Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A 2021. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, amelynek általános vitája november 23-án lezajlott. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Költségvetési Bizottságon kívül a parlament valamennyi állandó bizottsága és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága is megtárgyalta, és lefolytatta a részletes vitát november 28-a és 30-a között. A szokásoknak megfelelően az én szónoklatomban hangzik el az ő véleményük ismertetése.

A tárgyaló bizottságok mindegyike megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, tehát a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek.

A tárgyaló bizottságok véleményeinél a fenti mondatokat nem fogom elismételni. Azt fogom tenni, hogy amelyik bizottság nem tett külön véleményt, ott csak elmondom, hogy az illeszkedést ők is megállapították.

A Költségvetési Bizottság többségi véleménye. Sajnálatos módon még az elmúlt esztendő jelentős része is a koronavírus-járványról szólt, hiszen hiába volt már vakcina az év elején, még hosszú hónapokig együtt kellett élni a hétköznapjainkban a korlátozó intézkedésekkel. Így a 2021-es költségvetés fókuszában továbbra is a járvány elleni védekezés és a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése, a családok jövedelembiztonsága és a nyugdíjasok védelme állt. 2021 volt az első év, amikor a nyugdíjasok először részesülhettek a 13. havi nyugdíj visszaépítéséből. A meghirdetett család- és nyugdíjasvédelmi program keretében a korábban a szocialisták által elvett 13. havi nyugdíj egynegyedét visszaadta a kormány.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A 2021. év egészében a magyar gazdaság 7,1 százalékkal növekedett, a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek 8,7 százalékkal nőttek, a háztartások fogyasztása pedig 4,2 százalékkal javult. 2021 végére újabb csúcsra nőtt a foglalkoztatottak száma, már közel 4,7 millió ember dolgozott Magyarországon. A magyar kormány nem először bizonyította, hogy különböző válsághelyzetekben helyt tud állni. A 2021. esztendő eredményei, illetve a fentebb felsorolt mutatószámok is azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság 2021 végére elérte a válság előtti szintet.

A Külügyi Bizottság véleménye. A járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében a KKM által indított nemzeti exportvédelmi program keretében 82 vállalkozás közel 3 milliárd forint támogatásban részesült. A fenntarthatósági pályázati program 72 projektet támogatott, amelyek az innovatív környezetipar területén valósultak meg, valamint további 12 vállalat kapott egyedi kérelmen alapuló támogatást. 2021 első félévében még érvényben voltak a Covid-19-járvány miatt bevezetett szigorítások. Ennek ellenére 40 külképviseleten 60 tudománydiplomáciai, 59 képviseleten 92 kulturális program valósult meg szerte a világban, a 26 kulturális intézet 1989 programot szervezett. A kormány létrehozta a beruházási alapot, amely segítségével 16 állomáshelyen nyílt lehetőség nagy értékű beruházás megvalósítására. A beruházási alapból megítélt források összege meghaladta a 73 milliárd forintot. Európában többek között Lendva, Kassa, Varsó és Róma, míg az amerikai kontinensen Mexikóváros nyert támogatást.

A Fenntartható Fejlődés Bizottságának véleménye. Magyarország Kormányának már 2021-ben is kiemelt célja volt a biztonságos, fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, hazánk energiafüggőségének csökkentése. 2021-ben a kormány kutatásokat végzett az ásványvagyonkészletek felmérése és környezetbarát hasznosítása céljából, amelyek többek között a felszín alatti energiatárolás lehetőségeinek és potenciáljának megismerésére, a kapcsolt hő-, áram- és villamosáram-termelésre alkalmas mélygeotermikus beruházások megalapozására irányultak.

A Gazdasági Bizottság véleménye. 2021 során mintegy 15 ezer milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek eredményeként a beruházási aktivitás 5,2 százalékkal múlta felül a megelőző év teljesítményét.

(18.30)

A háztartások beruházásait 2021-ben megugró építési kedv jellemezte, ugyanis közel 30 ezer új építési engedély került kiadásra. A lakásépítési folyamatokat várhatóan az otthonteremtési program is dinamizálta, közel 3200 milliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, amelynek eredményeként az állami beruházások nominálisan 10,9 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Ennek köszönhetően a nemzetiössztermék-arányos, 6,3 százalékos hazai állami beruházási ráta továbbra is éllovas európai összevetésben.

Ahogy már említettem, a bizottságok egy része nyújtott be véleményt, a másik része nem. A Nemzetbiztonsági Bizottság, a Honvédelmi Bizottság, a Népjóléti Bizottság, a Kulturális Bizottság, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága és az Igazságügyi Bizottság csak a törvényjavaslat törvényeknek való megfelelését állapította meg.

A Mezőgazdasági Bizottság megállapítása és véleménye. A 2021-es év az élet minden területén eseménydús volt, így a mezőgazdaság sem volt kivétel. Az elmúlt év rendkívüli eseményei közé kell sorolnunk az egyre szélsőségesebbé váló időjárást, hiszen elég a tavaszi fagyokra vagy pedig a nyaranta előforduló extrém forróságra gondolni. A lehulló csapadék mennyisége lecsökkent, az aszályos időszakok pedig hosszabbak lettek. Helyt kellett állniuk a magyar gazdáknak a mezőgazdaságot ért sok kihívással, mint például a madárinfluenzával és a sertéspestissel szemben is. Továbbá meg kellett birkózniuk a zuhanó sertéstermelői árakkal, a rendkívül magas takarmányárakkal, az emelkedő energia- és inputanyagárakkal is. Ezért nagy eredmény, hogy az ágazat képes volt biztosítani hazánk lakosságának jó minőségű, biztonságos élelemmel való ellátását. Amíg a magyar élelmiszeripar teljesítménye 2020-ban erős hullámzást mutatott, addig 2021-ben az élelmiszeripar teljesítménye kiegyensúlyozott szerkezetben tovább nőtt.

Az ágazatok többségének teljesítménye meghaladta az előző évit. A növekedés motorja 2021-ben a közvetlen export volt, de a belföldi értékesítés is emelkedett. A hazai eladások élénkülése mögött elsősorban a reálbérek és a foglalkoztatás növekedése állt. Az élelmiszeripar összes értékesítése 2021-ben megközelítette a 4500 milliárd forintot, ami 8,9 százalékos növekedést jelent. Összességében elmondható, hogy az agrárium majdnem egésze a rendkívüli kihívások ellenére is megfelelően teljesített.

A Nemzeti Összetartozás Bizottságának véleménye. Az elmúlt évek gyakorlata szerint minisztériumonként találhatunk nemzetpolitikára elkülönített forrásokat az elmúlt év költségvetésében. Nagyobbrészt a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kezeli az ezen feladatokra elkülönített előirányzatokat. Folytatódott a Kőrösi Csoma Sándor-program, a határon túli műemlék-felújítási program, a nemzetpolitikai tevékenységek és a határon túli magyarok támogatása. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is számos határon túli programért felelős. A csángó-magyar együttműködési program, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram fedezete is biztosítva volt, a 2021. évben is folytatódott a Vajdaságban, Kárpátalján, Erdélyben, a Felvidéken, Drávaszögben, valamint a Muravidéken. A programok keretében kis, közepes, illetőleg nagy léptékű pályázatokat hirdettek meg mezőgazdaság, vállalkozásfejlesztés, kezdő vállalkozók támogatása, házvásárlás, turizmus, földvásárlás, földtulajdoni dokumentumok elkészítése, valamint szálláshelyfejlesztési kategóriákban. Összesen 18 milliárd forint támogatást biztosított erre a célra a 2021-es költségvetés.

A Vállalkozásfejlesztési Bizottság véleménye. Magyarország 2021. évi költségvetése a járvány elleni védekezésre összpontosított. Mindemellett a koronavírus-járvány által nehéz helyzetbe került gazdaság újraindítása, a munkahelyek megvédése és a családok jövedelembiztonsága állt a fókuszban. Kiemelt cél volt, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb visszaállhasson a korábbi, kiemelkedő növekedési pályára. Ezt a célt szolgálta Magyarország történetének legnagyobb gazdaságvédelmi programja. A költségvetés két pilléren alapult. Az egyik pillér a Gazdaság-újraindítási Alap volt, amely kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremtette meg a fedezetet. A költségvetés másik pillére az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap volt, amely magába foglalta a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, mintegy 3000 milliárd forint értékben.

Az Európai Ügyek Bizottságának véleménye. A tavalyi évet is a Covid-19-járvány kezelése és a gazdaság újraindítása határozta meg. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos maastrichti kritérium teljesítése alóli mentesítést az uniós előírások, illetve a különleges jogrend rendelkezései egyaránt lehetővé tették. Az Alaptörvényben meghatározott, az államadósság csökkentését előíró államadósság-szabály érvényesült. Az európai uniós támogatások kapcsán a tavalyi évben is jelentős, összesen 1552 milliárd forint kifizetés történt a kedvezményezettek részére a költségvetésen keresztül.

Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elhangzott összegző vélemények alapján is kérem a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)