Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hát, valóban a vidék helyzetéről beszélek, és ha már a vidék helyzete, akkor mindenképpen először egy mai tragikus eseményről kell szólni.

(15.00)

Azt gondolom, mindannyian hallhatták már a hírt, hogy a mai napon tragikus körülmények között elhunyt a Baranya megyei Cserdi polgármestere, Bogdán László, 46 éves korában. Én azt gondolom, hogy mindenképpen egy tragédia, egy vidéki kistelepülési polgármestert veszítettünk el, aki, mondhatjuk, hogy egy nagyon kemény, nagyon szókimondó ember volt, és bátran, a jobbítás, a cselekvés szándékával foglalkozott olyan kérdésekkel, amikről nagyon sokan még beszélni se mertek.

Egy végtelenül hiteles ember volt; nem politikus volt ő, ízig-vérig polgármester, egy olyan ember, aki a cigányságért dolgozott; egy olyan ember volt, aki a kistelepülésért dolgozott; egy olyan ember volt, aki a magyar vidékért dolgozott. Nagyon sok eredményt tett ő le az asztalra, de azt elmondhatjuk, hogy nagyon sok minden várt még rá, nagyon sok feladat állt még előtte. Minden szempontból tragédia az ő korai távozása. Az LMP frakciója nevében szeretném kifejezni részvétünket mindenki számára, aki közel állt Bogdán László polgármester úrhoz.

És ha már a vidék helyzete, akkor reagálnom kell arra is, hogy miniszterelnök úr néhány nappal ezelőtt egy olyan nyilatkozatot tett, igyekszem a lehető legpontosabban idézni, miszerint már nem vagyunk attól messze, hogy azt tudjuk mondani, hogy ma egy magyar faluban olyan minőségű életet lehet élni vagy lehessen élni, mint a fővárosban. Én azt gondolom, hogy az mindenki számára világos lehet, hogy miniszterelnök úrtól ez egy túlzó kijelentés volt. Ismerve a vidék helyzetét, ismerve a periferikus régió kistelepüléseinek a nagyon sok esetben szinte kilátástalan helyzetét, én azt gondolom, nem méltó miniszterelnök úrtól, hogy ilyen kijelentésre ragadtatja magát, főleg, ha azt vesszük, hogy retorikája tekintetében a Fidesz mindig is vidékpárti volt, mindig kiállt a falvak, a vidék mellett.

Ugyanakkor azt tudjuk mondani, hogy sajnos érdemi, jelentős változást a 2010 előtti időszakból, még ha pozitívumok vannak is a magyar kormány vidékpolitikájában, főleg ami a periferikus, leszakadó vidéki térségeket érinti, nem fedezhetünk föl. És még az elmúlt időszakban is rengeteg olyan intézkedés volt, ami nemhogy segítené a kisfalvak fennmaradását, a kisfalvak fejlődését, de azzal ellentétes. Gondolhatunk itt nem olyan régen azokra a megszorító, korlátozó intézkedésekre, amelyek a bevételeik egy fontos részétől megszabadították vagy megfosztották a falvakat; a gépjárműadó elvétele jellemzően a kistelepüléseket érinti nagyon hátrányosan.

De láthatjuk azt is, hogy egy gyalázatos intézkedéssel 34 vasúti mellékvonalat  egy járványügyi intézkedésre hivatkozva  gyakorlatilag halálra ítéltek. Ez szintén egy vidékellenes, a kisfalvak ellen indított támadás. Mondjuk, ez ügyben már némi jó hírt talán látunk, vagy talán van egy kezdeményezés, hogy mintha bizonyos esetekben legalább felülvizsgálnák ezt a döntést. Reméljük, a kormány mielőbb belátja azt, hogy a Bajnai- és Gyurcsány-kormányoknak a gyalázatos vasútromboló, vidékellenes politikáját meg kell állítani, és nem halálra ítélni kell a vasúti mellékvonalakat, hanem fejleszteni és megfelelő menetrendet kialakítani.

De hasonlóképpen elmondhatjuk azt, hogy az egyik legfontosabb infrastruktúra, ha nem a legfontosabb infrastruktúra, a mellékúthálózat fejlesztése kapcsán is óriásiak a lemaradások. Rengeteget vitatkoztunk az Országgyűlés előtt, hogy milyen jellegű a probléma, melyik kormány milyen mértékben felelős, de elmondhatjuk azt, hogy valóban, jó, pozitív dolgot a 2010 előtti balliberális kormányokról a vidék fejlesztése tekintetében nem tudok, és nem is akarok megfogalmazni. Minden kritika jogos, de 2010 után is nagyon sok tekintetben romlott, és folyamatosan romlik a helyzet.

Ha a mellékutakat nézzük, ma már 17 ezer kilométernyi mellékút van országosan, ami a rossz vagy a nem megfelelő kategóriában van, és ezeknek évről évre növekszik a hossza, növekszik a száma. És most is láthatjuk, hogy a kormány az idei évben is, a jövő évben is mindössze 400-500 kilométer felújítására ad elegendő forrást, így a problémát nem megoldja, hanem növeli, tehát egyre mélyebbek a problémák.

De számos más téren is lehetne a kormány politikáját kritizálni; a legfontosabb közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, a közművek fenntartása és minden egyéb, amely tekintetében elmondhatjuk azt, hogy sajnos szavakban kiáll a kormány a vidék mellett, illetve ez nem sajnos, ez örömteli, hogy legalább szavakban, a retorikájában kiáll, de a cselekvés még mindig nem elegendő. Lényegesen több forrást kell biztosítani a magyar falvaknak, hogy először is a leszakadást meg lehessen állítani, és egy érdemi fejlesztéspolitikát lehessen megvalósítani.

Mi is az LMP részéről azt valljuk, hogy valódi fejlesztésről, gazdaságfejlesztésről akkor lehet beszélni, ha abból részesednek az ország térségei, a kistelepülések is, a periferikus, határ menti térségek is, és ha ismét a legkisebb településeknek is meg tudjuk adni a megfelelő jövőt a fejlődésükhöz, és mindenkinek meg tudjuk adni a lehetőséget, hogy a szülőföldjén boldoguljon. Ehhez alapvetően egy önkritikára van szükség a kormány részéről, hogy ilyen szempontból tíz évet elvesztegetett, és egy alapvető szemléletváltásra, hogy valóban vidékpárti politikát folytasson, és megadja a megfelelő forrásokat a magyar falvak felvirágoztatására. Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiból.)