Készült: 2024.04.28.09:49:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

188. ülésnap (2021.04.08.), 32. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Szószóló Úr! Tisztelt Ház! Számunkra az elmúlt tíz évben a nemzeti kultúra megerősítése, az identitás megerősítése rendkívül fontos volt, a magyar nemzeti kultúráé is, a cigány kultúráé is, a sváb kultúráé is, a magyarországi bolgárok és mindenki más identitásának, kultúrájának a megerősítése rendkívül fontos. Ezért is, ha megnézi a költségvetés sorait, míg tíz éve 172 milliárd forint szerepelt a kulturális sorokon, ez a 172 milliárd most már 470 milliárd forint, mert igenis hiszünk abban, hogy a nemzeti kultúrát érdemes erősíteni.

A politikai túloldalon állók egy globalista, internacionalista világban gondolkoznak, ahogy a gazdaság, úgy a kultúra is számukra egy globális feloldódási eszköz, nekünk nem kell semmi magyart létrehozni, hanem csak egyik vagy másik részét a világ más részein előforduló kulturális elemeknek kell befogadni. Ezzel szemben mi nem a nemzeti kultúrát háttérbe szorító, hanem a nemzeti kultúrát erősítő kultúrában hiszünk, ezért is segítettük elő törvényi eszközökkel akár a Művészeti Akadémia létrehozatalát, akár más kulturális területek erősödését.

A cigányzene, a cigány kultúra szerves része mindnyájunk életének és szüleink, nagyszüleink éle-tének évszázadok óta itt Magyarországon. A cigányzene hungarikum, és igyekeztünk a műfaj újjászületéséhez külön programokkal is hozzájárulni. Itt fontos lépés volt nemcsak a fejlesztés, hanem a már meglévő értékek megvédése. A baloldal számtalanszor a cigányságot felhasználta egy-egy politikai támadásához eszközül, de soha nem akart igazából javítani a helyzetükön, csak ahhoz használta fel egyik vagy másik konfliktust, hogy azzal feszültséget generáljon, de aztán magukra hagyta, cserben hagyta mindig a cigány embereket.

Nos, nem volt különösebben tekintettel a VII. kerületben Niedermüller Péter sem a 100 Tagú Cigányzenekarra, hanem hatalomra kerülése után nem sokkal kirakta őket hagyományos gyakorlóhelyükről. Végül Budafok jobboldali polgármestere fogadta be a 100 Tagú Cigányzenekart, az EMMI pedig 30 millió forintos rendkívüli támogatást nyújtott a 100 Tagú Cigányzenekarnak. Magyar Örökség díjas, Hungarikum díjas, 36 éve működő és az egész világot bejáró zenekarról van szó. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy egy baloldali polgármesternek miért az a legfontosabb, hogy őket kirakja a hagyományos gyakorlóhelyükről, miközben pár évvel korábban még „Én is cigány vagyok!” táblával tüntetett a Jobbik ellen, a Jobbik és a Fidesz összefonódása ellen. Nos, ők azóta kirakták a cigányzenekart, de bevették a Jobbikot a saját politikai köreikbe. Ebből látszik, hogy hitelességből nullák.

Folytatnám azért a pozitívabb témákkal, és talán hagyjuk is el a magyar baloldalt most egypár percre. A „Muzsikáló Magyarország” program nyújtott segítséget abban, hogy az éttermi, kávéházi cigányzene visszakerülhessen Magyarországon, amelynek régi hagyománya van, ez része az egyetemes magyar zenekultúrának. 2017-ben indult a „Muzsikáló Budapest” sorozat, Kerényi Imréhez, az azóta elhunyt kiváló rendezőhöz, színházigazgatóhoz köthető. Turisztikailag kiemelt helyszíneken, Budapesten és vidéken tette a program elérhetővé az élő cigányzenét 52 budapesti és vidéki étteremben augusztus 1-je és november 2-a között. A hét hat napján legalább napi három órában kellett ezen program keretében cigányzenekart foglalkoztatni, hogy élőzenét tudjanak ott szolgáltatni. Ennek 800 millió forint volt a keretösszege, de mivel ez egy fontos cél, ezért a kormány még 200 millió forintot ráemelt, így összesen egymilliárd forintot tudtunk erre fordítani.

A Hagyományok Háza is foglalkozik kiemelten a cigányzenével, így a cigányzenei minősítő vizsga kereteit is kidolgozták, ezzel segítve a minél jobb minőséget.

A roma kulturális közösségek aktivizálása a program keretében, a kulturális támogatásokon belül a rendszeresen fellépő együttesek támogatására, a közösségek kulturális élményhez juttatására egy 200 millió forintos keretet biztosítottunk. Így az igényelhető támogatás maximális mértéke 10 millió forint volt pályázónként.

A Nemzeti Művelődési Intézet, amely szintén kulturális közfeladatokat lát el, programokat indított, aminek egyrészről célja a roma kultúra ismertebbé tétele, másrészről pedig a társadalmi felzárkózásnak is a szolgálata, az identitás megerősítése és az egymás kölcsönös elfogadásának a megerősítése a művészet, a kultúra eszközein keresztül; így tudtak hidat teremteni. A tavalyi évben 57 településen tudott megvalósulni a programjuk, két év alatt pedig 35 projekt valósult meg 80 településen.

De említhetném az „Otthonról haza” európai uniós projektet, ahol tréningek és nyári táborok, ifjúsági közösségek fejlesztése valósul meg, vagy akár bentlakásos tábor mozgókép, videó készítésére, vagy akár azt, hogy a közművelődési foglalkoztatási, képzési programban is segítséget nyújtottunk ahhoz, hogy a közművelődési szakmában tudjanak elhelyezkedni, tovább tudjanak tanulni cigány, roma származású honfitársaink. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Amiben tudjuk, a magyar nemzeti kultúrát és a magyar cigány kultúrát is igyekszünk erősíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  32  Következő    Ülésnap adatai