Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az az ügy, amihez néhány kiegészítést szeretnék tenni, előrebocsátva azt, hogy a Mentelmi bizottságnak tett javaslatom és itt a Ház előtt elhangzó javaslatom az, amit eddig is követtünk, de ez alkalmat ad nekem arra, hogy másodszor mondjam el az Országgyűlés plénumán, hogy az a gyakorlat, amit mi hosszú ideje folytatunk, semmiképpen sem tekinthető helyesnek. De mivel itt képviselő ítél meg képviselőt, ezért nem gondolom, hogy megoldás az, hogy többségi döntéssel akkor is, az eddigi gyakorlattól eltérően egy másik döntést hozunk meg, amit meg tudnánk tenni. De azt viszont gondolom, hogy ha, mondjuk, kampányon túl vagyunk, az új Országgyűlés ilyen szempontból kialakított gyakorlatát újragondolhatná, mert nem helyeselhető az a gyakorlat, hogy közvád esetén kiadjuk a képviselőket, illetve ez tökéletesen helyeselhető. A Mentelmi bizottságnak a mentelmi jog másik részében…  tehát magánvád esetében minden esetben megvédjük a képviselőt. Ezzel mi is annak az eldurvuló közbeszédnek, ha úgy tetszik, az ösztönzői vagyunk, ami innen, a Ház falai közül megy ki a közterületre.

A mai Országgyűlés is ennek tökéletes példája volt. Addig, ameddig itt képviselő bármit mondhat, nyilvánvaló hazugságokat állíthat, ennek soha semmilyen jogkövetkezménye nem lesz a mentelmi jog értelmében. Ha ezt az utcán teszi, akkor mi megvédjük őket, mondván, hogy ez az Országgyűlésre zaklató. (Zaj, közbeszólások.)

Zaklató jellegű ügyek voltak az Országgyűlés előtt, hadd idézzem fel az előző parlamenti ciklusok egyikét! Szekó József volt az a képviselőtársam, akinek az isten tudja, hány mentelmi ügye jött ide. Mindig ugyanaz az ember mindig valamivel feljelentette! Ilyen esetben ez tekinthető zaklatónak.

Amit mi zaklatónak tekintünk, csak azért, mert magánvád és megvédjük a képviselőt, ez felfogható talán egy többségi gyakorlatnak, de hogy ezt kőkeményen, következetesen minden esetben alkalmazzuk, azt gondolom, ez nem helyeselhető. Most is alkalmazni fogjuk, legalábbis ez lesz a javaslatom.

Miben más ez az eset? A tényállást említem. Dunaújvárosban a Dunai Vasmű kisebbségi tulajdonosa, az ukrán tulajdonos állítólag meg akarta szállni az üzemet, ezért odaküldött biztonsági embereket, akikkel elfoglalja az üzemet. Ezt sajtó alapján tudjuk. Rendőrségi eljárás lesz az egészből, a rendőrség kezeli ezt az ügyet. Mi történik két nap múlva? Az ottani országgyűlési képviselő és a Nemzetbiztonsági bizottság vezetője, szintén jobbikos képviselő, sajtótájékoztatót tartanak. Nem a helyi képviselő viszi a prímet, hanem a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke, és ott előadja minden ismeret nélkül azt a blöfföt, hogy ezt a provokációt  ő így fogalmaz  nem Kijevből szervezték, hanem ezt Kubatov Gábor szervezte, és a Fideszből szervezték. Nincsen semmi a kezében, amivel ezt meg tudná tenni.

Ilyen esetben, tisztelt képviselőtársaim, nem egyik képviselő a másik képviselőt piszkálja, hanem az Országgyűlés egy intézménye szólal meg. Lehet, hogy nem a legélesebb kés a képviselő úr, lehet, hogy nincs nagy tapasztalata, de amit tesz, az az Országgyűlés lejáratása, amikor az egyik legkényesebb bizottság nevében sejtet olyan dolgokat, amikről semmiféle tapasztalata nincs, csak sározni akar, és ezzel rombolja az Országgyűlés tekintélyét.

Ennyi volt a hozzáfűznivalóm, és azt javaslom, hogy békésebb pillanatokban gondoljuk át az ilyenfajta gyakorlatunkat. Most csak az indítványra térve: jogosult terjesztette elő, tehát a Dunaújvárosi Járásbíróság leírta a tényállást, amit itt röviden ismertettem, rágalmazás minősítést tartalmaz a tényállás után az indítvány, és jogerős végzéssel ellátott is.

A bizottságnak azt javasoltam, hogy ebben az esetben is, mert fontosabb, amikor képviselő képviselőt minősít, hogy csak majd egyszer egy közös gyakorlattal gondoljuk újra a valamilyen módon köztünk kialakult gyakorlatot ebben az ügyben. Most nem ez a helyzet, ezért a bizottságnak ott azt javasoltam, hogy tartsuk fenn a képviselő mentelmi jogát. A bizottság ezt többségi szavazással meg is erősítette, és az indítványom is természetesen itt a Ház előtt arra vonatkozik, hogy az adott ügyben a képviselő mentelmi jogát ne függesszük fel. De még egyszer mondom: átgondolandó a mi gyakorlatunk, mert nem biztos, hogy felelősen jár el az Országgyűlés ilyen esetben, amikor ilyen esetben is megvédi a képviselőt. Most mégis ezt javaslom. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)