdaság épül hazánkban.

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének legfontosabb célkitűzése a munkahelyek védelme, illetve újak teremtése. Szeretnénk még szorosabbra fűzni a szociális területen is a piaci és az állami szektor felelősségvállalását, becsatornázva ebbe a területen kiemelkedő nemzetközi szaktekintélyeket, megmutatni, hogy a megváltozott munkaképességű honfitársaink értéket teremtenek.

Tisztelt Ház! Azt az utat kívánjuk folytatni és kiszélesíteni, amin 2010 óta járunk. Ma Magyarországon mintegy 360 ezer aktív korú, megváltozott munkaképességű személy él. Az elmúlt évek intézkedései együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy tíz év alatt a 18 százalékos szinthez képest 44 százalékra bővüljön a foglalkoztatási ráta ebben a célcsoportban. Ez tehát azt jelenti, hogy közel 155 ezer ember, aki megváltozott munkaképességű, végez jelenleg munkát.

Tisztelt Ház! Amikor 2011-ben a kormány a megváltozott munkaképességű emberek támogatási rendszerét átalakította, azt alapozta meg, hogy aki szeretne dolgozni, az tudjon is, lebontva ezáltal azt a képzettársítást a fejekben, mely szerint a megváltozott képesség megszűnt képességet, értéket előállítani nem képes állapotot jelent.

De a feladat itt még nem ért véget. Célunk, hogy morálisan és gazdaságilag is ne csak jók legyünk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, hanem a legjobbak a térségben.

Amikor az idei év elején elindítottuk az „Érték vagy” programot, nemzetközi cégóriások és hazai vállalkozások tapasztalatait csatornáztuk be a programba. Ők azt állítják, hogy egy munkahelyen százalékos arányban a foglalkoztatók elégedettebbek a megváltozott munkaképességű munkavállalóikkal, mint a többi dolgozóikkal, mert motiváltabbak, elkötelezettebbek. Vélhetően ez az oka, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kevesebb adót fizetnek, és több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak. Így például, hogy számmal is alátámasszam, havonta átlagosan 8500 munkaadónak nem kell ma szociális hozzájárulást fizetnie, mindemellett 44,5 ezer munkavállaló foglalkoztatását segítik ezáltal.

Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat célja, hogy ezt a típusú munkavállalást eredményesebbé, sikeresebbé és erősebbé tegye. Érinti az ellátórendszer működését, a pénzbeli ellátásokat, az eljárásrendet, a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat. A módosítások és javaslatok együtt azt szolgálják, hogy aki képes, az tudjon munkát végezni, és ehhez minden segítséget megkapjon.

A rokkantsági és rehabilitációs ellátás egyes szabályainak módosítása a foglalkoztatást segíti, másik részük az eljárások egyszerűsítését, az ügyfelekre és az eljáró hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentését szolgálja.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás két kiemelt célja a következő. Először is: a rokkantsági és rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát megszüntetése. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a pénzbeli ellátások folyósítása mellett keresőtevékenység végezhető, de ha az abból származó jövedelem három hónapon keresztül magasabb a minimálbér másfélszeresénél, akkor az ellátás megszüntetésre kerül. A törvényjavaslat elfogadásával ez a kereseti korlátozás megszűnik a jövőben. Ez az intézkedési szabályozás egyszerűsödése révén segítheti a megváltozott munkaképességű személyek további foglalkoztatását, csökkenti az ügyfelekre, munkáltatókra háruló adminisztratív terheket, mérsékli a hatósági feladatokat, egyértelműbb, átláthatóbb helyzetet teremt.

A törvénymódosítás második kiemelt célja a rehabilitációs hozzájárulás szabályozásának módosítása. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis, amennyiben egy munkáltató 25 embernél, 25 főnél többet alkalmaz, és a megváltozott munkaképességű emberek száma meghaladja a dolgozók létszámának 5 százalékát, úgy és csakis úgy mentesül a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól.

Az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzés, hogy bővítsük azoknak a gazdasági társaságoknak a számát, amelyek megváltozott munkaképességű munkaerőt foglalkoztatnak. Ezért a következő módosítást javasoljuk; először is: a köznevelésben sajátos nevelési igényű fiatalok alkalmazásának ösztönzését. Mivel a cégek körében egyre szívesebben alkalmazzák az MMK-sokat, ezért ezzel párhuzamosan nő a felelősségük, hogy segítsék a sajátos nevelési igényű fiatalokat felnőttéletük kezdetén, miután elvégezték a tanulmányukat. Ezért ezeknek összehangolásával a javaslat kibővíti az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintet. Így a javaslat szerint beleszámíthatnak ebbe a körbe a köznevelésből kikerülő sajátos nevelési igényű pályakezdők, valamint a felsőoktatásban végzett, fogyatékossággal élő hallgatók 23 éves korukig, mert fontos cél, hogy a látás-, hallás-, értelmi vagy beszédfogyatékos, illetve autizmus spektrumzavarral élő, sajátos nevelési igényű fiatalok pályafutásukat ne munkanélküliként kezdjék, hanem esélyt kapjanak a hasznos, tartalmas életre. Ezzel mintegy hatezer fogyatékos és sajátos nevelési igényű fiatalkorúnak nyújtunk segítséget.

A második cél ennél a változtatásnál a mentori segítségnyújtás biztosításának megerősítése. Erősebbé és hatékonyabbá teheti a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, beilleszkedését a célzott személyes támogatás. És azt is szem előtt kell tartani, hogy sokan küzdenek az információhiányból fakadó bizonytalansággal a megváltozott munkaképességű személyekkel szemben, hiszen félni mindig attól szoktunk, amit nem ismerünk. Akkor lép mindenki hátrébb a zebrán álló vak embertől, ha nem tudja, mit kezdjen az adott helyzettel, vagy nem biztos abban, hogy hogyan tud segíteni. Azért riadunk meg, amikor egy kerekesszékes új munkatársunk van, mert nem dolgoztunk még kerekesszékessel, és nem tudjuk, hogy a helyzetet hogyan kezeljük.

Mindezek tekintetében fontos kiemelni, hogy a munkavállalás sikerességét az is segíti, ha a munkatársak elfogadóak és segítőkészek tudnak lenni az egészségi állapotból adódó korlátok leküzdésében. Ezen folyamatban kulcsszerepük van a foglalkozási rehabilitációs mentoroknak. Ők azok, akik a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók, pályakezdők munkahelyi beilleszkedését, munkavégzését, munkahelyének megőrzését segítik. Ez a törvényjavaslat most lehetővé teszi, hogy a munkáltatók a kötelező foglalkoztatási szint számításakor figyelembe vehessék a legalább 4 órában foglalkoztatott mentorokat is.

Megteremtjük tehát annak a lehetőségét, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló beilleszkedését minden munkahelyen mentorral, egyéni tanácsadással erősítsük.

Tisztelt Ház! Számos kedvezményes juttatás segíti most is a munkavállalást, az érintettek foglalkoztatását. Idén több mint 43 milliárd forintot fordítunk a védett foglalkoztatásban dolgozók bér- és többletköltségének támogatására. Ezzel a lehetőséggel 375 munkáltató több mint 30 ezer MMK-s személy foglalkoztatását tudja biztosítani.

(12.20)

A védett szolgáltatásra szolgáló forrásokat évről évre növeljük, jövőre, a 2021-es költségvetésben 45,6 milliárd forintot fordítunk erre. Két év alatt 10 milliárd forinttal bővült az akkreditált foglalkoztatás támogatása.

A magyar gazdaság teljesítménynövelését célzó gazdaságpolitika megvalósításában nagy szerepet játszik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A javasolt intézkedéssel tehát támogatjuk őket elhelyezkedésükben vagy épp meglévő munkahelyük megtartásában, még inkább erősítve ezáltal gazdaságunkat.

A munkavégzés a legtöbb ember számára a megélhetés alapja, a létfenntartás eszköze, képletesen szólva a szociális biztonság legerősebb fonalból szőtt hálója. Megváltozott munkaképességű honfitársaink esetében nemcsak a megélhetés, de az alapvető önbecsülés, a társadalmi elfogadottság, az egy társadalomhoz, egy nemzethez tartozás érzésének a megtestesítője, a záloga az a hely, ahol munkát kap és az a munkáltató, aki megbízik benne.

Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az előzőekben elmondottakra figyelemmel kérem, hogy támogassák a javaslatokat a törvény módosítására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)