Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Pontosan tudjuk azt ennek a törvényjavaslatnak a vitájakor, hogy ez nem egy szakmai vita, és szó sincs arról, hogy különböző szakmai érvek ütköznének, hanem ez egy kőkemény politikai vita, ugyanis itt egy politikai döntés született meg ennek a bíróságnak a létrehozásakor. Az, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter egy személyben fogja kinevezni a felsőbírákat, azért az enyhén szólva nem egy olyan szakmai kérdés, amin lehetne vitatkozni. Ez egy olyan politikai befolyás, amiről pontosan tudjuk, hogy mire megy ki ez az egész törvényjavaslat.

Drága jó Vejkey Imre Képviselőtársam! Nem tudom megállni, hogy egy mondatot ne mondjak! Olyan sok tolvaj, korrupt, hazug képviselő ül a Háznak ezen a fertályán. Ön nem ilyen. Ne hagyja, hogy felmossák a padlót önnel, amikor ilyeneket mond el és olvas fel, hogy a Soros, Brüsszel, nem tudom, milyen triumvirátus...! Még ön is elnevette magát, miközben ezt mondta. Pontosan tudjuk, hogy egyetlen szavát sem gondolja komolyan, és pontosan tudjuk, hogy egyébként ez nem egy szakmai megközelítése amúgy a kérdésnek. Tehát akkor újra felvetődik a kérdés, hogy akkor ez most egy politikai vagy szakmai vita. Azt kérem, hogy tényleg legalább néhányan őrizzék itt meg azt a mivoltukat, amit eddig vagy korábban képviseltek.

Ennek a törvénynek a kapcsán csak megismételni tudom azt, amit nyáron az Alaptörvény vitája kapcsán elmondtunk, hogy sajnos beigazolódtak azok a félelmek, amiket akkor még csak sejtettünk, hogy semmi másról nem szól ez a törvényjavaslat, mint egy Fidesz-bíróság felállításáról. Sem akkor, sem azóta sem Trócsányi László, sem a kormány nem tudta megindokolni, hogy miért van szükség egy ilyen bíróság felállítására, miért van szükség a változtatásokra. Egyre több a titkolózás, tudjuk, hogy a Velencei Bizottság is vizsgálódik az ügyben, és enyhén szólva a kérdésekre nem kaptunk válaszokat.

Teljesen egyértelmű az, hogy Orbán Viktor ezzel a lépésével egy Fidesz-bíróságot akar létrehozni azért, mert a kormánytöbbség meg akar szabadulni a szakmailag túl autonóm Kúria közigazgatási ügyszakos bíráitól. Ennyire egyszerű ez a kérdés. Orbán Viktor maga üzente meg a választás után  idézem , hogy a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához. A legfelsőbb bírói fórum szerinte súlyosan beavatkozott ugyanis a választásba, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely 4 ezer határon túlról érkezett levélszavazat érvénytelenítésével jogosan elvett a Fidesztől egy mandátumot.

Pontosan tudjuk azt, hogy most jön az EP-választás. Önök benyújtották azt a törvényjavaslatot, hogy a határon túli magyar emberek tudjanak megint csak levélben szavazni. Valószínű, hogy itt megint történne egy választási csalás, valószínűleg a Kúria megint elkaszálná. Ezt akarják önök elkerülni, hogy a Kúria ebben szintén egy igazságos döntést hozhasson, és a pártkatonáik viszont olyan döntést hozzanak, ami az önök mandátumainak kedvezne.

Vagy gondoljunk azokra a fideszes elszámoltatási biztos kezdeményezésére történt ügyekre is, amelyek egyáltalán eljutottak a vádemelésig. Tudjuk, hogy nem sok ilyen volt. A bíróságok részben felmentő ítéletet hoztak, részben az elvártnál lényegesen enyhébb szankciókkal éltek, és ezek után tavaly, emlékezzünk vissza, Budai Gyula egész egyszerűen lekomcsizta az egész magyar bíróságot. Ennek fényében azért nehéz másként tekinteni erre a javaslatra, mint szimpla politikai bosszúállásra. Tudják önök is pontosan, hogy ilyen mértékű politikai bosszúállásra a felsőbírósági bírákkal szemben utoljára az 1956-os forradalom utáni megtorlás idején volt példa.

A fideszes felsőbíróságot a mostani tervezet szerint a kormányhoz lojális emberekkel, jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőkkel fogják feltölteni, akik a ranglétrát végigjárt bírókhoz képest egészen más közegben szocializálódtak. Ezzel kapcsolatban nincsenek kétségeink. A közigazgatásban szó sem lehet ugyanis függetlenségről, ezt pontosan tudják önök is, hiszen a rendszer egyértelműen alá-fölé rendeltségi viszonyon alapul. Gyakorlatilag  ezt sokszor elmondtuk, el fogjuk mondani  Trócsányi László egy személyben fog dönteni a bírói kinevezésekről olyan érzékeny, politikailag érzékeny és kényes ügyekben, mint a médiaügyek, választási ügyek, a közbeszerzési ügyek vagy éppen a gyülekezés.

Egyébként a közigazgatási bírák számát idén novemberig már egy tavalyi döntés alapján kétszázzal meg kellett volna hogy emeljék, szóval majd jöhetnek a bíróságoknál a megbízható fideszes katonák; most van hely ehhez. Ha pedig olyan botcsinálta, Trócsányi László által kinevezett bírók dönthetnek az állam és a polgárai közötti jogvitákban, akik korábban megszokták, hogy utasításra cselekszenek, ettől a beidegződéstől bizony, pontosan tudjuk azt is, hogy nehezen fognak megszabadulni. Gondoljunk bele, hogy mit lép majd egy ilyen bíró vagy bíróság, ha Orbán Viktor számára kínos ügyről lenne szó, ha mondjuk, egy milliárdos áfaper, egy kormányközeli vállalkozó, ne adj’ isten, Tiborcz István közbeszerzési pályázatának megítélése, a választások eredményét befolyásoló kifogás, esetleg egy, a kormány számára kínos közérdekűadat-igénylés megítélése a tét. Tudjuk, hogy mire számíthatunk egy önök által kinevezett bíró esetében ilyen döntésekben.

Ez az egyik része, hogy önök politikai célokra akarják felhasználni ezt az új Fidesz-bíróságot; más, ennél sokkal banálisabb oka is van ennek a létrehozásának: az, hogy maguk imádnak lopni, és ezt a szokásukat nem hajlandók sajnos feladni. Folytatni kívánják az uniós pénzek lenyúlását, és nem hajlandóak vizsgálni majd a közbeszerzéseket, vagy nyilvánvalóan, ha bármi probléma merül fel ezeknek az uniós közbeszerzéseknek a megszerzésénél, akkor majd kiosztják erre az új Fidesz-bíróság által alkalmazott új Fidesz-bíróra.

Sem a politikai bosszút, képviselőtársaim, sem az uniós közbeszerzések további lenyúlását mi nem fogjuk hagyni, és ezt önök is pontosan tudják, hogy a Velencei Bizottság is vizsgálja ezt az egész kérdést. Végig fogjuk járni azokat a megfelelő fórumokat, amelyek szükségesek annak érdekében, hogy ezt a folyamatot megakadályozzuk.

Nézzük egy picit részletesebben az általam elmondottakat! A legnagyobb hatású módosítási szándék a tervezetben az elkülönült közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása. A kormányzat szimplán a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráin kíván bosszút állni.

Az igazságügyi miniszter eredeti javaslata egyáltalán nem arról szól, hogy a Kúria megszűnne a bírósági szervezetrendszer legfőbb szerve lenni. A közigazgatási felsőbíróság eredetileg a Kúria alá helyezkedett volna el a szervezetrendszerben. Most viszont a kormánytöbbség, amelyik hat éve már megszüntette a Legfelsőbb Bíróság önálló közigazgatási kollégiumát, illetve még két éve sem kívánta a Kúria feladatkörét megváltoztatni, hirtelen ráébred arra, hogy teljesen önálló legfelsőbb közigazgatási bíróságra van szükség.

Az új bíróságról szóló, a magyar jogállamiság szempontjából is kiemelt jelentőségű fordulatot zárt ajtók mögött készítették elő, sem a jogászi szakma, sem a közvélemény nem értesülhetett a részletekről. Ennek jelentősége pedig nagyon is komoly. A szervezeti változtatások megnyitják az utat a bíróságok munkájába való politikai beavatkozáshoz adózással, közbeszerzésekkel, s a többi, ahogy már ezt többször is elmondtam, választásokkal kapcsolatos kérdésekben. Ha a kormány terve megvalósul, a magyar jogállammal szembeni lopakodó puccs végleg győzedelmeskedni fog.

(11.20)

Amikor az átalakításról az első hírek megjelentek, 2016-ban az Országos Bírósági Hivatal is élesen bírálta a kormány terveit, akkor az OBH is feltette ugyanazt a kérdést, hogy a formai hasonlóságokon túl vajon mi az indoka annak, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét ilyen jelentősen átalakítják. A mai napig nem hallottunk választ ezekre önöktől.

Valójában komoly speciális problémák nem merültek fel a közigazgatási ügyekkel jelenleg foglalkozó bíróságok munkájával kapcsolatban. A tagállamok igazságszolgáltatási rendszeréről szóló Európa tanácsi 2018-as jelentés szerint a magyar bíróságok hatékonyak, más európai bíróságokkal összehasonlítva gyorsan hoznak döntéseket közigazgatási ügyekben, mind első, mind másod-, mind legfelsőbb fokon, emellett a jelenlegi bírósági rendszer lehetőséget ad a főbb közigazgatási döntések tisztességes felülvizsgálatára is. A kormány ehhez képest nem hozott fel semmilyen kézzelfogható adatot arra, hogy miért is kellene a jelenlegi rendszert teljesen újrafogalmazni.

Az OBH az idézett jelentését azzal zárta, hogy a közigazgatási bíráskodás felállítására tehát nincsen szükség, legfeljebb annak továbbfejlesztése kerülhet szóba. A kormány azzal érvel, hogy az új bíróságok jobban fognak működni, mert speciális tudásuk lesz. Tudjuk, hogy ez nem igaz, merthogy a bíróságoknak jelenleg is megvannak a különleges eljárásai és munkacsoportjai a közigazgatási ügyek elemzésére és a speciális helyzetekre adott válaszokra. A közigazgatási ügyekben eljáró bírák az elmúlt évtizedekben jelentős tapasztalatot és tudást halmoztak fel, a bíróságok tehát most is fel vannak készülve arra, hogy az állampolgároknak igazságot szolgáltassanak.

Többen tartanak attól, hogy a kormány manőverének következményeként a korábban a közszférában dolgozók lépnek majd be az igazságszolgáltatásba, amint a külön közigazgatási bíróságok felállnak. Ez aligha megy majd zökkenőmentesen. Míg a bíró esetében a függetlenség a kulcskérdés, addig egy kormánytisztviselő estében a kormány iránti lojalitás az elvárás. Ha sok korábbi köztisztviselő kerülne az újonnan létrehozott bíróságokhoz, akkor egyértelmű kormánybarát attitűd ütheti fel a fejét, és veszélybe kerülhet a közigazgatási döntések valódi, tényleges felügyelete.

A kormány érvelése ravaszul arra is utal, hogy jelenleg nincs lehetőség az önkormányzati rendeletek törvényességének vizsgálatára. Ez nem igaz, az Alkotmánybíróság már 1990-ben hozott döntést arról, hogy minden közigazgatási döntéssel szemben legyen jogorvoslat. A rendszerváltás első évében hozott döntés és az Alkotmánybíróság későbbi gyakorlata biztosíték volt arra, hogy a jogalkotás felett teljes legyen a bírói ellenőrzés. Ezért sincs szükség az önálló közigazgatási bíróságok létrehozására, hiszen a rendszer már működik.

További lényeges probléma, hogy a jogszabálytervezetről nincs nyilvános konzultáció, ahogy erre az előbb is utaltam, legutóbb is mindössze öt napot biztosított a tárca az új rendszert létre hívó törvénytervezetek véleményezésére az úgynevezett társadalmi vita keretében.

Az igazságügyi miniszter szerint az új szabályozás koncepcióját a kormány fogadta el, amelyet egy bírósági vezetőkből és  idézem  „a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük professzorok és a jogi karok vezetőiből álló munkabizottság” készített elő. Korábban is rákérdeztünk arra, de a közérdekű adatigénylésre sem adta ki a tanácskozások résztvevőit és az előkészítő munka tartalmát a minisztérium.

Az igazságszolgáltatás ezen fontos területének újjászervezése alapos indoklást, komoly előkészítést és széles körű, nyilvános konzultációt igényelt volna, a kormány ezek mindegyikével adós maradt. Ezzel szemben rendkívüli aktivitást mutat a független intézmények és a sajtó elfoglalásában, valamint a függetlenségük megőrzését nyilvánosan is felvállaló bírók elleni megtorlásban. Mindezek nemcsak baljós előjelek, hanem a magyar jogállamot és a bíráskodás függetlenségét közvetlenül is komolyan veszélyeztető dolgok.

A bírói szervezet felállításáról szóló rendelkezés mindezeket alátámasztja. A bírák átvétele után megállapított bírói helyek felét 2019-ben a kormányzat látszólagos garanciákkal körbebástyázott eljárásban tudja feltölteni neki tetsző, legalább 30 éves jogvégzett és szakvizsgázott, jogi munkakörben legalább egy évet dolgozó személyekkel. A közigazgatási felsőbíróság elnöki és közigazgatási törvényszék elnöki posztok esetében a közigazgatási felsőbíróság elnökének lényegében legalább 30 éves jogvégzett és szakvizsgázott, jogi munkakörben legalább tíz évet dolgozott személyt lehet megválasztani. Semmi akadálya annak, hogy az új bírákból nevezzen ki a miniszter egy-egy évre új bírósági vezetőket, még formális pályázati eljárás sem kell hozzá.

Az átmeneti időszakot követően kinevezendő új bírák esetén is a kormányzat látszólagos garanciákkal körülbástyázott eljárásban tudja feltölteni a neki tetsző személyekkel. A bírósági vezetői kinevezések garanciái ugyanúgy hiányoznak. A bírói és bírósági vezetők kinevezési rendjének tükrében megállapítható egyértelműen, hogy mind a bírói kinevezések, mind a bírósági vezetői kinevezések lehetőséget teremtenek arra, hogy a pályázó jelöltek közül az igazságügyi miniszter a neki tetsző jelöltet nevezze ki. Ennek tényleges korlátját csak a teljesen alkalmatlan jelöltek kinevezésének lehetetlensége jelenti. Pontosan tudjuk a pontrendszert, de ez már tényleg csak  elnézést, hogy így fogalmazok  a leghülyébbeket fogja kiszűrni, a leglojálisabbakat nem.

A kinevezések esetén az előzetes szűrést ellátó véleményező testület az átmeneti időszakban, továbbá az OKBT személyi tanácsa az átmeneti időszak után csak részben szakmai összetételű. Olyan szervezetek jelölhetnek tagokat, amelyeknél kormányzati szempont érvényesítése borítékolható: országgyűlési bizottság, legfőbb ügyész, minisztérium s a többi.

A jelöltek objektív pontozásának szempontrendszere semmilyen módon nem átlátható, még akkor is, ha ennek önök az ellenkezőjét állítják, mennyiben számít például a kiemelkedő közigazgatási ismeret és mi ennek a természete. A szubjektív pontokkal a politikai lojalitás viszont jól jutalmazható. Ha ennek ellenére olyan lista készült a lehetséges bírókról vagy bírósági vezetőkről, amely nem felel meg az igazságügyi miniszter elképzeléseinek, a miniszter ettől indoklás mellett ugyan, de eltérhet, és a listáról más személyt terjeszthet fel kinevezésre, illetve más vezetőt nevezhet ki. Önmagában nem az a probléma, hogy az igazságügyi miniszter jogköröket kap a bírói kinevezésekkel kapcsolatban   itt szó volt már erről, a ’98-as reformot megelőzően is komoly jogkörei voltak a miniszternek , hanem az, hogy a kinevezési folyamat részesei olyan entitások, amelyek az alkalmassági feltételek mellett politikai szempontokat is érvényesíteni tudnak. A kinevezési folyamat során a jogorvoslat elfogadhatatlanul korlátozott, csak az objektív pontok alapján lehetséges.

Ez ugyan nem az azonnali kérdések órája, de azért, bár miniszter úr kiment itt a vitáról, szeretnénk, ha néhány fontos dologra itt a kormány részéről válaszokat kapnánk, például, hogy mi indokolja a véleményező bizottság bírói tagjainak sorsolását. Mi indokolja, hogy a véleményező bizottságban, az OKBT személyi bizottságában többségben legyenek a delegált tagok? Az úgynevezett objektív pontok kiosztásának mi a szempontrendszere, mennyiben számítanak a kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretek és gyakorlati tapasztalatok, és mit takar egész pontosan ez a kifejezés? Mi a célja a szubjektív pontok kiosztásánál, ha önök azt mondták, hogy tulajdonképpen itt mindenféle szubjektivitás ki van zárva? Miért nincs jogorvoslat a miniszteri döntéssel szemben? Azért tudjuk, hogy jogorvoslat hiányában itt uniós szervek is komoly aggályokat fejezhetnek ki, és nemcsak a Velencei Bizottság, hanem mások is komolyan elítélhetik ezt a jogszabályt.

A kérdésre a válasz az, hogy a rendszer akár működhetne is, ha több garanciális szabály kerülhetne bele, a miniszter szűkebb hatáskört kapna, de a jelenlegi körülmények között a rendszer a NER kiszolgálójává válik. Pontosan tudjuk tehát, hogy megint csak nem egy szakmai kérdésről, nem egy szakmai vitán keresztülment jogszabálytervezetről van szó, hanem egy kőkemény politikai döntésről is.

Önök hiába hivatkoznak itt nemzetközi példákra az Európai Unión belül is, pontosan tudjuk, hogy ilyen szintű, egy kézben lévő, csak a minisztertől függő igazságszolgáltatási rendszer felállítására sehol nincs példa Európában.

Tudjuk azt is, hogy a fővárosi törvényszéki bírákat pont azért rendelték a regionális szintre és nem a felsőbíróságra, mert akkor megtelne az a kvázi kvóta, és akkor a miniszter nem tudna az ilyen kényes ügyekre kinevezni új embereket, új bírákat. Megismétlem, az olyan nem elhanyagolható, a magyar jogállamiságot és a demokráciát alapvetően befolyásoló dolgokról van szó, mint a médiakérdések, a gyülekezési kérdések, a közbeszerzési kérdések és ehhez hasonló dolgok. Tudjuk, hogy a felsőbíróság vizsgálja ezeket a kérdéseket, tehát egészen érthetetlen egyébként, hogy miért nem csak a megyei, miért rendelték le a fővárosi törvényszéki bírákat is erre az alsóbb szintre, miért nem a felsőre. De pontosan tudjuk, hogy ez miért történt.

(11.30)

Trócsányi László miniszter még korábban azt mondta, hogy megvárják a törvény benyújtásával kapcsolatban a Velencei Bizottság állásfoglalását, ám erre nem került sor, mégis gyorsan benyújtották ezt. Látszik, hogy nagyon hamar el akarják fogadni, azt akarják önök, hogy már januárban elkezdhessen felállni egy olyan rendszer, amely már az EP-választásra egy olyan bíróságot állít fel, amelyik gyakorlatilag a választási csalásokat el tudja tussolni. Tehát teljesen egyértelmű az, hogy önök miért sürgetik ennek a törvénynek az elfogadását, miért akarják egyáltalán ezt az egész törvényt a szakma, a mindenféle testületek állásfoglalásával ellentétben elfogadni, és miért nem várták meg a Velencei Bizottság véleményét.

A Párbeszéd nevében én egyrészről arra szólítom fel önöket, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és minimum várjuk meg a Velencei Bizottság javaslatait, és ha a Velencei Bizottság egyébként azt mondja, hogy minden rendben van ezzel, semmilyen visszaélés nem történhet ezzel az új közigazgatási bírósággal kapcsolatban, elég kicsi a valószínűsége, hogy a Velencei Bizottság ezt fogja mondani, akkor tárgyaljuk újra ezt az egész kérdést, de akkor is felmerül az, hogy miért titkolóznak önök, miért nem adják ki közérdekűadat-igénylésre sem az összetételét (Dr. Völner Pál: Nyilvános!), és miért akarják egyáltalán ezt a bíróságot létrehozni. Köszönöm.