Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig meglepődöm, amikor az ellenzéki képviselőtársaim a szeretetről beszélnek, hogy ők a szeretet nyelvén beszélnek hozzánk, és ez valami egész furcsa „vonatként” szembejön itt az ülésteremben, hiszen itt a gyűlölet, az uszítás és a fenyegetés az, amit általában megkapunk önöktől.

Arató Gergely napirend előtti felszólalása is, bár most nincs a teremben, valami egészen futurisztikus és egészen elképesztő gondolatvilágot sejtet fel előttünk, és ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy felolvassam John Lukacs professzor úrnak egy gondolatát, amit lehet, hogy megfontolásra ajánlanék önöknek: „Meggyőződésem, hogy a beszéd nem egyszerűen a gondolat eredménye, hanem gyakran fordítva, az, hogy valaki beszél, befolyásolja, sőt esetenként meghatározza a gondolatait.”

(15.50)

Hogyha önöknek meghatározza a beszéde a gondolataikat, akkor érdemes lenne erre odafigyelniük, hátha valami nagyon sötét helyre keverednek.

És így folytatja tovább professzor úr: „Ha valaki azt hiszi, hogy sohasem szabad rosszat mondani másokról, akkor legalábbis nagyon gyakori esetekben igyekszik, hogy ne is gondoljon rosszat róluk.” Tehát én elhiszem azt, hogy a Jobbik azt hiszi, hogy nem szabad Gyurcsány Ferencről rosszat mondania, és úgy tűnik, hogy önök már ma ezt el is hitték, és így is gondolják.

Igazából arról szerettem volna beszélni, mert ez is egy érdekes pont, hogy itt két nagy gazdasági válságon vagyunk túl, vagy legalábbis a másodikban még félig benne vagyunk, az elmúlt két évtizedben. Az egyik a 2008-as gazdasági válság, a nagy gazdasági világválság, a másik pedig a koronavírus-járvány okozta válság, ami, ugye, 2020-ban kezdődött el. Mindkét válság megoldásához kormányzati intézkedésekre volt szükség, és azt hiszem, ez nagyon jól bemutatja és összehasonlíthatóvá teszi, hogy milyen egy jobboldali kormány megoldása és milyen egy baloldali kormány válságkezelése.

Az is érdekessé teszi ezt az összehasonlítást, hogy a végeredményben egész mást kapunk. A Gyurcsány-féle válságkezelés életszínvonal-esést hozott szinte a társadalom összes szegmensében, csökkentek a jövedelmek, a nyugdíjak, tönkrementek a családok és a vállalkozások is. Ezzel szemben az Orbán-kormány intézkedéseinek a hatására már a válság második évében rekordszintű a foglalkoztatottság, hallhattuk, hogy 4,7 millió ma, és egyébként folyamatosan nőnek a bérek.

De miért is van ez a különbség a két válságkezelést illetően? Énnekem, úgy gondolom, nagyon egyszerű egyébként erre a válasz, vagy legalábbis lehet egy nagyon egyszerű választ adni. A válasz pedig egyébként Gyurcsány miniszterelnök úr szavaiban keresendő, aki nyíltan azt mondta, hogy a hazugság. Igen, tisztelt képviselőtársaim, a hazugság volt az, amire Gyurcsány Ferenc kormánya és a baloldal felépítette a politikáját, és ebből a hazugságspirálból nyilván ki sem tudott keveredni. Ennek lett az eredménye az, hogy gyakorlatilag Magyarország már a válság előtt válságba került 2008-ban. Ennek lett az eredménye az, ha 2004-től valaki megnézi a gazdasági mutatókat, hogy folyamatosan kezdett Magyarország leszakadni a régiós versenytársaitól, és ennek lett az eredménye az, hogy 2006-ban képesek voltak egy választási kampányban azt hazudni és törvényt hozni róla, hogy csökkentik az adókat, majd a választások után azonnal megemelték az embereket sújtó adókat.

A hozzá nem értés és a hazugság ára számokban is egyébként jól látható. A válság előtt már elszállt egyébként a költségvetés hiánya 2008-ban. 2006-ban és 2007-ben tulajdonképpen 9,2 százalék és 5 százalék volt az államháztartási hiány, az adósság még a válság előtti két évben is 7 százalékpontot növekedett. Az adósság egyébként az elmúlt három évben 9 százalékkal csökkent a válság előtt, csak hogy a viszonyítási alapokat össze tudják rakni. Tehát a Gyurcsány-kormány alatt, a válságot megelőző két évben 7 százalékot nőtt az államadósság, nálunk ez a koronavírus-járvány okozta válság előtti három évben pedig 9 százalékot csökkent.

A GDP-arányos államadósság, ahogy mondtam, tehát csökkent, és emellett az elmúlt években 3,5 százalékra mérséklődött a munkanélküliség is  ez sem így volt az önök idejében. És ha még azt is hozzávesszük (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy a Gyurcsány-kormány alatt úgy sikerült az államadósságot növelni, hogy közben eladták az állami vagyont, akkor még rosszabb képet fest a dolog. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)