Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az idén februárban tárgyalta a Ház a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében benyújtott törvénytervezetet. Úgy vélem, mindannyian emlékszünk arra, hogy miért is került ez a probléma a plénum színe elé: a magyar állampolgárok és a társadalom általános igazságérzetét nagymértékben sértette az elmúlt években kialakult börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparág.

A Soros-hálózathoz köthető ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, melynek következtében az állam nagyjából 9 milliárd forintnyi kártalanítást volt kénytelen kifizetni rendkívül súlyos bűncselekményeket elkövető, jogerős szabadságvesztésre ítélt bűnözőknek.

Idézzük fel, hogy mégis mire hivatkozva fordultak a bírósághoz ezek az elítéltek és ügyvédjeik! A jogalapjuk az volt, hogy hazánkban emberhez nem méltóak a fogvatartási körülmények, mert a zárka ablakán nem süt be eléggé a nap, és mindez alapjogsértő. Holott megjegyezném, statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy Magyarországon a börtönkörülmények rengeteget javultak, az elmúlt esztendőkben több lett a férőhely, és folyamatosan, szükség szerint épülhetnek az új börtönök.

A magyar emberek számára egyszerűen elfogadhatatlanná vált, hogy olyan elítéltek, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém 2 millió forintot kapjon, a Burka család tagjai pedig 45 millió forintos összeghez jutottak hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megemlíteni, hogy olyan ügyvédek, mint a korábban balliberális színekben, az MSZP-Párbeszéd színeiben a választáson magát megmérettető Magyar György vagy a Helsinki Bizottság és a TASZ partnereként felbukkanó jogászok zsebében landolt a kártalanításként kifizetett összegek több mint 60 százaléka. A Soros-szervezetekhez köthető ügyvédek egyszerűen rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, sőt a börtönökben keresetmintákat adtak közre, amelyeket az elítéltek kitöltve közvetlenül bírósághoz tudtak fordulni.

A börtönbiznisz néven futó iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Éppen ezért nagyon helyesen tette a kormány, hogy úgy döntött, véget vet mindennek, és helyreállítja a társadalom igazságérzetét.

Tisztelt Ház! Nem is olyan régen fogadta el az Országgyűlés azt a javaslatot, amely céljaként azt tűzte ki, hogy igyekszik helyre billenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt. Ez a törvény igen előremutatóan kívánta felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekét érvényre juttató új szabályozási rendszert alkosson meg.

Mindez megtörtént: az elfogadott törvény kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindemellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat.

Sajnálatos módon az említett kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítása érdekében biztosított határidőben a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés miatt a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kialakítására nem volt lehetőség, ezért a korábban lefektetett határidők módosítása indokolttá vált.

A kifizetések felfüggesztésének határideje eredetileg 2020. június 15-éig szólt volna, viszont tekintettel a kialakult helyzetre, a határidő 2020. december 31-éig került meghosszabbításra.

A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényben meghatározott határidőt a kártalanítási eljárásokkal érintett büntetőügyekben elbírált bűncselekmények áldozatai és hozzátartozói jogos követelései minél szélesebb körben történő érvényesítésének lehetővé tétele érdekében pedig jelen év május 15e helyett 2020. október 31-éig hosszabbította meg az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A történeti előzmények felvázolásán túl, kérem, engedjék meg, hogy az előttünk fekvő javaslat néhány nóvumára is rávilágítsak.

A tervezet a büntetés-végrehajtásról szóló törvény módosítása folytán a jogalap megteremtésével kibővíti a kártalanításból közvetlenül levonható követelések körét a terhelttel szemben fennálló és a végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredő tartozást érintően.

Ennek keretében kielégítést nyernek a terhelt korábban elkövetett bűncselekményével okozott sértetti igények, valamint bármely magán- vagy jogi személy végrehajtásba jutott követelésének a levonására is lehetőség lesz a kártalanításként megállapított, az elítéltnek járó összegből.

Ám az új szabályozás alapján ezen követelések csak a legutolsó sorban szerepelnek majd a kielégítési sorrendben, vagyis az ilyen követelések levonására csak a gyerektartásdíj és a sértettnek járó polgári jogi igény, illetve a kártérítés, valamint a sérelemdíj teljes körű kielégítése után lesz lehetőség.

(18.30)

A javaslat lehetőséget teremt arra, hogy az elítélt részére kártalanítás címén már kifizetésre került összegre az állami adó- és vámhatóság végrehajtást vezessen, azaz az elítélt valamennyi köztartozása vagy egyéb, az állam felé fennálló tartozása számára a kártalanításként kifizetett összeg hozzáférhető lesz.

A sértetti igényérvényesítés fokozása érdekében a törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló törvény módosításával egyszerűsíti a büntetőeljárásnak a sértetti polgári jogi igény benyújtására vonatkozó eljárásrendjét, amely megfontolás szorosan kapcsolódik a gyorsított per megteremtésének célkitűzéséhez. A törvényjavaslatban rögzítettek értelmében a kártérítés érdemi megítélésének biztosítását szolgáló szabályok jelentős mértékben egyszerűsödnek, amelyek majd a jelenleginél jóval nagyobb mértékű sértetti igényérvényesítést eredményezhetnek.

A módosítás folytán a sértett elfogadhatná a bíróság által a bűncselekménnyel kapcsolatban megállapított összeget kártérítési összegként, egyúttal megjelölhetné a bíróság által elítélt személyt kötelezettként. Ezzel rugalmassá és könnyebbé, kezelhetővé válhat a polgári jogi igény összegszerűségének megállapítása is. Igen előremutató elképzelés az is, hogy azokban az esetekben, amikor a büntetőbíróság úgy ítéli meg, hogy a sértett által előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása a kérdés bonyolultsága, bizonyítási nehézségei miatt a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásához vezethetne, és erre tekintettel annak egyéb törvényes útra utasításáról rendelkezik, az ilyen igényérvényesítés a sértett közreműködése nélkül automatikusan átkerüljön a polgári bírósághoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! Embert próbáló időket élünk át a koronavírus-járvány jelentette kihívások miatt, melyek mielőbbi leküzdése minden magyar közös ügye. Már egyszer bebizonyítottuk, hogy ha összefogunk, akkor sikerülhet. Ha így cselekszünk, akkor újra sikerülni fog. Meglátásom szerint a társadalom igazságérzetének helyreállítása is hasonlóan közös ügy, hiszen a polgárok túlnyomó többségének érdeke, hogy az általános erkölcsi felfogás meghallgatásra kerüljön. Remélem, az elmondottak alapján a baloldal is támogatni fogja a most tárgyalandó törvénytervezetet.

Nyomatékosítani kell azt, hogy Magyarországon a bűnösöknek nem jutalom, hanem büntetés jár, a jogpolitikai törekvések középpontjában pedig az áldozatvédelem és az áldozatsegítés áll. A benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja, ahogy eddig is, támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)