Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A biztonság mindannyiunk alapvető érdeke. Kijelenthetjük, hogy hazánk ma Európa egyik legbiztonságosabb országa, ennek megőrzésében kulcsfontosságú szerepe van a Magyar Honvédségnek. Amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben átvette a kormányzást, szégyenteljes állapotokat talált a honvédelem háza táján is (Dr. Vadai Ágnes: Hazudik!) Hadd emlékeztessem önöket erre nagy vonalakban! (Dr. Vadai Ágnes: Ne emlékeztessen!) A Gyurcsány-Bajnai-kormányok által haderőreformnak nevezett ámokfutás eredményeként 2010-ben mindössze 17 fő tartalékosa volt hazánknak. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Nacsa Lőrinc: Vadai volt az államtitkár!) 2002-ről 2010-re a honvédség 45 ezer fős engedélyezett létszáma (Dr. Vadai Ágnes: Persze! Persze!) 29 ezer fő alá esett, a mélypont 2007-ben volt (Dr. Vadai Ágnes: Persze!), amikor a Magyar Honvédség rendszeresített létszáma alig érte el a 23 500 főt. (Nacsa Lőrinc: Vadai volt!) 2002-től 2010-re a Honvédelmi Minisztérium éves költségvetése (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) a GDP arányában kifejezve 1,5 százalékról 1,1 százalékra esett vissza (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.), és ebben az időszakban a hadrafoghatósági nyilvántartásokat is teljes egészében megsemmisítették. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Hát, nem igaz! Hazudik!)

A szocialista kormányok regnálása alatt gyakorlatilag a Magyar Honvédség rendszeres, módszeres és tudatos leépítése folyt. 50 ezer különféle haditechnikai eszközt (Dr. Vadai Ágnes: Megbolondult az előadó!) és hadfelszerelést vontak ki, és kótyavetyéltek el. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség 50 katonai szervezetet szüntetett meg, köztük egészségügyi és oktatási intézményeket is. (Dr. Vadai Ágnes: Honvédkórház!) A honvédség a raktárkészleteit gyakorlatilag felélte, és a szakanyagok pótlására még csak terv sem készült. (Dr. Vadai Ágnes: A pacallal kellene inkább foglalkozni, nem a hadsereggel!) A képességek terén is az elsorvasztás politikáját követték Vadai Ágnesék. (Dr. Vadai Ágnes: Inkább pacalt kéne főzni, nem a hadsereggel foglalkozni!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.  Dr. Vadai Ágnes: De ahhoz sem ért!  Az elnök csenget.) Így járt a Magyar Honvédség tüzérképessége, a gépesítettlövész-képességet átalakították könnyűlövész-képességgé, a harckocsizó-, műszakiszállító- és harcihelikopter-képességekben is óriási károkat okoztak, a felderítő erőket pedig aránytalanul leépítették. (Dr. Vadai Ágnes: Jézus!)

A Juhász-Szekeres-Vadai-érában (Dr. Vadai Ágnes: Oh, yeah!) szinte teljesen elherdálták a honvédség vagyonát, kivonták a rendszerből a gépesítettlövész-képesség gerincét alkotó mintegy 500 darab lánctalpas harcjárművet, a pilótaképzés közepes kategóriájú sugárhajtású kiképző repülőgépeit (Dr. Vadai Ágnes az elnöknek: Tárgyra térés! Tárgyra térés!), a haderő légvédelmi képességének rakétakomplexumait. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) A felújított és modernizált T-72-es típusú harckocsik közül 77 darabot elajándékoztak, és a vontatók zömét eladták. Több mint 140 darab felújított és modernizált önjáró tüzéreszközt elherdálva gyakorlatilag visszavetették a Magyar Honvédséget az úgynevezett gépvontatású tüzérség korszakába.

(14.40)

Érintetlenül hagyták a katonák illetményeit, így az évtized végére méltatlan helyzetbe sodorták a honvédek családjait is. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) Az Orbán-kormány 2010 után a lehető leghamarabb rendezte ezt a méltatlan helyzetet. (Derültség az MSZP és a DK soraiban.) Számunkra fontos a katonacsaládok és a hadsereg jövője. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Ezért volt a modernizáció első lépése a katonák illetményének a rendezése és az elindított életpályamodellen keresztül a katonacsaládok jövőjének biztosítása. (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Minden öröklött nehézség ellenére komoly fejlesztő munkába kezdtünk, kidolgoztuk azokat a terveket, amelyekre a „Zrínyi 2026” (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) honvédelmi és haderőfejlesztési program épül, és amelynek már jól látható eredményei vannak. Ezért ez a nagy huhogás itt a hátam mögött. (Dr. Vadai Ágnes: Tudná, hogy a maga háta mögött mit művelnek!)

Engedjék meg, hogy elmondjak néhány fontos tényt a honvédelem mai állapotáról. A program középpontjába az embert, a katonát helyeztük, hogy korszerű felszereléssel, NATO-kompatibilis kiképzéssel, modern haditechnikai eszközökkel, méltó körülmények között és versenyképes fizetéssel végezhessék felelősségteljes szolgálatukat. A „Digitális katona” program pedig az egyéni felszerelés teljes megújítására irányult. A program végrehajtása érdekében 2010-hez képest duplájára növeltük a védelmi költségvetést (Dr. Vadai Ágnes: Ez nem igaz!), amely 2020-ban eléri a 616 milliárd forintot. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!)

Olyan honvédelmi életpályarendszert indítottunk útjára, amely széleskörűen gondoskodik a katonákról. 2010 előtt utoljára 2002-ben emelkedett a katonák fizetése. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz!) Az elmúlt években végrehajtott 50 százalékos illetményemelés nyomán ismét méltó, versenyképes jövedelemmel ismerjük el a katonák szolgálatát. A laktanyabezárások és a leszerelések évei után ismét vonzóvá tettük a honvédelmi hivatást, ezért a hadsereg létszáma mára 15 százalékkal emelkedett 2010-hez képest. (Dr. Vadai Ágnes: Nem igaz! Papíron!  Az elnök csenget.)

Fő célunk egy 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katonából álló, modern hadsereg kialakítása és fenntartása. Modern hadsereg viszont nem létezhet korszerű eszközök nélkül. A fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét, de megújul a logisztikai, a katonai egészségügyi és a vezetési rendszer is. (Dr. Varga-Damm Andrea: A törvényről kéne már mondani valamit!  Az elnök csenget.)

A haderőfejlesztés fontos eleme a légierő fejlesztése is. Tegnap már a híradásokból láthattuk (Dr. Vadai Ágnes: Ez az! A híradásokból! Nekünk nem mutatják meg! Valami titkolnivaló van, biztos!), hogy megérkezett a H145M helikopternek az a két példánya, ami elkészült, és amelyet már most birtokba vehettek a katonák. Ezeket felderítőképességgel, elhárító-, szállítóképességgel látták el, sőt egyébként nemcsak katonai célokat, hanem polgári célokat, úgynevezett katasztrófavédelmi feladatokat is képesek ellátni ezek az új helikopterek. 2019 májusában az Airbus pedig bejelentette, hogy a magyar kormánnyal a gyulai alkatrészgyártó üzemben létesít egy közös helikoptergyártó üzemet, aminek köszönhetően a forgóalkatrészek előállítása kerül Magyarországra, valamennyi Airbus termék esetén ezeket a forgóalkatrészeket itt fogják Gyulán gyártani.

Szárazföldi egységeink erősödnek, mivel 2020 második felében érkeznek Magyarországra az első, kiképzésre szánt Leopard 2A4-es, valamint 2023-ban a kizárólag nekünk gyártott legmodernebb Leopard 2A7+ harckocsik. (Dr. Vadai Ágnes: Semmi köze nincs a törvényhez!) A 2010-ben elindított tervezési és fejlesztési folyamatoknak köszönhetően ma egyre-másra gyarapodnak, korszerűsödnek és bővülnek a Magyar Honvédség technikai eszközei, nem levetett, hanem a XXI. század igényeinek megfelelő, előremutató módon. (Dr. Vadai Ágnes: Meg kellene vonni a szót, mert nincs köze a törvényhez!)

A 2011-ben életre hívott, majd a megváltozott biztonsági körülményekhez igazított önkéntes tartalékos rendszerben (Dr. Vadai Ágnes: Már csak emberek kellenek hozzá, akik működtetik!) ma már nem 17 ember, hanem mintegy 9 ezer magyar ember vállalta, hogy civil életét nem feladva, tartalékos katonaként álljon az ország fegyveres rendelkezésére szükség esetén.

Az új eszközök mellé a kor kihívásainak megfelelő képességek építése és szervezeti struktúra kialakítása történt meg 2010 óta. Míg a szocialista-liberális kormányok bezárták a laktanyákat, megszüntettek katonai szervezeteket, veszni hagyva egész képességeket, addig az elmúlt években alapjaiban újultak meg a Magyar Honvédség képességei és intézményei. 2019. január 1-jén létrejött a Magyar Honvédség parancsnoksága (Dr. Vadai Ágnes: Ó!), amelynek segítségével hatékonyabbá válik a honvédség vezetése. Dandárszintű szervezetté vált a különleges műveleti képesség, amely a XXI. századi hadviselés egyik legfontosabb képességközpontja.

Önálló szervezetként új képességet hozott a Magyar Honvédség életébe a Katonai Rendészeti Központ megalakítása, amely egy valódi, nemzetközi környezetben is alkalmazható military police tudást jelent. Egységessé vált a felderítő rendszer az ország nagyobb biztonsága érdekében. A kibertér felől érkező támadások kiküszöbölésére való (Dr. Varga-Damm Andrea: A törvényről!  Dr. Vadai Ágnes: Ez nem a törvény, elnök úr!  Dr. Harangozó Tamás: Sajtótájékoztató…!  Dr. Vadai Ágnes: Sajtótájékoztató! Ilyeneket én is tudnék mondani!  Az elnök csenget.) felkészülésként kiberkiképzési… (Az elnök kikapcsolja az államtitkár mikrofonját.)

ELNÖK: Bocsánat, egy percre, államtitkár úr! Igen tisztelt Vadai és igen tisztelt Varga-Damm Képviselő Asszonyok! Nagyon szépen kérem, ne kiabáljanak be, mert szegény Harangozó Tamás, bármennyire próbál biciklizni maguk után, egyszerűen nem tudja utolérni önöket a bekiabálásokban. (Taps a kormánypártok soraiban.) Úgyhogy arra kérem, hogy tegyék lehetővé, hogy államtitkár úr elmondja mindazt, amit (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.  Dr. Vadai Ágnes: Elnök úr, a törvényről egy szót nem mondott még!) expozéjában elmondani akar. Parancsoljon!

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, minden eddigi mondatom a törvényről szólt. A hadsereg intézményrendszerének megújítása mellett az alapoktól újraépítettük a tiszt- és altisztképzés intézményeit. A korábbi kiszolgáltatott helyzetet megszüntetendő, újjáélesztettük a hazai védelmi ipart, amellyel egy nemzeti szintű képesség kialakítása kezdődött meg. Létrehoztuk hazai bázison a lőfegyvergyártó üzemet, ezzel ismét a saját kezünkbe vettük a katonák egyéni fegyverzetének gyártását, ez vonatkozik a gépkarabélyokra, a géppisztolyokra és a maroklőfegyverekre egyaránt, de az üzem képes kiszolgálni valamennyi hazai fegyveres szervezet igényeit, munkahelyeket teremt, és kutatás-fejlesztési kapacitást is létrehozott. A lőfegyvergyártó üzem mellett a hazai bázisú lőszer- és lőporgyár létesítése is a tervek között szerepel.

A magyar haderő fejlesztéséről a szövetségeseink is elismerően nyilatkoznak. Osztrák hadiipari cég magyar állam általi megvásárlásával is büszkélkedhetünk, ami magában foglalja az üzemeltetéshez szükséges tudás elsajátítását is, és megfelel a XXI. század haditechnikai igényeinek. A haderőreformra fordított összegek nemzeti érdeket szolgálnak, így a hazai gazdaság fejlődéséhez is hozzájárulnak. Olyan régiókban teremtenek új munkahelyeket, ahol szükség van nagyberuházásokra annak érdekében, hogy a magyar családok megélhetésének biztosítása itt is megtörténjen. Magyarország ma a legbiztonságosabb országok egyike, köszönhetően az itthon, a határoknál és a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak. A Magyar Honvédség katonái az EU, a NATO és az ENSZ békeműveleti misszióiban helytállva, helyben segítenek megoldani a problémákat és konfliktusokat, hogy azok ne érhessék el Európát és hazánkat.

Összesen 4 földrész 14 országában 1200 magyar katona szolgál a konfliktusokkal sújtott régiók stabilitásának megteremtéséért és fenntartásáért, segíti a tömeges illegális migráció kiváltó okainak helyi megoldását, a terrorizmus elleni harcot. Mellettük közel 200 jól felkészült katonánk dolgozik az ENSZ, az EU és a NATO központjaiban, parancsnokságain.

A honvédelem kiemelt fontossága, mint már említettem, a jövő évi költségvetésben is megmutatkozik. (Dr. Vadai Ágnes: Megint lophassatok!) A HM-fejezet kiadási összege a 2019. évhez képest 103,3 milliárd forinttal növekszik, ami 616 milliárd forintot ér. 2020-ban a kiadások jelentős része, mintegy 216 milliárd forint a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében már megkezdett fejlesztésekhez kötődik.

Tisztelt Képviselőtársak! Keresztény értékeink (Dr. Vadai Ágnes: Ó!  Dr. Varga-Damm Andrea: És hol vannak a muszlimok?), nemzeti szuverenitásunk megvédéséhez, biztonságunk megóvásához elengedhetetlen az ütőképes, hazája iránt elkötelezett haderő működtetése. Magyarország védelméhez, biztonságának garantálásához, katonáink és eszközeink felkészültsége mellett, Magyarország állampolgárainak elkötelezettségére is szükség van. Hiszen a honvédelem minden magyar állampolgár alkotmányos kötelessége, a haza védelme mindannyiunk közös feladata.

(14.50)

Természetesen továbbra sem lesz sorköteles katonaság. Azonban biztonságunkhoz elengedhetetlen a békeidőszakban történő megfelelő felkészülés. Ezért is volt fontos a potenciális hadkötelesek behívhatósági korhatárának megemelése 40-ről 50 évre. A korhatár tíz évvel történő megemelése megközelítőleg 850 ezer fővel növeli, növelheti a különleges jogrend esetén a hadkötelezettség alapján behívhatók számát. Ugyancsak figyelembe kell venni az egész Európára, így hazánkra is jellemző, a születésszámok csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi. Azonban még egyszer hangsúlyozom, ez a változás nem jelent sem sorozást, sem kötelező tartalékosi rendszer bevezetését, kizárólag a különleges jogrend esetén alkalmazható. A Magyar Honvédség eredményes működéséhez a beszerzéseken, fejlesztéseken túl a jogi környezet finomhangolására is szükség van. Azért dolgozunk, hogy erősítsük a magyarok biztonságérzetét, és megfelelő válaszokat adjunk a hagyományos mellett az új típusú, a kibertérből származó kihívásokra és a hibrid fenyegetésekre is.

A törvényjavaslat célja Magyarország honvédelmi képességének növelése és a békeidőszaki felkészülés hatékonyabbá tétele. Feladataink teljesítése közben nem felejthetjük el Kossuth Lajos örökérvényű szavait: „A haza örök s nemcsak az iránt tartozunk kötelességgel, amely van, hanem az iránt is, amely lehet, s lesz.”

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.  Dr. Vadai Ágnes: Bravó! Bravó! Remek!)