Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A két, egymáshoz tartalmilag kapcsolódó törvény vitájában nem hangzottak el még olyan tények, amelyekkel azért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022. évi költségvetését más szemüvegen keresztül is meg kell néznünk, mint ahogy most az iménti ellenzéki felszólalóktól ezt hallhattuk. Engedjék meg, hogy néhány értékes információval gazdagítsam az ellenzéki véleményformálást.

Egyrészt hogyha felidézzük, hogy a 2010-es kormányváltás időszakában hány közszolgálati televíziócsatorna működött Magyarországon, becsukjuk a szemünket, gondolkodunk, és tudjuk máris, hogy három működött akkor. Néhány év elteltével az e költségvetés részét képező MTVA az eredetileg korábban három közszolgálatitelevízió-sugárzás helyett már  megnövelte további csatornákkal  hét televíziócsatorna sugárzását finanszírozza. Tehát, képviselőtársaim, a három közszolgálati televíziócsatorna helyett a hét közszolgálati televíziócsatorna között óriási különbség van.

Nagyon izgalmas, amikor ellenzéki képviselőtársaink itt elkezdenek százalékos arányokkal bíbelődni, és teljesen hazug módon még ilyen is elhangzik, hogy mondjuk, a fideszes országgyűlési képviselőknek emelkedik a bére jobban, mint az egyik részköltségvetés; gyalázatos hazugságokat természetesen lehet mondani, de nem büntetlenül, mert a jegyzőkönyv tartalmazza. Ugye, az egész magyar fizetési kondíció az elmúlt egy esztendőben, a reálkeresetek emelkedése és majd január 1-jétől a minimálbér újabb drasztikus emelése ténykérdés, elhazudhatatlan tény, akkor is, hogyha a tisztelt baloldali képviselőtársaink ezt folyamatosan el akarják hazudni. De az, hogy háromról hétre emelkedik a sugárzott televíziós csatornák száma, hát, hogyha ezt statisztikába kívánjuk foglalni, mint ahogy az imént már hallottunk erre kísérleteket, akkor több mint megduplázódott a műsorszolgáltatási tartalom, a gyártási tartalom és a felület  és az MTVA költségvetése, lássanak csodát, nem duplázódott, nem több mint megduplázódott, arányait tekintve 30-40 százalékkal emelkedett meg. Hát, ezt a fantasztikus teljesítményt tessenek már végre egyszer dicsérni, laudálni, és azt mondani, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy az MTVA és az NMHH egyébként ezt a fantasztikus expanziót, gyarapodást, növekedést, többlettartalmat hogyan tudja előállítani ilyen kevés pénzből. Azt gondolom, hogy a tisztességes megközelítés ezt legalább feltételezné.

A rádiócsatornák tekintetében is hogyha gyorsan végiggondoljuk, hogy hány sugárzó csatorna működött 2010-ben, ugyanúgy három, mint ahogy televízió, és ez is gyarapodott, tisztelt képviselőtársaim, itt is van azóta egy negyedik rádiócsatorna, amely szintén közszolgálati csatornaként működik. És ne tessenek azt mondani, hogy nem biztos, hogy szükség van ezekre a többletcsatornákra! Önök bátran odaállnának a saját szavazóik elé, és azt mondanák nekik, hogy bocs, holnaptól nincs szükség sportcsatornára; bocs, holnaptól nincs szükség Duna World csatornára; bocs, holnaptól nincs szükség kulturális M5 csatornára? Hát, ne haragudjanak, de felelősséget kellene viselniük a felszólalásaikért, és azért, hogy miket beszélnek az Országgyűlésben egy előterjesztés kapcsán!

Azt gondolom, hogy köszönettel kell tartoznunk tehát, hogy ezek az új tartalmak és ezek az új csatornák fantasztikus gazdag módon járulnak hozzá a magyar identitás és kultúra fejlesztéséhez.

És még egy nagyon fontos epizódot hadd említsek, amiről önök mindig mélyen hallgatnak. Az M2 átalakítása, a gyermekcsatorna átalakítása annyira fantasztikusan sikeres volt, hogy tudják önök azt, hogy Európa legjobb gyermekcsatornájának választották az első évben, amikor az MTVA átalakította? És tudják önök azt, hogy miért nincsen, miért tiltja az NMHH és az MTVA az M2 gyerekcsatornán, hogy bármiféle reklám is legyen? Azért, hogy az önök által sarlatán módon beengedni szándékozott tartalmak ne mérgezzék a magyar gyermekeket. És ezért is köszönettel tartozunk az NMHH-nak és köszönettel tartozunk a hatóságon kívül az MTVA-nak, hogy így gondolkodik a magyar gyermekekről, és hogy az edukációs csatorna, az M5 csatorna, illetve az M2 gyermekcsatorna is nagyon figyel, normatív szabályozási technikákkal figyel arra, hogy a gyermekekhez csak olyan tartalom érkezzen, amely az ő lelki, szellemi fejlődésüket nem gátolja.

Mi tudjuk azt, hallottuk Nacsa Lőrinc képviselőtársunktól, hogy ugye, a baloldal innen eső, jobb oldali része nem szavazta meg még a gyermekvédelmi törvényt sem. Ez egy nagyon nagy szégyen. És tudjuk azt, hogy önök külföldi megbízóik révén abban érdekeltek, hogy a magyar gyermekekhez olyan tartalmak is érkezzenek, amelyek gátolják őket a lelki és szellemi fejlődésben. Mi viszont nagyon örülünk, hogy az MTVA ennek ellenáll, és nagyon örülünk, hogy ilyen, világviszonylatban is magas rangú díjakat kiérdemelt gyermekcsatornát hoztak létre.

Hírek. Hallottuk önöktől a közszolgálati hírgyártásnak a kritikáját. Azt gondolom, azt feltételezem, hogy az önök egységes kritikája a mai előterjesztéssel szemben alapvetően az M1 csatornának a hírgyártására és annak a stílusára korlátozódik. De a fürdővízzel kiöntik a gyereket. Milyen felelősséggel állnak önök a választóik előtt, amikor a hírcsatorna, az M1 iránti zsigeri gyűlöletük és kritikájuk testesül meg abban, hogy összességében a gyermekcsatornáról, a Duna TV-ről, a fantasztikus rádióműsorainkról is negatív kritikát, összességében negatív kritikát fogalmaznak meg? Ez szégyen és szégyen, gyalázat.

A hírek tekintetében: tudják önök, hogy tíz évvel ezelőtt, 2010-ben, a kormányváltás időszakában hány híradó volt az összes közszolgálati televíziós csatornán egy nap? Elmondom: négy híradót tartalmazott a három akkori közszolgálati televíziós csatorna. Tudják, hogy most hány híradót lehet megnézni egy nap alatt a közszolgálati televíziós csatornákon? Több mint hetvenet, képviselőtársaim! (Potocskáné Kőrösi Anita: Ez a baj!  Varju László: És mind hazudik!) Tehát az információ, az információtartalom (Varju László: Hogyne! Hazugság!  Az elnök csenget.) sokkal hatékonyabban jut el az emberekhez (Varju László közbeszól.), olyan információk is, valóban, amelyben elmondják a hírszerkesztők, és leleplezik azt, hogy önök itt is, a felszólalásaikban is (Varju László: Le! Leleplezik! Így, ahogy mondod!), itt is, a felszólalásaikban is a bevándorlást tagadják, az illegális bevándorlás tényét, itt, az előttem felszólaló elmondja, és kritikával és gúnnyal illeti, hogy egy hírszerkesztő arról beszél, hogy milliók vannak úton a balkáni útvonalon, és hogy a magyar kerítéshez ide fognak érni, és hogy hányan próbálják illegálisan átvágni a magyar kerítést. Ez önök szerint egy igaztalan hírszerkesztői eljárás és gyakorlat, és valamiféle Fidesz-propaganda. Önök a tényekkel állnak szemben, nem a kormányoldallal, tisztelt hölgyeim és uraim!

Ezenkívül azt mondják, hogy ki fogják satírozni önöket majd, hogyha az önök kormányzási időszaka… (Nacsa Lőrinc közbeszól.), ezt a kifejezést használták az előbbi felszólalásukban. Hát, mit képzelnek önök? (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Önök itt a parlamentben büntetlenül ilyeneket beszélnek, hogy majd elviszik a kormányoldal tagjait bilincsben, meg azt mondják, hogy kisatírozzák önöket a következő korszak médiájából? (Varju László jelzésére:) Képviselő úr, ezt a kifejezést használta, nézze vissza a videóját!

Aztán választási költségvetésről beszélnek önök, meg pártállami médiapropagandáról, önök?! Hát csoda, hogy 115 évvel ezelőtt jól megépítették ezt az épületet, és a plafon még a helyén van. (Nacsa Lőrinc: Így van!)

(10.50)

Az önök szájából ilyen mondatokat, kifejezéseket hallani, hogy pártállami médiarendszer, illetve agymosó kormánypropaganda? Hát, ne haragudjanak, ha önök bekapcsolják a világ legjobb gyermekcsatornáját, ez jut eszükbe? Én azt gondolom, hogy fontosabb lenne, ha most szót kérnének, felállnának, és mérleget vonnának az elmúlt felszólalásaikból, bocsánatot kérnének, és inkább támogatnák az előterjesztést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)