Készült: 2024.04.28.13:03:28 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

188. ülésnap (2021.04.08.), 34. felszólalás
Felszólaló Kontrát Károly (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:33


Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat európai uniós jogszabályok végrehajtását, valamint a magyar emberek biztonságának erősítését célozza. A Belügyminisztérium töretlen gyakorlata, hogy sarkalatos törvényjavaslatok tárgyalása előtt kikéri a parlamenti pártok álláspontját. A jelen törvényjavaslat esetében is lehetőséget biztosítottunk erre a pártok részére, hogy személyesen vagy írásban kifejezhessék álláspontjukat, kifejezhessék véleményüket, de sajnálatos módon ezzel a lehetőséggel az ellenzéki pártok egyike sem élt.

Tisztelt Országgyűlés! Először a Frontex-rendelet végrehajtási tervezeteiről szeretnék beszélni. Ennek a végrehajtási tervezetnek, tehát a Frontex-rendelet végrehajtási tervezetének célja az Európai Unió fellépésének hatékonyabbá tétele a külső határellenőrzés, a visszaküldés és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a menekültügy területén. A balkáni útvonalon folyamatosan erősödik az illegális migránsok mozgása az embercsempészek aktív részvételével, közúton, vasúton és gyalog is egyre többen érkeznek. Azt lehet mondani, hogy a migránsok minden, sok esetben elképzelhetetlen módot is igénybe vesznek arra, hogy átjussanak a határon.

A számok komoly biztonsági kihívást jelentenek. Engedjék meg, hogy a legfrissebb számokat is ismertessem. Tegnap éjfélig az illegálisan belépő vagy azt megkísérlő személyek száma 2021. január 1-je és április 7e között 24 956 fő volt, ez napi átlagban 257 illegális belépési kísérletet jelentett. Összehasonlításképpen szeretném elmondani, hogy 2020 azonos időszakában, tehát 2020. január 1-je és 2020. április 7e között jogellenesen 8978 fő, napi átlagban 92 fő próbált bejutni illegálisan Magyarország területére, tehát ez közel háromszoros növekedést jelent.

Tisztelt Országgyűlés! Ma a biztonság a legfontosabb közösségi érték, és ennek megőrzéséért Magyarország mindent megtesz. A kormány által meghozott intézkedéseknek köszönhetően Magyarország az egyik, ha nem a legbiztonságosabb ország Európában.

(10.30)

A kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a menekültügyi helyzetet. Megerősítettük a határvédelmet. A jelen törvényjavaslatban szereplő módosítások célja a Frontex műveleteiben történő magyar rendőri részvétel vonzóbbá tétele, ezáltal hatékonyabbá téve határaink védelmét és növelve Magyarország biztonságát. Jelenleg 17 fő hosszú távú és 28 fő rövid távú szerződéssel rendelkező magyar szakértő szolgál külföldön Frontex-műveletben történő részvétel keretében.

A most benyújtott javaslat a következőket tartalmazza. A rendőrség és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság együttműködési megállapodást kötnek a Frontex-rendelet gördülékeny végrehajtása érdekében, megteremti a Frontex részére történő adattovábbítás jogalapját, valamint a lehetőséget a Frontexhez vezénylés esetében, hogy az egy évet meg nem haladó külföldre vezénylést az országos parancsnok vagy az országos főigazgató rendelje el, hiszen a gyors elrendelhetőség alapvető érdek. Ezenfelül a szabályozás biztosítja azt is, hogy a szolgálati beosztás meghagyása mellett kerülhessen erre sor, így az időtartam, a Frontex-szolgálat leteltét követően az eredeti beosztásba térhet vissza a Frontex-szolgálatba vezényelt.

Tisztelt Országgyűlés! Módosítani javasoljuk az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényt is. Ennek az a célja, hogy az arcképelemző tevékenység eredménye növekedjen azáltal, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv által a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt, szemből készült arcképmások is az arcképprofil-nyilvántartás részét képezik. A módosítás két területet érint. Az egyik esetben a polgárról  akinek az adatai már az arcképprofil-nyilvántartásban szerepelnek  újabb és jobb minőségű kép lesz az arcképprofil-nyilvántartásban. A másik esetben olyan külföldi állampolgárságú személyek arcképmásával bővül a nyilvántartás, akik eddig nem szerepeltek abban, mivel nincs arcképmásuk az arcképprofil-nyilvántartás részére adatközlésre kötelezett szervek nyilvántartásaiban. Ez segítséget nyújt a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, a felderítés, az elhárítás, valamint a migrációs folyamatok során felmerülő cselekmények magasabb szintű szakmai támogatásában.

Az engedély nélküli járművezetés szigorítása az utakon közlekedők biztonságát szolgálja, ezért a Belügyminisztérium szakmai javaslatai mellett figyelembe vettük Molnár Zsolt képviselő úr javaslatait is. A mai világunkban a gépjárművek használata mindennapjaink szerves részét képezi, ugyanakkor a közlekedési szabályok közismert volta és a technológiai fejlődés dacára a járművezetés mind a mai napig veszélyes üzemnek számít. A kirívó társadalomra veszélyesség miatt bűncselekményként határozza meg a törvényjavaslat azt az esetet, amikor az engedély nélküli járművezetést szabálysértési eljárásban vagy büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt követik el. A tényállás eltiltás hatálya alatt vétséget, míg büntetőeljárásban kiszabott járművezetéstől eltiltás hatálya alatt való elkövetés esetén bűntettet követ el az elkövető.

Az európai uniós jogi aktusok hazai végrehajtása érdekében az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár családtagja részére kiállított tartózkodási kártya és állandó tartózkodási kártya a jövőben a tartózkodási engedéllyel azonos formátumú biometrikus okmány lesz. Emellett az Európai Gazdasági Térség állampolgára harmadik országbeli családtagja részére kiállított állandó tartózkodási kártyát is átnevezni javasolja a törvényjavaslat, így annak elnevezése annak elfogadása esetén „huzamos tartózkodási kártya” lesz.

Módosítani javasoljuk a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényt is. Polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogszerűen nem gyakorolhatnak a cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyek. A személyi feltételek meglétét a tevékenységvégzést engedélyező rendőrség köteles vizsgálni.

A szabálysértési jog a kár fogalmát elsősorban a kár megtérítésének szabályozása kapcsán alkalmazza. E rendelkezések a polgári jogi igény szabálysértési eljárásban való érvényesítésének szabályait határozzák meg anélkül, hogy a törvény a kár fogalmát meghatározná.

A tényállások megfelelő minősítése megköveteli, hogy a kár és a vagyoni hátrány fogalmát a szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyvről szóló törvény egységesen kezelje. Vannak olyan jogsértések, amelyek bizonyos értékhatár alatt szabálysértésnek, míg azt meghaladva már bűncselekménynek minősülnek, ezért a javaslat az egységes jogalkalmazást és a jogbiztonságot segíti azáltal, hogy egyértelművé teszi a kár fogalmát a szabálysértési jogalkalmazás során.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács által megalkotott kiberbiztonsági szabály hazai jogrendbe történő átültetéséhez szükséges részletszabályozásokat is tartalmazza. A tárgyi uniós jogszabályok alapján a megfelelőségértékelő szervezetet a kijelölt nemzeti akkreditáló testületek akkreditálják, emellett részletesen rendezi a tanúsító hatóság feladat- és hatáskörét. A kiberbiztonsági jogszabálynak a nemzeti intézményrendszer felállítására vonatkozó rendelkezéseit 2021. június 28-ától kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadása az uniós jogszabályoknak való megfelelésen túl az egyes ügyintézések hatékonyabbá válása mellett ezzel is a magyar emberek biztonságának erősítését szolgálja. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  34  Következő    Ülésnap adatai