Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A parlament elé tárgyalásra került törvénymódosítás-tervezetek azt az átfogó célt szolgálják, hogy a magyar vállalkozások számára megteremtsük azt a szabályozási környezetet, amelyben hatékonyabban tudnak dolgozni, jövőképünk ugyanis az, hogy Magyarország 2030-ra Európa első öt olyan országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Ehhez elengedhetetlen a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások fejlesztése, támogatása. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak több mint kétharmadának biztosítanak munkát és a bruttó hozzáadott érték több mint felét állítják elő. A kormány kkv-k érdekében tett intézkedései az elmúlt években az adminisztratív és adóterhek folyamatos mérséklődését okozták. A magyar kormány jó irányba halad, ezt egyértelműen mutatja, hogy a felmérések alapján a vállalkozók saját céges pénzügyi eredményeik alakulását és a gazdaságpolitikai irányokat is kedvezően ítélik meg, jövőképükkel kapcsolatban optimisták, a továbblépések lehetőségeit keresik.

Jelenleg a növekedés időszakát éljük, 2019. január-augusztusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 5,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés fenntartható növekedésének hátterében ott húzódik az uniós és hazai szabályozási keretrendszer. A termékek kereskedelmének megfelelő szabályozása, a képesítéshez kötött szakmavégzés rendszerének egyszerűsítése és egyértelműsítése, a jogharmonizációs célú rendelkezések mind-mind azt a célt szolgálják, hogy átlátható, piacbarát szabályozás működjön hazánkban. A jelen módosítások erre a célra irányulnak.

(13.30)

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslatban szereplő törvénymódosítások az előzőekben részletezett célok megvalósulását szolgálják. Engedjék meg éppen ezért, hogy a tervezett változásokat röviden be is mutassam!

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításának két célja van. Egyrészről a törvényjavaslat egy új európai uniós irányelv szabályait teszi a törvény részévé, másrészről egy kötelezettségszegési eljárásban vállalt módosítások elfogadását célozza. Ez utóbbi módosítás elfogadása esetében elsősorban a határon átnyúló szolgáltatás meghatározását pontosítja a törvény, de egyértelművé válik, hogy határon átnyúló szolgáltatás esetében a hazai szervek úgynevezett előzetes ellenőrzése kizárólag közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szakma esetében lehetséges. Rendelkezik a javaslat arról is, hogy a hazai hatóság a képesítés előzetes ellenőrzését saját döntése alapján mellőzheti.

Áttérve a törvény módosításának másik okára, szabályozott szakmának nevezzük az olyan tevékenységet, amely gyakorlása meghatározott szakmai képesítéshez kötött. A nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos tényező a munkaerőpiac rugalmassága, amelyet korlátozhat az egyes szakmai tevékenységek túlszabályozottsága.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosításának eredményeként új szabályozott szakma csak akkor vezethető be, ha teljesülnek a szükségesség és arányosság részletes követelményei. A módosítás munkaerőpiaci és versenyképességi szempontból is előnyös hatásokkal jár, hiszen kevesebb lesz a szabályozás jellegű korlátozások száma a szabályozott szakmák területén. A módosítással egyúttal a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló EU-s irányelvnek való megfelelés is megvalósul.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosításának célja a nemzetközi és uniós kötelezettségekből fakadó hatósági adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések pontosítása. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló törvény módosítása a hadiipari, haditechnikai termékek definícióját pontosítja, egyértelművé téve, hogy csak azok a termékek tartoznak e törvény hatálya alá, amelyeket a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet melléklete felsorol. Emellett a jelenleg hatályos törvény a tevékenységi engedély kiadását előzetes nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához köti, ez azonban aránytalan korlátozás, ezért a rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt a törvényben.

Az Alaptörvény szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. A kereskedelemről szóló törvény módosításával a nemesfém-forgalmazás mellett a felvásárlási tevékenység is szabályozottá válik. Mindez lényegében a tisztességesen működő vállalkozások tevékenységét segíti, emellett csökken a felvásárlás általi pénzmosás megvalósulásának esélye is. Sor kerül az áruk szabad áramlását biztosító törvény és a szolgáltatási törvény módosítására is. Ezek a módosítások azonban pusztán jogtechnikai jellegűek, céljuk az uniós joganyagban foglaltaknak való megfelelés, mivel Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében az Alaptörvényben foglaltak szerint segíti a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

Korábban már kitértem rá, hogy a kormány egyik legfontosabb célja a vállalkozások erősítése, adminisztratív terheinek csökkentése. A nemzeti akkreditálásról szóló törvény módosítása a papírmentes iroda megvalósításával elősegíti a bürokrácia csökkentését, az ügyintézési határidők rövidülését, az egységesebb és egyszerűbb folyamat kialakítását az akkreditáció területén. A módosítások által az akkreditációs szerv eljárása átláthatóbbá, az ügyfelek számára pedig tervezhetőbbé válik.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány határozott szándéka, hogy a hazai vállalkozások számára közérthető, versenyképességet növelő szabályozási környezetet teremtsen meg. A megfelelően kialakított piacbarát jogi környezet segíti a vállalkozások munkáját, a közérthető és átlátható szabályozás megkönnyíti számukra a hatósági engedélyezési eljárások tervezhetőségét. Az egyértelműen végrehajtható szabályok emellett segítik a hatóságok egységes feladatellátását is, az egységes hatósági munka pedig a vállalkozások számára tervezhetőbbé teszi az engedélyezési eljárások időigényét és erőforrás-szükségletét egyaránt. A törvényjavaslat képes hozzájárulni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztratív és anyagi terheinek csökkentéséhez, versenyképességük növeléséhez.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)