Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendelkezésemre álló időkereten belül reagálok az elhangzottakra, és hogyha megengedik, akkor először két konkrét felvetésre reagálnék. Az egyik, hogy Varga Szimeon képviselő úr kiemelt egy fontos területet a mindenkori költségvetésekből, illetőleg a költségvetés 2017. évi végrehajtásából, és nevezetesen arról beszélt, hogy a határon belül élő nemzetiségek támogatása bővült  én azt gondolom, hogy ez egy fontos tényező volt , csakúgy, mint ahogy a korábban elhangzottak szerint a határon túl élő magyar közösségek támogatása is növekedett. Azt gondolom, hogy azért fontos erről beszélnünk, mert nemcsak egyedi tényezőről volt szó 2017-ben, hanem az azt megelőző években is mind a két területen, tehát a határon belül élő nemzetiségek támogatásánál is és a határon túli magyar közösségek támogatásánál is egy folyamatot látunk, és ezzel együtt értékelendő az, hogy 2017-ben ismét folyamatszerűen mondhatjuk el azt, hogy az Országgyűlés által elfogadott kereteken belül maradt a költségvetési hiány, az Európai Unió átlagát meghaladó növekedés valósult meg, és ezen két makrogazdasági tényezőnek köszönhetően az adósságráta is csökkent.

Ezen államháztartási folyamatokon belül értékelendő az önkormányzati gazdálkodás 2017. évi helyzete is. Hajdu László képviselő úr első felvetése arra vonatkozott, hogy az önkormányzatokra vonatkozó információkat érdemes a tisztelt Országgyűlésnek ismernie.

(18.40)

Én azt tudom elmondani, hogy ebben a vaskos kötetben különböző bontásokban mutatjuk be az önkormányzati ágazat bevételi és kiadási adatait, illetőleg az önkormányzatok feladatellátását. Úgy tesszük mindezt, hogy az államháztartási törvényben meghatározott módon járt el a kormány, az államháztartási törvényben meghatározott határidőn belül nyújtotta át a zárszámadási javaslatot a kormány az Országgyűlésnek és értelemszerűen ezt megelőzően az Állami Számvevőszéknek.

Nincs tehát olyan jogi rendelkezés, amelyet a kormány megsértett volna. Az, hogy a zárszámadást most tárgyalja az Országgyűlés, és korábban már tárgyalt a jövő évi költségvetésről, semmilyen jogszabályi problémát nem okoz. (Arató Gergely: A józan észnek mond ellent!)

Azzal vitatkoznék, hogy nem ismertek a szabályok. Hogyha képviselő urak követték azt, hogy a Pénzügyminisztérium havonta milyen adatokat tett közzé a költségvetés bevételeiről és kiadásairól, akkor tudhatták már 2018 első hónapjaiban, hogy 2017 gazdálkodása hogyan alakult. Hogyha valaki felment az Eurostat honlapjára, akkor azt is láthatta, hogy tavasszal az Eurostat validálta az egyes tagállamok hiány- és államadósság-adatait. Tudtuk, hogy a törvényi kereteken belül maradt a magyar államháztartás hiánya, ahogy azt Szűcs Lajos alelnök úr elmondta, az Eximbank-vitával együtt, illetőleg anélkül számított államadósságok is ismertek voltak, tehát azt gondolom, hogy minden információ mind az európai uniós szervek szintjén, mind a magyar állami szervek szintjén ismert volt már a 2017. év gazdálkodásáról. Az más dolog, hogy a gazdálkodásnak az értékelésére az Országgyűlés az őszi ülésszakon kerített sort.

Ami az önkormányzatokat illeti, én vitatkoznék azzal, hogy az önkormányzatok helyzete nem kedvező, és azt gondolom, hogy az egyik kulcstényező pont a képviselő úr által említett szolidaritási hozzájárulás. Tudnunk kell ugyanis, hogy a szolidaritási hozzájárulást azoknak az önkormányzatoknak kell fizetni, akik adóerő-képessége az országos átlagot érdemben meghaladja, és az, hogy egyes önkormányzatoknak fizetniük kell, és adott esetben többet kell fizetni, mint a megelőző évben, azt mutatja, hogy a bevételeik is érdemben növekednek.

A szolidaritási hozzájárulás rendszere emellett az egyik évről a másikra jelentkező önkormányzati többletbevételek egészét nem vonja el, tehát az önkormányzatok is profitálnak a többletbevételekből, tehát amikor képviselő úr arról beszél, hogy egyik évről a másikra növekedett valamelyik önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulási kötelezettsége, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy az önkormányzatnak az összbevételei és a jövedelmi helyzete is javult.

Ha országos számokat nézünk, akkor azt tudom elmondani, hogy az önkormányzatok 500 milliárd forint feletti pozitívummal zárták a 2017-es évet. Igaz, hogy ennek meghatározó része európai uniós támogatás volt, de ha az uniós támogatásokat kivesszük a szaldóból, akkor is egy stabil önkormányzati rendszert látunk, amely ráadásul több száz milliárd forintnyi állampapír-állománnyal rendelkezik.

Kérem, hogy hasonlítsa ezt össze azzal a helyzettel, amiről ön is beszélt, amikor a személyi jövedelemadó egy része ott maradhatott az önkormányzatoknál  de más bevétele vajon volt-e az önkormányzatoknak vagy sem? Hasonlítsuk össze azt a 2017-es helyzetet, amikor több száz milliárd forintnyi állampapírjuk van az önkormányzatoknak, azzal, amikor 1000 milliárd forintot érdemben meghaladó adósságuk volt, és ne feledkezzünk el arról, hogy most azért mondhatjuk el az önkormányzatok stabil gazdálkodásának számait, mert egy 1400 milliárd forint körüli adósságkonszolidációra került sor, párhuzamosan a finanszírozási rendszer átalakításával és párhuzamosan a feladatellátás módosításával is.

E tekintetben az önkormányzatok többsége a közoktatási feladatok átadásával anyagilag is jól járt, tehát azt el kell mondanom, hogy a szolidaritási hozzájárulásnak az összköltségvetési bevétele jóval kisebb annál a többletnél, amit az állam, a kormányzat a közoktatási intézmények finanszírozásába beletett a felelősségbeli változás után.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelése: én azt gondolom, hogy egy pozitív folyamatról van szó, ami ráadásul nemcsak 2017-ben érezteti a hatását, hanem egy olyan hatéves bérmegállapodás szerinti béremelésekről beszélhetünk, ami 2018-ban és a későbbi években is meg fog valósulni, és amely azt eredményezte, hogy az önkormányzatoknál foglalkoztatott személyek jövedelme is növekedett, és ahol szükség volt az önkormányzatok támogatására, mert adott önkormányzat nem tudta kifizetni a magasabb bért, ott megint objektív mutatószámok alapján került sor az önkormányzatok támogatására.

Én azt is pozitívumnak tekintem, hogy a gépjárműadó-bevételek növekednek, mert ez megint a gazdaság prosperitását mutatja.

Ami pedig a zárszámadás egészét illeti, Szűcs Lajos alelnök úr, a Költségvetési bizottság alelnöke ismertette a 2017-es év főbb makrogazdasági számait. Én azt gondolom, hogy a költségvetés egy gazdaságpolitikai és társadalompolitikai dokumentum, egy költségvetés végrehajtását lehet értékelni a makrogazdasági elemzők szemével, és lehet értékelni a családok szemével. Én azt gondolom, hogy 2017-ben mind a két szemüvegen nézve kedvező évet zárhattunk, és kedvező évet tudhatunk magunk mögött.

A növekedési fordulat óta nemcsak a tavalyi évben, hanem azt megelőzően is a magyar gazdaság bővülése meghaladta az Európai Unió átlagát, a reálbérek növekedése érdemben nagyobb volt, mint az Európai Unió átlagos reálbér-növekedése. Az államháztartás hiánya az uniós 3 százalék limit alatt maradt, az államadósság csökkent, a folyó fizetési mérleg többlettel zárt.

Ugyanakkor, hogyha a családok szemszögéből nézzük a tavalyi évet, akkor elmondhatjuk azt, hogy nőtt a családi adókedvezmény összege, csökkentek az adóterhek, az alapvető élelmiszerek közül a baromfihúsra, tojásra, friss tejre vonatkozó áfakulcs, valamint az éttermi étkezésre és az internet-hozzáférésre, felfutott az otthonteremtési program, és a nyugdíjasok az év végén nyugdíjprémiumban is részesültek az Erzsébet-utalvány juttatása mellett.

Összességében tehát a társadalompolitikai célok, a magyar családok megerősítése úgy tudott megvalósulni, hogy megőriztük az államháztartás stabilitását.

Én azt gondolom, hogy számos feladat van még előttünk, de mind a 2013-as növekedési fordulat óta látott számok, mind a 2017-es zárszámadás konkrét számai azt mutatják, hogy ez a gazdaságpolitika egyszerre tudja szolgálni az ország makrogazdasági stabilitását és mellette a családok helyzetének javítását.

Megköszönöm az Országgyűlés munkáját, megköszönöm az Állami Számvevőszék munkáját, és jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek a 2017. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)