Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném megköszönni mindazoknak a hozzászólóknak, akik kormánypárti oldalról támogatták, támogatják ezt az előterjesztést, illetve ellenzéki oldalról, akik legalábbis pozitív elemeket vélnek felfedezni ebben a javaslatban. Remélem, hogy a további viták segítenek majd abban, hogy ezek a pozitív elemek még inkább nyilvánvalóvá váljanak, és minél nagyobb támogatottságot tudjon kapni az a javaslat, amely megítélésem szerint egy teljesen új, még egyszer hangsúlyozom, teljesen új piac megteremtése révén, tehát az energiahatékonysági kötelezettség-rendszer bevezetése egy teljesen új piacot teremt Magyarországon. Ez a piac, a piac erejének a felhasználása egy nagyon jelentős, új lendületet fog adni a magyar energiahatékonysági beruházások piacának és ezen keresztül a magyar vállalkozási szektornak, és hozzá fog járulni ahhoz a gazdaságfejlesztéshez, amire olyan sokszor utal Varju képviselő úr. Most már harmadszor kerülök abba a helyzetbe, hogy ilyen álkormányzás meg propagandakormányzás című kritikát (Közbeszólásra:), pánikkormányzás című kritikát kapok. Eddig azt gondoltam, hogy talán nem kell rá reagálnom, mert a munkánkat végezzük, de azért szeretném jelezni, hogy a magyar gazdaság egyébként az elmúlt negyedévben 11,6 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest, és a magyar foglalkoztatottság szintje a tavaszi szinten van.

Tehát önök elsiratják a magyar lakosságot egyébként akkor, amikor ebben a konkrét témában, amiről egyébként most szó van, annak idején olyan politikát folytattak, hogy Európában a legdrágább energiaárakat sikerült produkálniuk a magyar fogyasztók számára. Abból, amit elmondtak, számomra nyilvánvaló, hogy ma is ezt csinálnák.

(16.20)

Tordai Bence egyébként, az ön szövetségese, amellett érvelt, hogy itt úgy kell energiahatékonyságot csinálni, hogy jól föl kell emelni az energiaárakat, és akkor majd mindenkinek megéri beruházni a lakások felújításába. (Nacsa Lőrinc: Bizony!) Köszönjük szépen.

A kormány oldaláról nem ezt a politikát szeretnénk folytatni, és a rezsicsökkentés nem volt blöff, ahogyan az elhangzott Tordai Bencétől sem, hanem 1700 milliárd forint megtakarítást eredményezett a magyar háztartások számára. Ennek köszönhető, hogy ma 60-70 százalékkal kevesebb a nem fizetés aránya az energiaszektorban.

Tehát mi rezsit csökkentettünk. Európában a legolcsóbb egyetemes szolgáltatói áram- és gázárakat tudjuk  ahogyan az elhangzott  a magyar fogyasztóknak úgy szolgáltatni, hogy ehhez most hozzáteszünk egy olyan intézkedést  ha figyelmesen olvassa a törvényjavaslatot majd, akkor látja, hogy hozzáteszünk egy olyan intézkedést , amivel egyébként mesterséges keresletet teremtünk energiahatékonysági beruházásokra amellett, hogy nem emelünk energiaárakat. És ilyen módon fogjuk ösztönözni az energiahatékonysági beruházásokat. Tehát a rezsicsökkentés eredményeit megtartjuk, sőt még inkább fenntarthatóvá tesszük ezt a rendszert ennek a megoldásnak az alkalmazásával. Ajánlom a figyelmükbe, hogy tanulmányozzák, hogy ez hogyan fog működni.

Balczó képviselő úrnak szeretném megköszönni a nagyon informált és konstruktív hozzászólását. Meg tudom erősíteni, hogy a magyar gazdaságnak az energiaintenzitási mutatói nem állnak jól nemzetközi összehasonlításban. Ennek több oka van. Az egyik oka valóban az az iparszerkezet és az az egyébként nagyon dinamikus fejlődés, ami ’14 után végre-valahára megindult Magyarországon. Addig az volt a baj, hogy nem volt gazdasági növekedés, utána meg az, hogy volt, csak az aztán hozott magával építőipart, az építőipar pedig energiafelhasználást.

Azt tudomásul kell venni, hogy növekedni nem lehet nagyon sok esetben gazdaságfejlesztés, energiafelhasználás nélkül. És hozzájárul az is, amiről már beszéltünk: nevezetesen az, hogy egyébként a lakossági energiaárak megfizethető szinten maradtak. Ha háromszorosára emeljük, akkor valószínűleg egyébként energiahatékonysági szempontból már jobban állnánk, csak az ország sokkal rosszabbul élne. Tehát ezt a dilemmát megoldani, hogy ezt a két dolgot hogyan kössük össze, azt gondolom, hogy erre igyekszik választ adni ez az előterjesztés, és remélem, hogy ahogyan az energiastratégiánkkal haladunk, önök is említették, én ezzel teljesen egyetértek, hogy minden stratégia annyit ér, amennyit implementálnak belőle. Azt tudom mondani, ez most nem ennek a vitának a helye, de be tudok róla számolni, hogy mind az energiastratégia, mind pedig a nemzeti energia- és klímaterv egyes pontjainak, minden egyes pontjának a végrehajtása a járványhelyzet ellenére teljesen egyértelműen halad előre.

Egyébként az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek, ami egy rendkívül konfliktusos rendszer…  a legnagyobb energiaszolgáltatók kell hogy lenyeljék azt a békát, hogy az energiaértékesítéssel szemben, ami az ő fő bizniszük, ezután majd energiamegtakarításba kell beruházniuk. Hát, el tudják képzelni, hogy mennyire örülnek ennek a megoldásnak, de ezzel együtt azt gondolom, hogy meg tudtuk győzni őket, rá tudtunk világítani a velük folytatott, nagyon hosszú hónapokig tartó egyeztetések alatt, hogy ezek új lehetőségek az ő számukra is, hogy új piacokra tudnak belépni; és ahelyett, hogy gázimportra fizetnénk ki az ország szűkös erőforrásait, inkább magyar vállalkozások felé irányítsuk ezeket a pénzeket, hogy ők tudjanak olyan energetikai megoldásokat a magyar háztartásoknak adni, amit gáz elégetésével és egyébként nagyon olcsón meg lehet csinálni. De abban bízom, hogy pontosan ez az új piac, ez az új megoldás, a sok energiahatékonysági beruházás fog majd abban segíteni, hogy a gazdaságunk energiaintenzitási mutatói tovább javuljanak.

Azért itt arra is reflektálnék, ami elhangzott talán legfontosabb kritikaként az egyébként konstruktív…  és nagyon köszönöm az alapvetően támogató hozzászólást Keresztes képviselő úrtól, aki utalt rá, hogy alacsonyak meg nem ambiciózusak az energiahatékonysági stratégiai céljaink. Hadd fűzzem ehhez hozzá azt, hogy az európai és ezen belül a magyar energia- és klímastratégiának három fő célszáma van; a három nem egyenlő fontosságú. Megítélésünk szerint, mivel a klímavédelemnek a klímakatasztrófa, a klímaválság megelőzésének a célja a legfontosabb, ezért a kiemelten legfontosabb mutató az az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kérdése. Ebben akár tetszik, akár nem, Magyarország nem a szavak, hanem a teljesítménye tekintetében Európában élen jár ezekben az időkben. A nyolcadik legjobb helyen vagyunk a huszonhétből jelenleg. Ezt, azt gondolom, méltányolni kell.

Ehhez képest a megújulóenergia-célszámok és az energiahatékonysági célszámok azt segítik elő, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás területén jól szerepeljünk, de nem önmagában vagy önmagukért való célként szerepelnek, hanem inkább azt támogatják, hogy a klímavédelem mellett azok az addicionális hasznok, mint az energiaszuverenitás, a rezsicsökkentés fenntartható megvalósítása és a gazdaságösztönzés is teret kapjon a fő cél elérésében. Ezt tükrözte az a változás is, ami a jövő évtől, illetve ebben az időszakban is az európai energia- és klímapolitikában azt mondta, hogy nemzeti szinten már nincsen, csak egy kötelező cél, és ez az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik, de energiahatékonyságban és megújulókban már csak közös célok vannak. Ennyit akartam csak reflektálni erre a konkrét felvetésre.

Ha már az ön hozzászólásainál tartok, most akkor nagyon határozottan szeretném a tisztázó kérdésre azt mondani, ami a paksi üzemidő-hosszabbítást illeti, hogy én azt értettem az alatt, amit mondtam, hogy természetesen nem lehet és nem is kívánja a kormány megtiltani, hogy valaki arról gondolkozzon, hogy érdemese meghosszabbítani a paksi üzemidőt vagy nem.

De a kormánynak nem ez a politikája. A kormány politikája a Paks II.-projekt végrehajtása, és ha a személyes véleményemre kíváncsi, akkor azt gondolom, hogy a Paks II.-projekt és a Paks I.-es blokkok élettartam-hosszabbítása együtt lehetetlen. Ezeket lehetetlen megvalósítani, már csak pénzügyi okokból is, és értelme sincs, tehát a kormány álláspontja határozottan az, hogy Paks II.-projekt, kapacitásfenntartás, de nem tiltjuk be a gondolkodást természetesen semmiről, amiről valaki gondolkodni akar. (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.)

A szociális politikára vonatkozó megjegyzésre, azt hiszem, már reflektáltam itt, Szakács László úrra is. Nagyon örültem neki, hogy jelezte, hogy nem kizárt, hogy az MSZP támogatni tudja ezt az előterjesztést. Itt ugyancsak szeretnék arra hivatkozni, hogy ön kritizálta a javaslatot, hogy ez túl közgazdasági megközelítésű, és itt piacot akarunk csinálni, és közben ne feledkezzünk el a szegény emberekről.

Azt gondolom, amit már el is mondtam, hogy az a rezsipolitika, amit végrehajtottunk, és amely energiahatékonysági szempontból lehet, hogy nem a legkedvezőbb eredményeket hozta, mi ez, ha nem szociális vagy szegénységgel, energiaszegénységgel kapcsolatos politika. Ezt most egyébként kiegészítjük azzal, hogy az energiahatékonysági kötelezettség nem teljesítéséből származó bevételeket a javaslat szerint a támogatandó háztartások energiahatékonysági beruházásaira kell fordítani, és egyébként természetesen ez csak egy kiegészítő program mindazokhoz, az egyébként lakás-korszerűsítésre vonatkozó programokhoz képest, amelyeket egyébként a jövőbeni családtámogatási programon belül és a múltban is végrehajtottunk.

Itt azért többedszer kerül elő, hogy a kormány részéről nincsenek a lakásfelújítással, a lakossági épületek korszerűsítésével kapcsolatban értékelhető programok. Ez teljesen téves állítás. Ebben az időszakban már nem szeretnék, és nem tudom, mennyi időnk van még erre, de szeretném azt összefoglalóan elmondani, hogy egyébként milyen programok eredményezték azt, hogy több százezer magyar család épülete, lakhatása korszerűsödött az elmúlt évtizedben.

A kormány 2010-14 között a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztésére, műszaki biztonságának javítására 50 milliárd forint összegű támogatást fizetett ki.

(16.30)

Ennek köszönhetően több mint 235 ezer család otthonában valósulhatott meg energiahatékonysági beruházás.

Az „Otthon melege” programnak köszönhetően, amely egy komplex intézkedési csomag, és növeli az energiahatékonyságot és az energiával kapcsolatos megtakarítás mértékét a lakosságnál, 2014 és 2020 között 70 milliárd forintot meghaladó lakossági energiahatékonysági beruházás, 37 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás mellett 310 ezer háztartást érintő energetikai korszerűsítésre került sor. Ennek következtében 300 millió kilowattóra/év lakossági energiamegtakarítás keletkezett, amely 100 ezer átlagos méretű magyar háztartás éves elektromosenergia-fogyasztásával egyenértékű. A programok eredményeképpen 140 ezer tonna/év szén-dioxid-kibocsátáscsökkentés, illetve 10 milliárd forintot meghaladó lakossági rezsicsökkentés keletkezett. Ez csak az „Otthon melege” program.

Önök utaltak arra egyébként, hogy szakpolitikai programok révén folytatta eddig Magyarország az energiahatékonysági politikáját. Ez valóban így van, és erre tevődik rá majd 2021 és 2030 között a kötelezettségi rendszernek a célja, ami évi átlagosan 2 petajoule-nyi megtakarítást fog eredményezni összesen 90 petajoule-ban, amelynek egy jelentős része abban a szektorban fog energiamegtakarítást elérni, ahol a legnagyobb energiafelhasználás van, nevezetesen az épületállomány területén.

Hadd soroljam még föl azt, hogy azok az európai uniós operatív programok, amelyeket számos területen hirdettünk meg, milyen jelentős energiahatékonysági beruházásokat indukáltak a lakossági szektorban is. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból és a versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból, a VEKOP-ból finanszírozott eszközök közül eleve ki kell emelni a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő Magyar Fejlesztési Bank lakosságihitel-programját, amelynek révén sikeresen bizonyítottuk, hogy vissza nem térítendő támogatások nélkül is van lehetőség egyébként a hazai lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére.

Ezt a nagyon nagy népszerűségnek örvendő konstrukciót összesen 89,6 milliárd forint keretösszeggel hirdettük meg, és mivel a beérkezett hitelkérelmek forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló keretet, tehát a 89,6-ot, ezért a felhívásokat ideiglenesen szüneteltetni kell. Először a VEKOP-, utána pedig a GINOP-forrás merült ki nem sokkal ezelőtt.

A GINOP 8.4.1., lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergia-felhasználásának növelését célzó nullaszázalékos hitel esetében 2020. november 16-áig, azaz néhány nappal ezelőttig több mint 25 ezer hitelkérelem érkezett be közel 79 milliárd forintos hiteligénnyel, amelyből már 18,5 ezer darab szerződés került megkötésre, összesen 57,6 milliárd forint hitelkerettel. Egyébként a szerződött kérelmek 70 százaléka megújulóenergia-célra került felhasználásra, és 20 százaléka, illetve 32 százaléka pedig komplex módon, energiahatékonyság- és megújulóenergia-fejlesztésre együtt.

Szeretném jelezni, hogy emellett szabályozási megoldásokat is alkalmazunk, hiszen jövő év elejétől kötelező lesz az új épületek esetében a „közel nulla” szabályozás és a szabály alkalmazása, ami megint egy lökésszerű támogatást ad annak, hogy az újonnan létesülő lakások esetében már korszerű energetikát és jelentős megújulóenergia-felhasználást kelljen alkalmazni.

Említettem már a GINOP-forrásokat, de a KEHOP 5. prioritás, itt 311,8 milliárd forint energetikai forrásfelhasználás keletkezett, ennél jóval nagyobb összes beruházást generálva. A Területfejlesztési Operatív Program 3. prioritása 141,3 milliárd forintot szánt energetikai programok és beruházások támogatására. A 6. prioritás pedig 68,1 millió forintot.

Úgyhogy, ha mindezt összesítjük, akkor azt a konklúziót tudom ebből levonni, hogy Magyarország  és ez már itt elhangzott  a 2020-ra vonatkozó klíma- és energiacélszámai közül az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó 2020-as célszámot messze felülteljesíti, a megújuló energiára vonatkozó vállalásainkat is teljesítjük, és a 2020-as tényértékek alapján meg vagyok róla győződve, hogy a 2020-as energiahatékonysági vállalásainkat is teljesíti Magyarország. Tehát én azt gondolom, hogy az, amit a mostani javaslat jelent, és amit megcéloz, az az, hogy ezeket az eredményeket vagy ezekre építve mozduljunk tovább. És még egyszer hangsúlyozom, részben adminisztratív intézkedések, mint az inspekció, részben pedig piaci eszközök, mint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, lépjünk tovább nagyon jelentőset ezen a területen.

Úgyhogy ezzel zárva köszönöm a figyelmüket még egyszer, és kérem, hogy aki tudja ezt a klímapolitikai célok teljesítése szempontjából, azt gondolom, kritikusan fontos törvényjavaslatot, támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)