Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Jó reggelt kívánok mindenkinek! Képviselőtársaim, mintegy harminc évvel ezelőtt az ENSZ elfogadott egy dokumentumot, a tagállamok aláírtak egy egyezményt, mely szerint november 20-a a gyermeki jogok világnapja. Nagyon sok civil szervezet készül erre a rendezvényre, van, aki konferenciát rendez, van, aki programsorozatokat indít. Fölhívom a figyelmet arra, hogy hogyan is állnak a gyermeki jogok Magyarországon, éppen ezért citálom ide a Gyermekesély civil szervezet jelentését, és azon túlmenően, hogy néhány statisztikai adatot is ismertetni fogok, egyéni véleményt is kívánok megfogalmazni ezen a területen.

Az látszott, hogy a gazdasági válság után körülbelül 2014-ig, ’15-ig csökkent a gyermekszegénység Magyarországon, de ebből a civil jelentésből kiderül, hogy sajnálatos módon a mélyszegénységben élő gyerekek száma viszont 2014 óta folyamatosan nő. Ez a jelentés néhány szempontot vett figyelembe: például a nagy nehézségek árán élőket vette sorba, a lakhatási körülményeket és az éhezést. Ebből az derül ki, hogy mélyszegénységben olyan 125 ezer gyermek él ma Magyarországon, és nagy nehézségek árán mintegy 18,5 százaléka a gyerekeknek, ez százezres nagyságrend, és ha megnézzük ezt a statisztikai adatot, abból látszik, hogy ez duplája az európai uniós átlagnak.

A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek száma sajnálatos módon nőtt, hiszen közel 20 százalék volt 2014-ben azon gyerekek száma, akik nagyon rossz lakáskörülmények között éltek, és most a jelentés úgy fogalmaz, hogy több mint 27 százaléka a gyerekeknek rossz lakáskörülmények között él.

Érdekes figyelembe venni a gyermekéhezéssel kapcsolatos civil jelentést. Ebből az derül ki, hogy a roma gyerekek 15 százaléka naponta éhezik, és a nem roma gyerekek 7 százaléka is az éhezők közé tartozik.

Az látszik, hogy a válságövezetben befagytak a struktúrák. Sajnos a válságövezetekben nem nő a foglalkoztatás, és a szociális ellátórendszer átalakítása után a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is befagyott, sőt mivel befagyasztották a pénzbeli ellátások jelentős részét, nem indexálták, innentől kezdve az elmúlt években az értékükből meglehetősen sokat vesztettek, hiszen „megeszi” ezeket az összegeket az infláció.

Az is látszik, hogy a gyermekszegénység ezekben a válságövezetekben a 2014-es 43 százalékról sajnálatos módon 53 százalékra nőtt.

Kedves Képviselőtársaim! Ha már az elején említettem az ENSZ-egyezményt, amelyet 30 évvel ezelőtt elfogadtak, ide kell hogy hozzam azt az ENSZ-nek készült jelentést, amely a napokban került nyilvánosságra. Ebből a jelentésből az derül ki, hogy tíz gyerek közül kilencnek nem jelent semmilyen örömet a tanulás. Ebben a jelentésben az van benne, hogy tíz gyerek közül kettő gyereknek egyáltalán nincs szabad ideje, és tíz gyerek közül öt gyerek elégedetlen a családjával töltött idővel.

Meg kell hogy állapítsam, ez is szintén ebben az ENSZ-jelentésben van, hogy nagyon is felnőtt módjára gondolkodnak ezek a gyerekek, ugyanis 44 százalékuk fél attól, hogy felnőttként nem fognak munkát találni  azt hiszem, ez nagyon alapos előrejelzés a politika számára , 40 százalékuk fél az éghajlatváltozástól, és 38 százalékuk  kapaszkodjanak meg  fél attól, hogy háború lesz Magyarországon. Nem azt mondom, hogy ezek a gyerekek talán valamit sejtenek, de a félelmeikben nagyon sok minden benne van, amivel mi nem foglalkozunk.

Kell hogy szóljak néhány mondatot a nevelőszülői hálózatról. Ismeretes, hogy 2014 előtt még a gyámi feladatokat elláthatták; 2014 óta az állam látja el a gyámsági feladatokat gyermekvédelmi gyámként. Kérem szépen, az látszik ebből, hogy mintegy 20, sokszor 50 gyermeket is ellát egy apparátusi ember, és a nevelőszülők azt vélelmezik, hogy ők is gyámság alá kerültek, hiszen nem tudnak aláírni óvodában, iskolában a gyerekek után, nem tudnak szülői értekezletre menni, gyakorlatilag az állam gyámság alá vonta őket.

Na, itt tartunk most. Köszönöm szépen a figyelmüket, és várom államtitkár úr reflexióját. (Taps a Párbeszéd soraiból.)