Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyik szemem sír, a másik nevet egy ilyen vita kapcsán, hiszen olyan dolgok hangzottak el most az Országgyűlésben, amelyeknek nem volt közük ehhez a törvényhez, sőt olyan rendelkezésekre hivatkoztak, ami egyébként nincs is benne ebben a törvényben, tehát nem is tudom sok esetben, hogy éppen miről beszélnek. De menjünk végig, legalábbis a lényegesebb megállapításokon. A jobbikos képviselő asszonyra szeretnék reagálni, mert azért egy fontos kérdést felvetett, az pedig a családtámogatások rendszere. Tudja, képviselő asszony, abban az esetben, ha egy politikai erő, egy kormányzat rendkívül fontosnak tartja azt, hogy a családpolitikai rendszerben egy erős támogatást nyújtson, hiszen minden országnak, egy erős országnak csak akkor lehetnek stabil alapjai, ha azok a családok, amelyekre épülnek, stabil családok, azoknak a családoknak megvan az otthona, és egyébként erősödni tudnak, nos, akkor minden egyes jogalkotásnál meg kell azt néznünk, hogy abban a törvényben hogyan tudjuk elősegíteni a magyar családok erősödését és a magyar családok gyarapodását.

Ezért utalok arra ebben a törvényben is, hogy olyan szabályozást kell alkotnunk az építési szabályok esetében is, a területek kijelölése tekintetében is, ami elősegítheti azt, hogy a magyar családoknak otthona legyen. Erről szólt a megállapításom itt, minden magyar családnak azt a lehetőséget kell tudni biztosítani, hogy olyan otthonuk legyen, amelyekben nyugodt körülmények között a gyerekeiket is felnevelhetik. Azt gondolom, hogy ennek rendkívül nagy jelentősége van.

Amit még fontosnak tartok megjegyezni, hogy ez a törvény valóban egy komoly előrelépést jelent nagyon sok tekintetben, így például a Balaton védelme tekintetében is. Itt Molnár Gyula képviselőtársamra nézek, akinek meg vagyok döbbenve egyébként a hozzászólásán, már csak azért is, mert gondolom, tán egy 2008-as parlamenti vita jutott az ön eszébe, mert tudja-e, hogy az a szabály, amire ön most hivatkozik és amit elmond, mikor került bele a magyar jogalkotásba és a magyar szabályozásba: 2008-ban, az ön szavazatával került bele a jogszabályba. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így! Így!  Bizony!)

(17.20)

És ez a jogszabály pont arról szól, hogy a szerzett jogokat ugyan nem tudjuk érinteni, de azon túl, ami egyébként korábban volt, a továbbiakban ilyen szabályozás pontosan nem lehet. Tehát arra kérem, hogy ha kétszer is felszólal ugyanabban a témában az Országgyűlésben, elmondja a véleményét, legalább annyit tegyen meg, hogy előtte alaposan átnézi a jogszabályt és a jogszabályi környezetet, mert ebben a jogszabályban pont az szerepel, hogy ilyet a továbbiakban nem lehet csinálni. Erről szól ez a jogszabály, és kár, hogy egyébként a DK-s képviselőtársunk nincsen itt jelen, hiszen ő is visszahivatkozott erre a szabályra, arra a szabályra, ami egyébként pont 2008-ban került be, és nagyon kemény munkával lehet azt kiirtani a magyar jogrendszerből úgy, hogy egyébként az államot kártalanítási kötelezettség e tekintetben ne terhelje. Nagyon kemény munkával lehet ezeket kiirtani a jogalkotásból.

Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy ezekre a kérdésekre, amiket egyébként ön is támogatott annak idején a saját szavazatával és beemelték a jogalkotásba, ne hivatkozzon egy ilyen vitában, arra a vitára egyébként, amikor önök még pont a másik oldalon álltak, és azt a szabályozást emelték be, ami tulajdonképpen most kerül ki a magyar jogrendszerből. De szeretném határozottan felhívni erre a figyelmét.

Gréczy képviselőtársamnak még azért annyit elmondanék, hogy itt engedély nélküli fakivágásokról beszélt, és arról, hogy ilyeneket tapasztalt. Ha ilyet tapasztal, akkor tegyen büntetőfeljelentést. Tegyen büntetőfeljelentést, mert valóban, a zöldkörnyezet védelme rendkívül fontos. És itt Csárdi képviselőtársamra is szeretnék utalni, akit én a folyosói beszélgetésekből egyébként egy értelmes embernek ismertem meg (Derültség az ellenzéki pártok padsoraiból.), és azt gondolom, hogy ezt a felszólalást, amit most elmondott, valószínűleg nem ő írta, mert azok az állítások egyébként azon túl, hogy a valóságnak nem felelnek meg, bizony erős túlzásokat is tartalmaznak, és azok stílusa semmiképpen sem jellemző önre, úgyhogy szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy alaposan olvassa el a jogszabályt, különösen azt, ami a Normafa-szabályokra vonatkozik. Én magam egyébként, ha már megszólíttattam ebben a kérdésben, a XII. kerületben voltam nyolc éven keresztül önkormányzati képviselő, tehát pontosan ismerem a kerületet, és pontosan ismerem a kerületben az ott lakó emberek akaratát és véleményét is.

És az, hogy az a terület, amelyet ma Normafának nevezünk, egy olyan parkká válhasson, amelyben igazán ki lehet majd kapcsolódni, és minden fejlesztés ebbe az irányba megy, és a XII. kerületi emberek akaratának megfelelően folynak ott a fejlesztések  a XII. kerületi emberek akaratának megfelelően folynak ott a fejlesztések (Folyamatos közbeszólások az ellenzéki képviselők köréből.) , az a terv, ami ott az asztalon szerepel, bizonyos elemeket nem tartalmaz, amiket korábban tartalmazott, mert egyébként a kerületi emberek azt nem akarták, de az, amit most tartalmaz, az egy olyan előremutató zöldterület-fejlesztés, amit, azt gondolom, hogy mindenkinek, aki valamennyire is szereti a természetet, támogatni kéne; egy olyan rehabilitáció, ami nemcsak a XII. kerületieknek fontos, hanem Budapest egészének fontos, hiszen az Budapest egyik legfontosabb zöldterülete, és oda nemcsak a XII. kerületiek, nemcsak az I. kerületiek, az V. kerületiek és a VIII. és IX. kerületiek járnak fel pihenni, hanem Budapest egésze feljár oda.

Kérem, hogy ha nem ismeri ezeket a fejlesztési terveket, akkor legyen szíves, ismerje meg, és pont a mostani szabályozás, és itt is szeretnék…  valamelyik képviselőtársam utalt arra, hogy itt bizony a beépíthetőség növeléséről van szó. Nem a növeléséről van szó! Az a szabály, amire ön, képviselőtársam, az előbb utalt, benne van most is a törvényben, és benne is marad a törvényben.

Vannak azonban olyan elemek a törvényben, amelyek pont hogy bizonyos számú korlátozásokat nem tartalmaztak, ezek viszont most bekerültek a törvénybe, és ott most minden ingatlan tekintetében meg van határozva, hogy azon a területen mi építhető. Ez korábban nem volt így, és pontosan körül van határolva most az a terület, amelyiken egyébként a zöldterület fejlesztése a következő időszakban megvalósulhat.

Szeretnék visszautalni még arra a kérdéskörre, amit az előbb mondott, amit párbeszédes képviselőtársam mondott, ami azt jelentette, hogy 5 százalékról 15 százalékra bővíthető a kempingterületek köre. Ilyen ebben a jogszabályban egyáltalán nincsen! Tehát erről ez a jogszabály egyáltalán nem szól, nincs benne ilyen szakasz, nincs benne ilyen paragrafus. Lapozza át magát a jogszabályt! Amire ön utalhat és amire ön gondolhat, az egy egészen másik szabály. Az az a szabály, ami korábban azt írta elő, hogy ha valaki egyébként egy területet bevon belterületbe a Balaton környékén, akkor annak a korábbi szabálya alapján 5 százalékos mértékben kellett zöldterületpótlást az egész település területén biztosítani.

A mostani szabály pont azt írja elő, hogy ha valaki bevon egy ilyen területet, akkor a terület egésze tekintetében 15 százalékot kell, a terület, a bevont terület 15 százalékát kell egyébként közparkként vagy zöldterületként biztosítani.

Tehát nem tudom, képviselőtársaim, hogy önök milyen jogszabályt olvasnak, vagy milyen szemmel olvassák ezeket a jogszabályokat, vagy egyáltalán olvassáke ezeket a jogszabályokat. Mert ebben a törvényben nem az szerepel, hogy korlátozástól mentesen bárki bármit beépíthet. Ez a szabályozás pont arról szól, hogy egyértelmű, átlátható szabályok legyenek a bányaterülettől a zöldterületig mindenhol, és mindenki tudja, hogy mit tehet meg ezen a területen, és mindenhol elsődleges legyen a zöldterület, a természet védelme és annak figyelemmel kísérése, hogy Magyarországon ilyen fejlődés történhessen meg.

Képviselőtársaim! Ez a jogszabály egy keretjogszabály. Amikor arról beszélünk, hogy egy jogszabályban több jogszabályt is módosítunk, azt nem kell feltétlenül salátatörvénynek tekinteni, sőt, fogalomzavart is jelent, jogi fogalomzavart is jelent, ha valaki ezt mondja. Salátatörvényről akkor beszélhetünk, ha nem egy témakört fognak át bizonyos jogszabályok. Amikor egy jogszabály egy témakört fog át, és azt átfogó módon szabályozza, egészíti ki, javítja, az nem salátatörvény, hanem egy témához tartozó törvény  egy témához tartozó törvény! Ez a törvény tipikusan ilyen jogszabály.

Képviselőtársaim! Budapest tekintetében nem lehet összekeverni egymással a főváros által megvalósított nagyberuházásokat vagy azokat a nagyberuházásokat, amiket egyébként az állam valósít meg a főváros területén belül. Két különböző dologról beszélünk. Az, hogy az állam által megvalósított fővárosi beruházások, egyébként megfelelő koordináció mellett, a főváros egészével egyeztetve  ennek egyébként a fővárosban megvan a fóruma is , velük egyeztetve történjen meg, ez a város alapvető érdeke, és az, hogy ez egy koncepció mentén történjen meg, egy kézben legyen e tekintetben az állami beruházások irányítása, az mind a fővárosi emberek érdeke, de továbbmegyek, nemcsak a fővárosi emberek érdeke, mert Budapest nem csak a fővárosiaké, Budapest az összes magyar emberé, hiszen Budapest Magyarország fővárosa, tehát az összes magyar ember érdeke.

És igen, képviselő asszony még tett egy utalást arra vonatkozóan, hogy vajon a jogrendszerünk hogyan épül fel. Van a jogalkotásról megfelelő törvényi szabályozásunk, egy alkotmányos háttér, hogy mi a törvényi szabályozási szint, kormányrendeleti szint, miniszteri rendeleti szint, önkormányzati rendeleti szint. Ennek a hierarchikus szabályozása, nagyon pontosan egyébként 1990-től kezdődően, szinte változatlan formában szerepel a magyar jogrendszerben. Ennek megfelelően tehát az alapvető jogok tekintetében törvényalkotási szabályozási jogkör van, és abban az esetben, ha végrehajtási szabályokról beszélünk, akkor törvény felhatalmazása kell, tehát a törvénybe bele kell írni azt, hogy egyébként kormányrendeleti szinten milyen szabályozás lehetséges, és milyen szabályozás lehetséges miniszteri rendeleti szinten.

Ezért mindig észszerű, és a jogrendszer egységének megóvása érdekében, az átláthatóság és pont az átláthatóság megóvása érdekében nem összekeverni egymással a jogalkotási szinteket; a jogalkotási hierarchiát nem megbontani, hanem annak megfelelően a törvényi szintet törvényben szabályozni, a kormányrendeleti szintet kormányrendeletben, a miniszteri rendeleti szintet a miniszteri rendeletben, és egyébként az önkormányzat a saját területére önkormányzati rendeletben jogot alkothat.

És itt szeretnék utalni egyébként az iránymutatások fontosságára is. Abban, hogy a jogalkotás után a jogalkalmazásban is legyen egység, ott nagyon nagy jelentősége van az iránymutatásoknak, és ezt egyébként nem baj, ha a jogrendszerünkben erősítjük, mert az ilyen típusú iránymutatások pont hogy a közigazgatási joggyakorlatot tudják fejleszteni, és a közigazgatási gyakorlatot tudják erősíteni. Én azt szeretném, és azt szeretném, ha önök is azt támogatnák, hogy egyébként a jogalkotásban a megfelelő hierarchikus szintek a törvényalkotási szabályoknak megfelelően, a jogalkotásra vonatkozó szabályozásoknak megfelelően a helyükre kerülnének.

Szél Bernadett képviselő asszonynak pedig szeretném üzenni, hogy bármikor állok az ön rendelkezésére. Itt vagyok az Országgyűlés épületében is, tehát bármikor, akár a mai napon is többször jelen voltam, sőt most is itt vagyok, akár most egyébként a vita után, kimehetünk a folyosóra és bármit megbeszélhetünk (Dr. Szél Bernadett bólogatva: Jó!). Természetesen állok rendelkezésre, hogyha olyan témában tudok segíteni, amiben az ön képviselői munkáját segítem. Segíteni fogom, és mindig is nagyon szívesen segítettem, úgyhogy állok is rendelkezésre most, a vita után.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

(17.30)