Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa egy kicsit az ellenzék által kezdeményezett politikai vitanapon végignézni az ellenzéki padsorokon. Kétharmaduk nincs itt, egyharmados kisebbségben vannak azok, akik jelen vannak, és mindezt úgy egyébként, hogy most kaptuk a kioktatást az emberekkel való találkozásról. (Kálmán Olga: Jótanács volt!) Mi többségünkben egyéni országgyűlési képviselők vagyunk, nem tudunk nem találkozni az emberekkel. A helyzet az, hogy ha nem tudná Kálmán Olga, segítek abban, hogy milyen az egyéni képviselői munka, az úgy néz ki, hogy körülbelül 800 és 1000 rendezvényt látogatunk meg egy ciklus alatt, vegyülünk el az emberek között, 2-3 órát töltünk egy egyszerű falunapon (Kálmán Olga: Sikerül elvegyülni? Az jó!), és képzelje el, hogy ezeken az alkalmakon beszélgetünk az emberekkel.

Azonban, ha a Karmelita kolostor lökdösődésénél kérdezi meg az ott lévőket, hogy mi a véleményük az országról, akkor valóban beleragadhat egy buborékba, én ezt értem, hogy emiatt van egy farkasvakság (Rétvári Bence: Őszödi vakság!), és a valódi valóságot nem látják. De aki 800 fogadóórát csinál végig négy év alatt, meg 800 rendezvényt, meg járja a választókörzetét, ahol 60-80 ezer emberről és azoknak a napi gondjairól gondoskodik (Kálmán Olga: Mikor volt boltban utoljára?), és ennek ellenére itt vagyunk a parlamentben az önök által kezdeményezett politikai vitanapon, amin önök meg nincsenek itt (Varga Zoltán: Barokkos túlzás volt!  Kálmán Olga: Többen, mint ti most!), az meg azt mutatja, amiért vélhetően az ellenzékváltásra gondol a legtöbb ellenzéki szavazó, mert egyszerűen nem lehet önökre számítani, a dolgukat sem végzik el. Nemhogy jó ellenzéki munkát nem végeznek, hanem semmilyen munkát nem végeznek. Egyharmadnyian itt vannak. Kétharmad hol van? Mi van ma fontosabb, mint az önök által kezdeményezett politikai vitanap az önök számára? (Kálmán Olga közbeszól.) Szerintem önöknek most itt kellene lenniük, ez lenne a minimum, különösen a listás képviselőknek, akikről egyáltalán el sem tudom képzelni, hogy mi fontosabb dolguk van ma; még az egyénieket talán föl is tudnám menteni.

Értem én ezeket a vitában elhangzó dolgokat, próbálom megérteni az önök érvrendszerét, amikor is Magyarországon minden rosszabb, de hát ezt unjuk már. De az a helyzet, ha a nyugat-európai polgárt úgy őszintén megkérdeznék, amire nem egyszerű vállalkozni persze, nekem helyzetemből adódóan  de ez most itt kevésbé érdekes  sváb felmenők és németországi rokonok, osztrák testvértelepülés lakói, tehát számosan vannak, akikkel tudok beszélgetni. Ma az a helyzet, kedves baloldali képviselők, hogy az unokatestvérem, aki vezető ápolónő és a férje, aki katona Németországban, azt állítja nekem, hogy ha egyikőjük állást veszítene a gazdag és önök szerint minden szempontból jobb Németországban, akkor el kellene adják a házukat. Teljesen nyilvánvaló, hogy a gyermekeik  kettő gyermekük is van, két szép lányuk  nem tudnak olyan egzisztenciális színvonalon élni, mint amilyenen ők éltek, hanem egyre rosszabb a helyzet, generációról generációra. Ez volna önök szerint a fényességes Nyugat, amit nekünk minden szempontból majmolnunk kellene. Az a baj, hogy az a korlátozott nyilvánosság, ami Nyugat-Európát jellemzi, ahol ezek a panaszáradatok nem jönnek ki, de hát nemcsak a választókerület hiányzik, úgy látszik, a nyugat-európai polgárral való párbeszéd is hiányzik.

És akkor most rátérnék a hozzászólásom lényegére. Európában és Magyarországon is szankciós infláció van. Szankciós felárat kell fizetni az energiáért, ami megjelenik a szállítási költségekben és ezáltal az élelmiszerárakban is, és súlyosan negatív irányba befolyásolja a magyar családok mindennapjait. Ezért az áremelkedések ellenében bevezettük a hatósági árak rendszerét az alapvető élelmiszereknél, az árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, a rezsivédelmi intézkedések és a kamatstop segítségével pedig növeltük az elkölthető jövedelem arányát a nettó jövedelmeken belül, így segítve a fogyasztást és az életszínvonal megőrzését.

Továbbra is kiemelt célja a kormánynak a magyar családok védelme. Ezért 2022 januárjában döntöttünk arról, hogy árstopot vezetünk be egyes alapvető élelmiszerekre. 2022 februárjában életbe lépett az árszabályozás, olyan alapvető élelmiszerekre terjed ki, amelyek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-ei árnál. Idetartozik többek között a kristálycukor, a búzafinomliszt vagy a csirkemell.

2022 novemberében kibővítettük azon alapvető élelmiszerek körét, amelyekre árstop alkalmazandó, majd az élelmiszerárstopot ’23. június 30-áig meghosszabbítottuk. Emellett folyamatosan keressük azokat az eszközöket, amelyekkel tovább csökkenthető az infláció. Ezért döntöttünk egy online árfigyelő adatbázis létrehozásáról. Az online árfigyelő szolgáltatás célja, hogy a lakosság számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi a fogyasztói árak alakulásának átlátható módon történő összehasonlítását, valamint megakadályozza a túlárazást és egyúttal jelentősen fokozza a piaci versenyt a hazai kiskereskedelmi szektorban.

Az árfigyelő rendszer legkésőbb ’23. június 30. napjáig készül el. Az árfigyelő rendszer egy mindenki számára hozzáférhető, nyilvános elektronikus adatbázis lesz, melyben több mint hatvan termékkategóriában szereplő élelmiszeripari termékek napi eladási árait és törzsvásárlói árait lehet megtekinteni kereskedőnként és üzletenként. A szolgáltatás végső soron a fogyasztók érdekeivel összhangban hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.

A koronavírus-járvány, a háború és az elhibázott szankciók következtében előálló példátlan inflációs és pénzpiaci környezetben a kamatok a lakosság és a vállalkozások számára is drasztikusan megnövekedtek.

(19.40)

Ebben a nehéz helyzetben meg kellett őrizni a háztartások és a vállalkozások pénzügyi stabilitását, a lakhatás biztonságát. Ezért a lakossági kamatstop ’22. januári bevezetése mellett döntött a kormány. Később, ’22 novemberében kiterjesztettük a vállalkozásokra, majd ’23. május 11-én meghosszabbítottuk annak érdekében, hogy a háztartásokat és a hazai kis- és közepes vállalkozásokat is megvédjük a magas hozamkörnyezet negatív hatásaival szemben. Addig tartjuk fenn az intézkedést, ameddig a jegybanki alapkamat 10 százalék alá nem csökken. A lakossági kamatstop eddig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben. Jelenleg az érintett ügyfelek, mintegy 300 ezer család kamatstoppal védett hitelállománya meghaladja az 1360 milliárd forintot. A kamatstop ’22-ben 80 milliárddal, ’23-ban további 60 milliárd forinttal segíti a családokat, azaz összesen 140 milliárd forintnyi terhet vesz le a családok válláról. Ami a vállalkozásokat illeti, a kkv-kra kiterjesztett kamatstop intézményének bevezetésekor 60, jelenleg pedig 28,5 ezer vállalkozás közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esik ennek az intézkedésnek a hatálya alá. A cégek ’22 novemberétől kezdődően ’23. június végéig mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez jelentős mértékben járul hozzá, hogy a kkv-szektor megőrizze a stabilitását, teljesítőképességét és a foglalkoztatotti állományát.

A kamatstop meghosszabbítása ’23 második félévében a családok esetében további 60 milliárd, a vállalkozások számára 40-45 milliárd forintnyi megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedésnek köszönhetően. Így összességében már közel 330 milliárd forinttal támogatjuk a családokat és a hazai kkv-kat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)