Készült: 2024.05.16.07:05:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

6. ülésnap (2018.06.05.), 77. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:05


Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Itt fekszik előttünk egy törvényjavaslat, amit ha egy jogászember maga elé vesz, akkor az első kérdése az, hogy ez most minek. Merthogy ennek sem az eredeti Stop Soroshoz nincs köze, sem a migrációhoz nincs köze, sem ahhoz nincs köze, hogy önök meg szeretnék védeni a magyar polgárokat a migrációtól. Szerényen megjegyezném, hogy ebben az országban a Fidesz-kormány volt az első, amely bebizonyította, hogy nem képes a migrációval megküzdeni, mert ha egészen a Keleti pályaudvarig eljutottak migránsok, azért az elég kellemetlen, bármely kormány is tette volna ezt. Az is igaz, hogy természetesen csak így lehetett jól megijesztgetni Budapest lakosságát, hogy akár ez is várhatna rátok, ha ez a rendkívül áldozatkész kormány nem védene meg benneteket. Na, de menjünk bele a részletekbe!Az első kérdés, amikor szabályozni akarunk valamit, hogy van-e olyan életviszony vagy olyan szabályozatlan viszonyrendszer, olyan bizonytalanság a joggyakorlatban, ami azt kívánja meg, hogy szabályozni kell. Ez az első kérdés. Ebben az ügyben a válasz az, hogy Magyarországon a szabályrendszerünkben és az intézményrendszerünkben semmiféle hiány nincs abban, hogy ne tudnánk az országot megvédeni a migránsoktól. Nincs. Van tiltott határátlépés tényállása, van embercsempészet tényállása, van számtalan olyan, mind a szabálysértési törvényben, mind a büntető törvénykönyvben foglalt jogellenes magatartás, amiért szankcionálunk, amiért bíróság elé lehet állni.

(15.30)

A következő kérdés: a határaink megvédése érdekében vannak olyan jogszabályok, amelyek meghatározzák, mi a határsáv, abban hogy kell viselkedni, hogy kell belépni a határra, hogy kell jelentkezni, milyen okmányoknak kell lenniük az embereknél? Van ilyen? Van. Hiányzik? Nem.

A következő kérdés: a rendőrség látja el az államhatár védelmét, ez ebben a javaslatban is szerepel. Na de bocsánatot kérek, három éve ezt csinálja! Azt nagyon remélem, hogy egy kétharmados kormánynak nem most jutott eszébe, hogy három éve úgy védi a határt, hogy nem volt hozzá felhatalmazása. Mert akkor már csak egy lépés előre afelé, hogy mondjuk, valamely nemzetközi szervezet kitalálja, hogy egy külföldivel szemben való intézkedés esetleg nem volt jogszerű. És akkor esetleg még jönnek a kártérítési perek is hazánk feje fölé? Tényleg elképesztő, hogy három év után jut valakinek eszébe, hogy ezt egy törvénycsomagban szabályozni kellene?! Ha eddig nem volt szabályozva, akkor miért csinálta, ha most süksz… süksz… szükséges szabályozni (Kontrát Károly: Útelágazódás.), elnézést kérek, akkor így kell ezt szabályozni? Lesz még olyan, társaim, hogy önöknek is lesz nehézsége, ez nem ritka alkalom; de drukkolok, hogy soha ne legyen egy darab sem.

Aztán a másik kérdés, hogy ezek az eszközök, amelyek ebben a törvénycsomagban szerepelnek, hiányoznak-e a jogrendszerünkből ahhoz, hogy meg tudják védeni az országot a migrációtól. Amit itt a szabályozásba belevettek, az nem jelent hiányt. Nincs olyan, hogy enélkül ezt ne tudták volna megtenni. De ha azt mondják ebben a Házban: képviselőtársaink, úgy ítéltük meg, hogy a jogszabályok nem elég szabatosak, nem elég pontosak, nem elég körülírtak ahhoz, hogy a joggyakorlatban ezt jól tudják alkalmazni, és igazából mi is tudjuk, hogy ezek nem kardinális kérdések, amiket önök elé tártunk, de úgy érezzük, hogy pont azért, hogy a joggyakorlat elvárásai a mi politikai szándékunk szerint valósuljanak meg, ezért kell nekünk ezt ideterjeszteni.

De bocsánatot kérek, akkor nem kellene az M1 híradójában óránként bemondani, hogy most tárgyalja a parlament azt a Stop Sorost, amivel majd az országot a migrációtól meg fogjuk védeni, és különben, ha ezt nem szavazza meg a parlament, akkor aztán migránsok milliói fognak az országba bejönni. Mert azért szerényen megjegyzem önöknek, hogy a Bakony hegyeiben, a választási kampány során nagyon megdöbbentett engem, hogy az 50 ezer forintos nyugdíjú ember, aki él egy 40 négyzetméteres düledező házban, jobban félt attól, hogy ott találkozik egy migránssal, mint hogy lesz-e két-három év múlva még nyugdíja. El tudják ezt képzelni?

Micsoda propaganda az, amit maguk megvalósítottak, hogy egyszerű szerencsétlen emberek, akik tulajdonképpen az éhhalál szélén élnek, és pontosan tudja mindenki önök közül, hogy a Bakony hegyeibe egyetlen délről jövő migráns soha az életben egyiknek sem fogja se az otthonát, se a nyugdíját elvenni, mégis el tudták arra a lélekállapotra vinni, hogy jobban fél ettől, mint a holnap vagy holnapután rá leselkedő konkrét veszélytől, ami rá nézve biztos, hogy nem a migráció.

Természetes, nincs egyetlen magyar ember, különösen egy képviselő, aki ne akarná, hogy ezt az országot minden olyan személytől, szervezettől megvédjük, akinek nincs itt helye. Ez nem kérdés, a migrációt el kell utasítani. Magyarország amúgy objektíve és szubjektíve alkalmatlan is arra, hogy bármely népcsoportnak otthonául szolgáljon, bármely kultúrát Magyarország be tudja fogadni. Ez nem kérdéses.

Pár órája itt, ebben a Házban azt adta elő képviselőtársunk, Hende Csaba alelnök úr, hogy bizony rá kell szólni a magyar bírákra, ellenőrizni kell a magyar bírákat, mert úgy ítélkeznek, hogy az a kormányzatnak és a parlament többségének nem tetszik. No de kérem szépen, ha pár órája még ez volt a legnagyobb probléma, akkor miért tetszenek olyan törvényjavaslatot ide a Házba beterjeszteni, hogy ha ezt megszavazzák, nincs az a bíró, aki tudja majd alkalmazni. Olyan silány, definíciók nélküli, ellentmondásos és értelmezhetetlen szabályokat ültettek ide be, amit bíró legyen a talpán, aki pontosan tudja értelmezni és pontosan így fogja tudni alkalmazni.

Csak egy példát mondok önöknek. Azt mondja a 11. cikkely, hogy akit hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban nem üldöznek faji, nemzetiségi hovatartozása, társadalmi csoporthoz tartozása, vallása, politikai meggyőződése miatt, tehát akit nem üldöznek, és aki neki segít, annak következménye kell legyen a büntető törvénykönyvben pönanizált tényállás. Na de kérem szépen, arról már biztos tetszettek hallani, hogy a vád képviselete az ügyészségé, és arról is, gondolom, tetszettek hallani, hogy az ügyészségnek bizonyítania kell a vád tényállásszerűségét.

El tetszenének mondani, hogy egy Eritreából ideérkező migránsról hogy fogja bebizonyítani az ügyészség, hogy őt ott nem üldözték? Tehát nem a ténylegest kell bizonyítani, hanem a nemlegest kell bizonyítani. Tudjuk mindannyian, akik valaha bíróságon megfordultunk, hogy a nemlegest egyébként nem lehet bizonyítani. Csak a tényeket lehet bizonyítani. És miután a szervezőnek akkor lesz felelőssége, ha azt bizonyítja az ügyészség, hogy nem volt üldözött az az ember, akinek segített, hát, meg fogom nézni, hogy a magyar ügyészség hogy fogja a bíróság előtt a nemlegest, egy, mondjuk 10 ezer kilométerről származó ember ottani élethelyzetét a magyar bíróság előtt bizonyítani.

Nincs az a mai magyar jogászember, aki azt mondaná, nemcsak itt, a Házban, hanem a Házon kívül is, hogy ennek a törvényjavaslatnak van haszna, értelme és alkalmazhatósága. És én már látom, hogy amikor ezt megszavazzák, és esetlegesen ilyen cselekmények miatt büntetőeljárás alá vonnak embereket, és majd elkerül a bíróságra, három év múlva Hende Csaba alelnök úrtól mit fogunk hallani: hogy a magyar bírák nem hajlandók a kormány érdekei szerint ítélkezni, mert odavittünk 10 darab segítőt meg szervezőt, és egyet se ítéltek el. Azért nem fogják tudni elítélni, mert az ügyészség nem fog tudni bizonyítani, ha pedig az ügyészség nem tud bizonyítani, akkor nem lehet senkit elítélni. Legalábbis úgy érzem, ha nem az ’50-es években vagyunk, és gondolom, egyikük sem ott szeretné ezt a tevékenységet gyakorolni, akkor lehetetlen.

Ott van ugyanennek a jogellenes bevándorlásnak az elősegítésében a 364. §, ami tulajdonképpen egy már meglévő szakasz különböző törvényi tényállásokkal kiegészítve. Az a vége, hogy kitiltásnak van helye. Na most, az előző jogszabályi rendelkezésekben még az embercsempészet és a tiltott szerencsejáték ügyében körülbelül a bírák azért tudták, hogy honnan lehet kitiltani azt a valakit, ha jogerősen elítélik. Na de, amikor ezeket a kiegészítő tényállási elemeket beleveszik, akkor majd azt tessék megmondani, remélem, még ebben a vitában valamikor megmondja valaki, hogy a bíró honnan fogja eldönteni, hogy honnan tiltsa ki. A 8 kilométeres határsávból? A megyéből? Az országból? Honnan tiltsa ki? Mert hiszen a határ körben igencsak hosszú területű. Annak 8 kilométeres sávja se kis terület, de hogy fogja meghatározni a bíró az ítéletében, hogy honnan tiltja ki, arról már nem beszélve, csak szerényen megjegyzem, hogy ezt ki fogja tudni ellenőrizni.

Azt látjuk, hogy a joganyagot, sőt biztos vagyok benne, hogy a különböző törvények módosítását ebben a salátatörvényben nem ugyanaz a kéz írta. Azért gondolom, hogy nem ugyanaz a kéz írta, mert a különböző jogszabályok módosításában a terminológiákat sem egymáshoz harmonizálóan alkalmazzák. Csak egy példát mondok. Amikor azt mondja, hogy nem tartózkodhat vagy nem léphet be ebbe a határsávba az, aki, ez teljesen rendben van, akár át akar menni, akár ott akar tartózkodni, van jogkövetkezménye. Igen ám, de aztán következik az a passzus, amikor az államhatárról rendelkeznénk. Ott már azt mondja, hogy aki büntetőeljárás hatálya alatt áll, nem tartózkodhat bent.

Na de most akkor bocsánat, a tartózkodás a tartós ottlét. Ugye, azért elég gyakran alkalmazzuk bármilyen életviszonyban ennek a jogi terminológiáját. Átmehet rajta? És ha valakit elkapnak, és az utcán van, akkor ő majd mondhatja azt, hogy én csak áthaladok, nem tartózkodok itt?

(15.40)

És akkor nem is beszélek arról, amikor az előbb valamelyik képviselőtársam mondta, hogy és egyébként mi van akkor, ha ott van a 8 kilométeres határsávban az állandó lakóhelye, és a szerencsétlen, mondjuk, taxit üzemeltet, és véletlenül pont segített három afgánnak áthaladni a határsávon, és egyébként majd a saját otthonából fogják ezek szerint kitiltani. Tehát ezek a szabályok nem alkalmasak arra, nem alkalmasak arra, amire a jogalkotó e Ház elé idehozta.

Ugye, meg lehet kérdezni, hogy ha ennyi probléma van ezzel, ha ennyire alkalmazhatatlan, ha ennyire nem igazán látjuk, hogy a gyakorlatban ez valóban a migráció megakadályozására szolgál, akkor meg kell kérdezni, hogy akkor mi itt a valódi cél. Nagyon-nagyon egyszerű: kommunikáció. Semmi egyébről ez nem szól: kommunikációs trükk. Az összes közszolgálati és kormányhoz közeli sajtóban naponta, óránként be lehet mondani, ez belejut az egyszerű, szerencsétlen emberek tudatába, hogy a Fidesz megint beterjesztett egy törvényjavaslatot, mert csak ez az egyetlen lehetősége, hogy hazánk polgárait a migrációs válságtól, a migrációs tehertől megvédje. Csak én azt az egyet szeretném önöktől megkérdezni: ha ezt ilyen lazán, könnyedén csinálják, akkor azt miért nem mesélik már el ugyanennek a társadalmi csoportnak, hogy 2015 nyarán ugyan a mi belügyminiszterünk nem volt hajlandó megszavazni azt az elsődleges letelepítési kvótát, amit meghatároztak, ami mindössze 890 körüli volt, majd két héten belül a magyar kormány még 2015 nyarán leírta Brüsszelbe, hogy vállaljuk ennyi ember letelepítését. És amikor szeptemberben már a miniszterelnöki találkozó volt, akkor az 1294-es szám mint kvóta nem a befogadandó személyekről szólt, hanem az eljárások lefolytatásáról. Tehát bárhol lehet az Unió területén az adott migráns vagy az adott oltalmat, menedékjogot kérő, az eljárását folytatjuk le mi, és szó sem volt befogadásról.

De ehhez képest önök, ahogy már korábban itt előttem a képviselőtársaim elmondták, álságosan befogadtak 20 ezer migránst pénzért, és körülbelül 4500 embernél tartunk, szeretném jelezni, mert én folyamatosan a Bevándorlási Hivatal statisztikáját figyelemmel kísérem, körülbelül 4500 embernél tartunk, akit befogadtunk az elmúlt években. Tehát sokszorosan túlteljesítettük, amit nem akartunk vállalni, és ami gyakorlatilag a küzdelme ennek az országnak ez ellen a probléma ellen.

Önöknek minden lehetősége megadatott kormányként megvédeni az országot, és ne ilyen silány törvényekkel akarják, hanem azzal a tényleges kormányzati tevékenységgel, ami az önök kötelezettsége! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)




Felszólalások:  Előző  77  Következő    Ülésnap adatai