A felszólalás szövege:

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Véget ért a tanév, itt a nyár, tombol a hőség, a családok nagy része pedig már megtervezte a nyaralását is. Két járványos év után végre szabadon, korlátozások nélkül lehet utazni. A pandémiát megelőzően az utazni vágyók körében jellemzően a minél távolabbi, tengerentúli desztinációk voltak a legnépszerűbbek. A világjárvány kitörése óta azonban sokkal népszerűbbé váltak a minél egyszerűbben és gyorsabban megközelíthető hazai, belföldi desztinációk. A SZÉP-kártyás fizetési lehetőségeknek és az Erzsébet-programnak is köszönhetően évről évre növekszik a hazai turizmus, a belföldi üdülés iránti igény. Mint balatoni országgyűlési képviselő örömmel tapasztalom nap mint nap, hogy egyre több nyaralni vágyó tölti boldogan a napjait a Balaton partján.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Az állampolgárok, a családok közül sokan a közösségi közlekedést részesítik előnyben, főleg nyugdíjasok, diákok, akik utazási kedvezménnyel olcsón és kényelmesen érhetik el úticéljukat. A Volánbusz és a MÁV számára fontos, hogy biztosítani tudják az utasoknak a komfortos és kényelmes utazást, ezért folyamatosan frissítik, korszerűsítik járműveiket, melyekkel színvonal-emelkedést tudnak eredményezni a közlekedésben. Meglátásom szerint jóval többen választják manapság a tömegközlekedést, hiszen egyre jobb minőségi körülmények között tudnak utazni. A minőségi járművek mellett viszont kiemelten fontosnak tartanám a közösségi közlekedés menetrendjének kiszámíthatóvá és sűrűbbé tételét is, hiszen a gördülékenyebb utazás mindannyiunk érdeke. Hazánk fő turisztikai vonzerejét a Balaton jelenti, amelynek közlekedés-infrastrukturális fejlesztése kulcsfontosságú.

Ezért kérdezem tisztelettel államtitkár asszonyt, hogy milyen fejlesztések várhatók a balatoni közösségi közlekedésben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az év első tíz hónapjában mintegy 276 ezer illegális határátlépést jelentettek az Európai Unió külső határain. Nő a migrációs nyomás Európa déli határainál, Magyarországra pedig az idén már 230 ezren próbáltak bejutni, míg tavaly egész évben 120 ezren. A migránsok megjelenése veszélyt jelent Európa közbiztonságára, közegészségügyi helyzetére. A határvédelem európai érdek. Aki az európai határt védi, az európai embereket védelmezi. Ha nem sikerül megvédeni az Európai Unió külső határait, akkor újra lesznek belső határok, annak pedig kedvezőtlen gazdasági következményei lesznek.

A legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a nyugat-balkáni térségre nehezedik. Az idei évben mért sikeres belépés a tavalyi év azonos időszakához képest jelentős emelkedést mutat. A magyar rendőrség számai, amelyek ráadásul jóval meghaladják a Frontexét, hiszen a kísérleteket is számontartják, szintén a helyzet súlyosbodását jelzik. Magyarország Ausztriával és Szerbiával közösen próbálja meg felvenni a harcot a migránsáradattal. Cél a védelmi vonal kitolása, ami a gyakorlatban a szerb-északmacedón határ fokozottabb őrzését jelenti.

Az Európai Unió vezetői sem tétlenkednek. Az uniós döntéshozók Szerbiát bírnák rá az Európai Unióval összhangban lévő vízumpolitikára, amely csak azon kibocsátó országok polgárait tarthatja vissza a repülőúttól, amelyeknek vízummentességi megállapodása van déli szomszédunkkal. Szinte kizárt, hogy az összeurópai megoldást kereső decemberi belügyminiszteri tárgyalóasztalnál megnyugtató megoldás szülessen. Várható inkább, hogy az Európai Unió tagállamainak nagyobb része ismét a kvóta felé fog fordulni, ami rossz hír azon országok számára, amelyek vonakodnának bármilyen szétosztási mechanizmust elfogadni. Messze nincs egység tehát az EU-ban.

Fokozódik a migrációs nyomás a déli határon, és már az Iszlám Állam is igyekszik kihasználni a helyzetet. A hatékony határvédelem miatt feltorlódnak a magyar határon a migránsok, ezért élhetetlenné válnak a határ menti települések. Eközben embercsempészbandák harcolnak a területekért. A megoldást továbbra is az jelentené, ha az Európai Unió szakítana a bevándorlást szükségesnek tartó, elhibázott migrációs politikájával. Eközben Magyarország fokozza a határvédelem hatékonyságát, zajlik a határkerítés erősítése, illetve a télre már több mint ezer határvadász áll szolgálatba. A magyar határvédelem költségei meghaladják a 600 milliárd forintot, az Európai Unió pedig annak ellenére sem nyújtott ehhez megfelelő pénzügyi segítséget, hogy Magyarország egyben az Európai Unió külső határait is védi.

Akciófilmekbe illő hajsza zajlott a múlt héten Budapest határában, rendőrökre lőttek menekülő embercsempészek. Az elkövetőket elfogták, sérülés szerencsére nem történt. Szintén a múlt héten történt, hogy egy szerb embercsempész  autójában magukat afgán állampolgárnak valló 13 illegális migránssal  két gépjárművel ütközött egy vasúti átjáróban Hegyeshalomnál. Mielőtt a rendőrök megállították az autót, egy vasúti átjárónál megelőzte a vasúti tilos jelzés miatt feltorlódott gépkocsisort.

(16.20)

Mint látjuk, egyre többször fordul elő, hogy nem engedelmeskednek a rendőröknek az embercsempészek (Arató Gergely: Idő!), menekülni kezdenek, és közben súlyos, nemegyszer halálos balesetet okoznak. (Arató Gergely: Még egy perc, de hadd beszéljen…) Kérdezem ezért tisztelt államtitkár urat, mikor kíván változtatni végre az Európai Unió a migrációs politikáján. Köszönöm szépen, és elnézést az időtúllépésért. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Varju László: Itt nem mínuszolnak…)

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen. Azzal fogadom el a választ, hogy kérjük a kormányt, hogy tartson ki továbbra is e mellett a következetes álláspont mellett, amit 2015 óta képviselünk, illetve hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy azokat a költségeket, amelyek felmerültek, és már meghaladják a 600 milliárd forintot, ezt valamilyen formában, legalább részben, az Európai Unió fizesse meg Magyarország számára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Csisztafürdő Somogy megyében a Balaton déli partjához közel, a Fonyódtól mindössze öt kilométerre fekvő Buzsák településhez tartozik. A fürdő földből feltörő 42 fokos, ásványi anyagokban gazdag, hidrokarbonátos, kénes gyógyhatású meleg vize számos egészségügyi probléma kezelésében segít. Kedvező összetétele alkalmassá teszi mozgásszervi és reumatikus betegségek, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, bél- és gyomorpanaszok kezelésére. Közkedvelt a gyógyulni vágyók, illetve a relaxációs céllal érkező szenior korosztály részére. Jellemzően ők látogatják. Ez a vendégkör viszont szeretettel és folyamatosan igénybe veszi a fürdő szolgáltatásait.

A dél-balatoni régió fürdőszolgáltatásokban ellátatlan. A Balaton déli partján Keszthelytől Siófokig nincs fürdő, amely a nyári ideális strandidőn kívül komoly hátrányt jelent a turizmusból élőknek, a szálláshely-szolgáltatóknak és a vendéglátósoknak egyaránt. A hűvös, esős, szeles idő kizavarja a fürdőzőket a tóból, és ha ez több napon át tart, akkor akár a hazautazás mellett is döntenek, komoly anyagi hátrányt hagyva maguk mögött. Ebben az időben a fürdő forgalma sokszorosára nő, amit sajnos már nem tud kiszolgálni. Természetesen a fürdő kapacitásának növelése több szempontból is fontos lenne, hiszen nemcsak a nyári időszakban, hanem a szezon nyújtásában, sőt a holtszezon megrövidítésében is fontos szerephez juthat; az egész éves Balaton fontos pillére már most is.

A fürdő másik nagy előnye az elhelyezkedése. Közel van a Balatonhoz, kiépített kerékpárút vezet hozzá, illetve most is épül egy út, valamint idén elkészült az átadásra került balatonfenyvesi kisvasút csisztapusztai megállóhoz vezető szakasza is, így könnyen megközelíthető kerékpárral, vasúton vagy autóval, az autópálya-lehajtótól mindössze tíz perc utazással. Csisztafürdő fejlesztésével egy sajátos hagyományokat és gyógyszolgáltatást megőrző és az ezt a kínálatot kiegészítő fürdőegyüttes sikertörténetté válhat, szolgálva a szűkebb régió igényeit, de vélhetően a hazai fürdők hírnevét is.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy támogatjae a kormány a dél-balatoniak elképzeléseit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem lankad a harci kedv a dollárbaloldalon. Bár a magyar választópolgárok elsöprő többsége már a tavaly áprilisi választások során egyértelműen nemet mondott a háborúra és a szankciókra, a Gyurcsány-párt és tagozatai továbbra is fegyvereket küldenének Ukrajnába, hallani sem akarnak a tűzszünetről, és Brüsszel mintájára változatlanul a szankciókat éltetik, ami persze nem meglepő, hiszen a guruló dollárokért cserébe ezt a megrendelést is teljesíteniük kell.

A háború- és szankciópárti nyilatkozatoknak éppen ezért se szeri, se száma. Csak hogy az örökzöldeket néhány szóban felidézzük: Márki-Zay Péter két nappal a háború kitörése előtt jelentette ki, hogy ha a NATO úgy dönt, akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk. Ugyancsak a fegyverszállításról beszélt már a háború előtt Fekete-Győr András. Tavaly áprilisban pedig Tordai Bence nyilatkozott úgy, itt lenne a legfőbb ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat. Egy későbbi szembesítés során még azt is hozzátette, hogy ne kelljen szégyenkezni. Aztán Tompos Márton szerint nem szabad most tűzszünetet kötni, sőt a tűzszünetnek még a hangoztatása is kártékony. Bedő Dávid úgy nyilatkozott, hogy a fegyverszállítások elutasítása miatt nem szavazza majd meg a Momentum az azóta elfogadott békepárti határozati javaslatot. Potocskáné Kőrösi Anita egy fórumon cinikusan azt mondta: „Aki meg elment katonának, az azért ment oda, hogy ha a NATO hadba küldi, akkor ő fölüljön a repülőre, és elmenjen a háborúba, mert ő ezért kapja a fizetését.” De a legmagasztosabb gondolat talán ezúttal is a baloldal bukott miniszterelnökétől, Gyurcsány Ferenctől származik: pocsék ember és  idézet  „szar alak” minden magyar, aki nem hajlandó meghalni Ukrajnáért. Ami a szankciókat illeti: Gyöngyösi Márton, a korábban még oroszbarát donyecki megfigyelő szerint a szankciók jók és hatékonyak, Magyarországnak pedig be kellene állni a sorba, amit Brüsszel vezet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, szíveskedjen kifejteni az álláspontját abban a kérdésben, meddig folytathatók még a háború- és szankciópárti üzelmek a dollárbaloldal részéről, vane egy pont, amikor már nem a dollár fog diktálni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Fegyverekkel, lőszerrel csak pusztítani lehet, és minél tovább tart a háború, annál többen szenvednek, annál több értéket pusztítanak el a harcoló felek.

A mi dolgunk nem a béke minősítése, hogy mi az igazságos és mi nem, mert a harcok csak pusztulást hoznak. Békét szeretnénk, és jó lenne, ha mindenki, talán most már majd a dollárbaloldal is, a békéért emelné fel a szavát.

Bármilyen nyomás is nehezedik ránk a brüsszeli bürokraták és a dollárbaloldal részéről, mi kitartunk a béke mellett, és elutasítjuk az európai polgárokat megnyomorító szankciókat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)