Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! „Nem fasiszta csőcselék, hanem magyar hazafiak voltunk, akik szabadon szerettek volna élni a saját országukban.” (Soltész Miklós a teremből távozni készülő Szabó Timeának: Tessék menni óbégatni kifelé!) Pongrátz Gergely mondta ezt, és ezért is éltük meg mi, Jobbik-Konzervatívok (Derültség a kormánypártok soraiban.) nagyon nehezen azt, amikor nemrég sor került arra a gyalázatra, hogy egy orosz tankönyvben 1956 magyar szabadságharcosait Nyugatról irányított fasiszta csőcseléknek írják le, és ezután az orosz fiatalok már ezt fogják megtanulni hazánk történelméről.

Amikor én a Külügyi Bizottság konzervatív alelnökeként felszólítottam Szijjártó miniszter urat, hogy azonnal hívassa be az orosz nagykövetet a tiltakozását kifejezve ez ügyben, sőt adjon át neki tiltakozó diplomáciai jegyzéket  ugye, a diplomáciában vannak fokozatok , akkor sajnálatunkra és a magyar nemzet arculcsapására erre nem volt hajlandó a jelenlegi fideszes kormány. Én azt gondolom, hogy ebben a kérdésben itt sokkal bátrabb külpolitikára lett volna szükség, hiszen a miniszter úr az európai uniós szövetségeseit vagy a NATO-szövetségeseit nagyon bátran citálja mindig be, amikor ennél sokkal kisebb súlyú kérdésekkel kellett foglalkozniuk.

Ráadásul ez nagyon jól illeszkedik abba a külpolitikai egyensúlyvesztésbe, amely az elmúlt 13 év alatt sajnos elérte hazánkat a jelenlegi fideszes kormány miatt. Pedig a mi politikai közösségünk épp a mai napon lett 20 éves, mi tartjuk továbbra is a jelszót: „Ruszkik, haza!” Mi tartjuk továbbra is a jelszót, hogy az elmúlt 33 év egyik szégyene, hogy nem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat  ezt egyébként nemrég az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is elmondtam, amikor épp arról tárgyaltunk egyébként, amikor épp arról tárgyaltunk, hogy az önök fideszes kormánya és a korábbi igazságügyi miniszter asszony Pegasus-ügyben lehallgatásokra adott, ugye, engedélyeket, nagy valószínűséggel ellenzéki politikusokkal és újságírókkal szemben is.

Nem véletlen tehát, hogy mi továbbra is…  és nemrég benyújtottam azt a javaslatunkat, hogy a Szabadság téri szovjet-orosz emlékművet helyezzék át egy más helyszínre. Önök ismét leszavazták ebbéli javaslatunkat, szégyen gyalázat, ezért is tettük október 20-án egyértelművé a Jobbik-Konzervatívok álláspontját, és ezért takartuk el fekete fóliával ezt az emlékművet. Milyen érdekes az, tisztelt képviselőtársaim, hogy erről az akcióról nagy egyetértésben a fideszes média sem és a nagyon független-objektív balliberális média semmilyen tudósítást nem tett. Milyen érdekes ez, tisztelt képviselőtársaim!

Mi továbbra is tartjuk azt, hogy nagyon-nagyon helytelen volt Orbán Viktor miniszterelnök úrnak épp ezen a napon éppen Pekingben gazsulálni Putyin orosz elnöknek, és nem arról beszélek  nem arról beszélek! , hogy ne kelljen a magyar nemzeti érdeket minden irányba jól képviselnünk.

(13.40)

De arról beszélek, hogy az a külpolitikai egyensúlyvesztés, amely miatt az összes európai uniós tagállam és a NATO-szövetségeseink szemében a jelenlegi fideszes kormány oroszpártinak tűnik, veszélyes a magyar nemzeti érdekre. Ezt le kell szögeznünk.

Egyszer minden a helyére kerül a mi véleményünk szerint, ezért is aztán a Jobbik-Konzervatívok képviselői és vezetői október 26-án (Sic!) ’56 lyukas zászlaját, amelyet mi Pongrátz Gergelytől kaptunk meg napra pontosan 20 évvel ezelőtt, kiakasztottuk az Irodaházra, mert egyszer minden a helyére kerül, a kommunisták is, akik ott ülnek az önök padsoraiban, és a lyukas zászló is. Dicsőség tehát a forradalmároknak, dicsőség a szabadság harcosainak, és dicsőség az antikommunista felkelőknek! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)