A felszólalás szövege:

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Ház! Ennek a törvényjavaslatnak a célja az, hogy az Európai Unió tagállamai, másrészt az Örmény Köztársaság között közös légteret létrehozó 2021. évi november 15-ei megállapodás Magyarország részéről is megerősítésre és kihirdetésre kerüljön, a minden felek közötti hatályban lévő kétoldalú légi közlekedési megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lépjen.

Első látszatra ez csak egy egyszerű nemzetközi szerződés, amely technikai lehetőséget vagy technikai együttműködési fejlesztést is jelenthet, de ebben a háborús időszakban nagyon fontos az, hogy minden olyan légtér, amelyet az Európai Unió használ más országokkal, más térségekkel, azok minél biztonságosabbak legyenek. Tudjuk jól, hogy az Örményország és az Európai Unió közötti kapcsolatok egészen az 1999-ben hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodásig nyúlnak vissza, melynek eredménye a jogállamiság, az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartása, illetve a piacgazdaság megszilárdítása volt. Az Európai Unió 2004-ben kiterjesztette az európai szomszédságpolitika hatályát Örményországra is, majd pedig 2006-ban az ország cselekvési tervét is elfogadta.

2015-ben Örményország csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz, amely miatt az Európai Uniónak újra kellett gondolnia a kapcsolatok szorosabbra fűzésének kereteit. Fontos, hogy a párbeszéd és a cselekvés terén olyan megoldások szülessenek, melyek teljes mértékben összeegyeztethetők Örményország eurázsiai gazdasági uniós tagságával. Ezt segítheti az is, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió között erősödni fognak a kapcsolatok. A közös légtér létrehozása tehát fontos lépés lehet minden fél számára. A megállapodás szövegének értelmében az útvonalakhoz és a kapacitásokhoz való hozzáférés kölcsönösen biztosítva lesz, ahogy a gazdasági szereplők számára a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő feltételek is. Minden uniós légifuvarozó számára lehetőségeket biztosít a kereskedelemben többek között a járatmegosztás, a földi kiszolgálás, a szabad árképzés és az intermodalitás területén.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Ez a törvényjavaslat is, mint az előző, kifejezetten a légi közlekedés még biztonságosabbá tételével és még jobban használhatóságával kapcsolatos, hiszen ezek a megállapodások egyértelműen segítik Katar és az európai uniós tagországok közötti légi közlekedés korszerűsítését, technikai bővítését, illetve alapvetően azokat a lehetőségeket tudja megnyitni, amelyek a kereskedelem és a gazdaság számára fontosak.

Egyértelmű, hogy ez a jelen törvényjavaslat elősegíti az országaink közötti politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is. Hatékony légi közlekedési megállapodás hiányában nem biztosított a kereskedelem, a beruházások, az idegenforgalom fejlesztése, valamint a társadalmi és gazdasági együttműködés előmozdítása. A megállapodás életbelépésével emellett biztosított lesz a légitársaságok számára a méltányos és egyenlő versenyfeltételeken alapuló nemzetközi rendszer kiépítése.

Manapság a légi közlekedés alapvető feltétele a legmagasabb fokú biztonság, gondolva itt a személyi és vagyonbiztonságra, az olyan események kiküszöbölésére, amelyek a légi járművek biztonsága ellen irányulnak. A Magyarország és Katar között fennálló politikai kapcsolatok kiegyensúlyzottak és barátinak is mondhatóak. Bizonyítja ezt, hogy a közelmúltban a magyar miniszterelnök, a korábbi köztársasági elnök, illetve házelnök úr is látogatást tett közel-keleti partnereinknél. Az elmúlt években számos kétoldalú egyezményt írtunk alá gazdasági, kulturális és energetikai területeken. Az Öböl-térségben tehát Katar kulcsfontosságú partnere Magyarországnak.

Mindezek fényében a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előbb a vezérszónoki körben elhangzottak olyan gondolatok, hogy én szeretnék két percben röviden reflektálni néhány felvetésre.

Én azt szeretném először kiemelni, hogy ennek a törvénynek nagyon sok olyan pozitív hatása van, amelyekre akár csak a választókörzetemből tudnék példákat felhozni. Mi a saját településemen, ahol élek, Érsekvadkerten úgy tudtunk egy hétcsoportos óvodát és bölcsődét, majdhogynem egy teljesen újat építeni, hogy az egyház átadta azt az ingatlant, ahol ezt meg tudtuk valósítani, és körülbelül fél évvel ezelőtt tudtuk ezt átadni.

Másrészt ez a törvény nemzetiségi ügyeket is érint, és elképzelhetetlen ma, és talán nagy segítség lesz ez a törvény azoknak a településeknek vagy azoknak a nemzetiségi közösségeknek, mint ahogy nálam is iskolát működtet Nézsa településen a helyi szlovák nemzetiségi önkormányzat, és a helyi önkormányzatnak az épületében tudja megvalósítani azokat a fejlesztéseket, hogy 150 gyereknek, aki odajár, ebbe az iskolába, a lehető legjobb körülményeket adja.

Én tehát azt gondolom, hogy ez a törvény pontosan olyan kérdésekben tud segíteni, amikor az ingatlanok tisztába tétele vagy az ingatlan, a vagyonátadások és az egymást segítő intézkedések pontosan az ingatlan terén azokat a fejlesztéseket tudják segíteni, amelyeket lehet, hogy nem az önkormányzat, hanem a helyi nemzetiségi önkormányzat, nem az egyház, hanem a helyi önkormányzat tud megvalósítani, hogyha ezt ennek a törvénynek az okán vagy a lehetőségeivel élve könnyebben és egyszerűbben meg tudják oldani.

Úgyhogy én nagyon szépen köszönöm az államtitkár úrnak, és ahogy Harrach képviselőtársam is mondta, hogy ez a módosítás több olyan kérdésben is meg tudja javítani magát az előtte lévő törvényt, ami pontosan ezeket az ügyeket tudja segíteni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetközi Migrációs Szervezet 1951-ben alakult, akkor még egy konkrét feladat érdekében, ideiglenes jelleggel. A második világháború után mintegy 11 millió olyan embert azonosítottak be, akik áttelepítésre szorultak, vagy olyan országban éltek, amely nem az anyaországuk, tartózkodási helyükön a további lakhatási feltételeik nem voltak biztosítva. Akkor az arra rászorulóknak logisztikai, utaztatási támogatást biztosítottak, operatív feladatokat láttak el.

Megalakulását követően egymillió embernek tudott segíteni a Nemzetközi Migrációs Szervezet. Azóta változó prioritásokkal, feladatokkal látja el ezt a munkáját. Az ember és a természet által okozott katasztrófák, krízisek kezelése, az ehhez kapcsolódó segítségnyújtás a fő hivatásuk. 2016 óta a szervezet az ENSZ része, mára 174 országban van jelen. Fontos magyar vonatkozás a szervezet fejlődéstörténetében, hogy az 1956-57-es időszakban a magyar menekültek segítését is felkarolták, mintegy 180 ezer magyar ember áttelepítését segítették.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet Magyarországon 1992 óta van jelen. A jelenlegi ukrán válság miatti krízishelyzet kezelésében is támogatólag lép fel. A jelen törvényjavaslat a szervezet tanácsának 1385. számú határozatát tartalmazza, amely a szervezet felső vezetői struktúrájának megerősítéséről szól. Ennek lényege az, hogy a jövőben két főigazgató-helyettesi pozíció lesz a vezetőségben az eddigi egy helyett, az egyik a műveletekre, a másikuk pedig az irányításra és a reformra fog összpontosítani. Ez a változtatás alapvetően nem változtatja meg a Nemzetközi Migrációs Szervezet alapokmányát, és nem ró új kötelezettséget a tagállamokra, ezért lehetséges, hogy a módosítás a tanács általi elfogadása napján lépett hatályba.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(Folytatás 37/2-ben!)

2022-2026. országgyűlési ciklus Budapest, 2022. november 9. szerda 37/2. szám

Országgyűlési Napló

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy az előterjesztésben is elhangzott, időről időre szükségessé válik, hogy a büntetőjogi tárgyú törvényeket felülvizsgálja a jogalkotó az igazságszolgáltatás céljainak előmozdítása érdekében. Most is ennek szellemében fekszik előttünk két javaslat.

Az első törvényjavaslat az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban kelt egyezményhez tartozó kiegészítő jegyzőkönyv módosításának a kihirdetéséről szól. A módosító jegyzőkönyv a kiadatás témaköre kapcsán fogalmaz meg új irányokat az elítélt személyek átszállítása terén zajló nemzetközi együttműködésben végbement fejlődésre tekintettel, és ennek tartalma megfelel a magyar jogszabályoknak.

A módosító jegyzőkönyv az elítélt személyek átszállítása terén zajló nemzetközi együttműködésben végbement fejlődésre tekintettel korszerűsíti és továbbfejleszti a kiegészítő jegyzőkönyvet, és ezzel rugalmasabbá, gyorsabbá teszi az együttműködést a hatóságok között, valamint kiszélesíti a kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt együttműködési formák hatálya alá tartozó elítélt személyek körét. Az ítélkező államból megszökött elítélt személyekre vonatkozó szabályokat kiterjeszti azokra az esetekre is, amikor a jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélt önként hagyja el az ítélkező állam területét, és tér vissza az állampolgársága szerinti államba, tudva arról, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban, vagy jogerősen elítélték.

A másik javaslat pedig, amelynek az együttes tárgyalása zajlik most, nyolc büntetőjogi tárgyú törvény  köztük a büntető törvénykönyv , és ebből fakadóan nyolc ágazati törvény módosítását tartalmazza, szintén a korszerűsítés szempontjait helyezve a fókuszba. Kedvezőbb jogszabályi feltételeket teremtsen a csekélyebb jogkorlátozást és terhet jelentő eszközök hatékonyabb használatához, fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében harmadfokon is lehetővé teszi az eltérő tényállás megállapítását, valamint sok más területen aktualizálja a büntetés-végrehajtás egyes szervezeti szabályait. A kábítószer-forgalom esetében a normavilágosság alkotmánybírósági igényével összhangban utaló szabályokat vezet be, valamint a tiltott teljesítményfokozó szer fogalma és a kettős felhasználású termékekkel visszaélés esetében korábban felmerült szempontok figyelembevételével módosítja a büntető törvénykönyvet.

A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény kiadatásra vonatkozó szabályozása is megváltozik. A módosítás figyelembe veszi a külföldi fogva tartás jellegét is a külföldön történt fogva tartás idejének a bíróság által kiszabott büntetésbe való beszámításakor, amely összhangban áll az első javaslattal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel a felülvizsgálat szükségességére, valamint az államtitkár úr által elmondottakra, a Fidesz-frakció támogatja mindkét törvényjavaslat elfogadását, és kérem önöket, hogy önök is támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Az ellenzéki oldalon ülő képviselőtársaimat hallgatva, azt gondolom, hogy a mostani témánk a ’21-es költségvetés zárszámadása, mégis olyan kérdéseket vetnek fel, amik tegnap, ma meg két nappal ezelőtt, meg fél éve történtek. Én pont az ellenkező példáját hoznám a saját választókörzetemből, ahol pontosan a Covid-járvány okozta helyzet miatt mind az ottani kis- és közepes vállalkozások, mind azok a vállalkozások, amelyek akár 100-150 főnél többet is foglalkoztatnak, kaptak olyan erős támogatásokat különböző forrásokból, amelyek révén meg tudták védeni azokat a munkahelyeket, amelyeket a Covid bajba sodort.

Éppen most jövök Nógrád megyéből, ahol délelőtt volt a Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a „Top 50” gazdasági bemutató elemzés arról, hogy hova jutott a megye. Ott a NAV megyei vezetője mondta el azokat a táblázatszerűen kimutatott mutatókat, hogy pontosan 2021-ben Nógrád megyében jelentős, 5-10 százalékos növekedés volt gazdasági szempontból. Legyen szó a gazdaság fejlesztéséről, legyen szó arról, hogy egyes cégek belevágtak kapacitásbővítésbe, foglalkoztatásnövelésbe, látható tehát, hogy több olyan jótékony hatása volt a ’21-es költségvetésben ezeknek a támogatásoknak, amelyekkel Nógrád megyében, akár Nyugat-Nógrádban az ott lévő cégek, vállalkozások alapvetően biztosabb megélhetést tudtak adni az ott dolgozó munkavállalóiknak.

Ráadásul, még egyszer egy fél mondat erejéig megjegyzem, hogy azért kértem szót, mert azok alapján, amiket itt hallottam, nem arról beszélnek sokszor, ami éppen az aktuális téma. Tehát éppen most a 2021-es költségvetés zárszámadásáról beszélünk. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Részben mint előterjesztő is szólnék. Meghallgatva a vezérszónoklatokat, két dolgot azért tisztázzunk! Egyrészt azt, hogy ez egy politikai határozati javaslat, amely arról szól, hogy két európai parlamentben politikai határozat született. Lehet azt mondani, hogy a német parlament felhatalmazást ad a kormánynak, csak ne felejtsük el, hogy a német Bundestagban konkrétan a kormánypártok szavaztak igennel, a többiek pedig tartózkodással és nemmel alapvetően. Tehát politikai döntés született, ahogy látjuk több európai intézménynél is.

Másrészt pedig én azt gondolom, hogy amikor egy ország ügyeiben, tárgyalási folyamataiban  amit ráadásul szabályoz az Európai Unió szerződése 17. §-ának (3) bekezdése, hogy semmilyen tagállami nyomásgyakorlás a Bizottság felé nem méltányos dolog, illetve nem jó dolog  konkrétan ilyen döntések is születtek ezekkel a határozatokkal, nekünk Magyarország érdekei miatt ki kell állni annak érdekében, hogy igenis ilyen határozatok ne szülessenek máshol.

(10.30)

Még egy dolgot hadd tegyek hozzá, amit itt hallottam, hogy ki hogyan és mit kap ezekből a kohéziós támogatásokból, ugye, alapvetően ezekről a pénzekről beszélünk. Nézzék, engem hét alkalommal választottak meg a saját választókerületemben, aminek az egyik oka az is, hogy az elmúlt időszakban a kohéziós alapoknak köszönhetően a területfejlesztési operatív programokból és az ehhez kapcsolódó EFOP-os és az alapvetően a „Magyar falu” programhoz kapcsolódó önkormányzati és intézményi fejlesztésekből az én térségemben, Nógrádban, Nyugat-Nógrádban, ami nem a legmódosabb térsége az országnak, mégis 85 százalékban sikerült megújítani azokat az intézményeket. Ezeknek a felújítását, fejlesztését, modernizációját alapvetően a területfejlesztési operatív programoknak, illetve az EFOP-os programoknak köszönhettük. Bízom benne, hogy a jövőben is meg fogjuk tudni ezt tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. „Legyen hát célod: Istennek dicsőség, / Magadnak munka. Az egyén szabad / Érvényre hozni mind, mi benne van. / Csak egy parancs kötvén le: szeretet.”  Hatodik, római szín, Péter apostol gondolatai.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Madách Imre 1823. január 20-án született Alsósztregován, alig három héttel később, mint a költőóriás Petőfi Sándor. Fő műve Az ember tragédiája, továbbá politikai tevékenysége a különböző társadalmi rendszerek politikai, kultúrpolitikai irányzatainak visszatérően meghatározó eleme. Nógrád vármegye szülötteként, régi családból származva mélyen kötődött szülőföldjéhez, magyarságához. Irodalmi munkássága mellett polihisztorként beleásta magát a nyelvek, a nyelvészet, az irodalom, a természettudományok, a filozófia, a történelem és az eszmetörténetek világába. Ismerte a történelmi korokat és a korabeli filozófiai irányzatokat, és alkotott így maradandót. Hat nyelvet sajátított el, és egyetemista éveiben vívott, úszott, zongorázni tanult, és aktív társadalmi életet élt.

Mindezek mellett a reformkori közéletben is fontos szerepet vállalt. Beteges fizikuma miatt ugyan nem tudott fegyveresen részt venni a nemzet küzdelmében 1848-49 idején, de segítette a Nemzetőrség szervezését. A forradalom és szabadságharc tükröződik vissza a Mózes című drámájában. A szabadságharc leverése után több szabadságharcost is bújtatott otthonában, emiatt, ahogy képviselőtársam is mondta, egy év vizsgálati fogságba került.

Kortársai és pályatársai között Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János és Tompa Mihály mind olyan nevek, akik nagy formátumú személyiségei a magyar irodalomnak és a magyar kultúrtörténetnek. Verseket, drámákat, szatírákat írt, melyekben a mívességre törekedett. Bár az olvasmányain keresztül bejárta a régmúlt időket, bejárta a világot, mégis a családi birtokon, Alsósztregován és a csesztvei kúriájukban érezte igazán jól magát. Az előbbiben, az „oroszlánbarlangban” születtek híres művei, köztük Az ember tragédiája.

Tragédiájában Madách úgy vet fel magyar, nemzeti sorskérdéseket, hogy eközben mégis mindenkihez aktuálisan tud szólni, éljen bárhol és bármikor a világban. Feltehetjük a kérdést, hogy a ma emberének mit mutat meg Az ember tragédiája, mely korszakot látja bele a mai, XXI. századi világba. Újabb kérdésekhez és értelmezésekhez jutunk olvasása közben: a hatodik, római szín, ahol az erkölcsi züllés válik úrrá, vagy a tizenegyedik, londoni szín, ahol a tudomány és az ipar fejlődése minden értéket fölülír, vagy a tizenkettedik, falanszter szín, ahol a ,,mindenki egyenlő” utópisztikus mítosza és a materialista tudomány emberfelettisége gúzsba köti a tehetséget, vagy a tizennegyedik színben az eszkimóvilág, ahol a természet győz az ember felett?

És hol vagyunk mi, a ma embere az ádámi útkeresésben? Megtalálhatjuke mi magunk a helyes irányt és egyensúlyt ebben a sok szempontból értékvesztett világban, ahol háború dúl és válságok sújtják közösségeinket? Mindenki végiggondolhatja magában. Ahogy az alig két hónapja elhunyt Andor Csaba Madách-kutató írta: „Ám éppen azért, mert oly sok az értelmezés, s nyilván jóval több, mint amennyit a szöveg megenged, talán érdemes magát a művet is tüzetesebben szemügyre vennünk. Elvileg elképzelhető volna, hogy minden lényeges kérdésre megszületett már a helyes válasz, s elegendő, ha jó helyre nyúlunk, mert újat mondani már úgysem lehet. Ám Az ember tragédiájánál, úgy gondolom, még nagyon messze vagyunk ettől.” Talán ezért is elmondható, hogy Madách egyetemes gondolatai ma is érvényesek.

Tisztelt Ház! Az ember tragédiája halhatatlanná tette őt a magyar és az egyetemes irodalomban, egyben a mű tükrözi életének ars poeticáját is: a „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” örök érvényű, megrendíthetetlen igazsága a hit és a remény erejét adja mindennapjainkhoz. Hagyatékot hagyott ezzel ránk, és nekünk ezt a hagyatékot alázattal ápolnunk és őriznünk kell. Ezért fontos ez a főhajtás is a tisztelet jegyében Madách szűkebb világában, Nógrád megyében, és mi ezért kezdeményeztük a 2023-ban esedékes Madách-bicentenárium méltó megünneplését.

Nekünk, Nógrád megyeieknek identitáskérdés a Mikszáth-örökség mellett Madách kulturális öröksége. Csesztve, Balassagyarmat, Csécse vagy a felvidéki Alsósztregova települések, egyáltalán Nógrád vármegye helyi kulturális közösségi élete elképzelhetetlen a Madách-kultusz nélkül. Ezért nekünk, előterjesztőknek fontos, hogy országos szintre emelkedjen ez az év és a róla való megemlékezés. A Madách-örökség Nógrád megyén túl az ország jelenlegi határait is átlépi, súlya és értéke össznemzeti, és mivel negyven nyelvre lefordították a tragédiát, úgy gondolom, ezért európai és egyetemes érték is egyben.

Bízunk benne, hogy büszkén és méltón tudjuk ünnepelni Madách születésének 200. évfordulóját. Kérem képviselőtársaimat, a határozati javaslatunkat támogassák, hogy a Ház elfogadhassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A mai általános vitában is kiderült, hogy Madách egyetemes, függetlenül attól, hogy melyik korban és melyik helyszínen vagyunk. Elég sokféle vélemény elhangzott, és ezek között elsősorban támogató vélemények voltak a Madách-évvel kapcsolatban, és ezt nagyon nagy tisztelettel köszönöm.

Madách főhősei közül most Évát nem szeretném ebbe a történetbe belehozni, mert az ő személye a különböző színekben az ádámi csalódásban mindig egyfajta megoldás és feloldás volt. Az a világlátás, amit Madách megmutatott a saját egyéniségéből: egyrészt egy luciferi, másrészt egy ádámi gondolati világ, ahol Ádám mindig naivan belefordul egy új korszakba egy új történelmi színben, és nagy várakozásokkal van iránta, de a színek végére mindig egyfajta csalódás fogalmazódik meg benne, amiben Lucifer továbbviszi, és folyamatosan megpróbálja kétségekbe húzni és kétségekbe vonni. De ahogy Andor Csaba Madách-kutató mondta: a műnek az a zsenialitása, hogy ahány ember elolvassa, annyiféleképpen szokta értelmezni.

Viszont engedjék meg, hogy ne hagyjam szó nélkül azt, amit Barkóczi Balázs képviselőtársam ezzel a témával kapcsolatban elmondott. Azt gondolom, hogy Madáchnál nem volt ilyen messzemenő asszociáció. Madáchot Az ember tragédiáján keresztül nem lehet aktuálpolitikai szempontból feltétlenül úgy értelmezni, ahogy ön gondolta. Ahogy Gréczy képviselő úr is elmondta, Madáchnak van a Mózes-drámája, amit kifejezetten 1848-49-ről írt, a nemzet vezetéséről és arról, hogy egy rabságban a vezetőkkel együtt egy nemzet, egy közösség, egy nép hogyan tud a bajain túllenni. Ezt is többféleképpen lehet értelmezni. Nem tudom, hogy Barkóczi képviselő úr olvastae, de biztos vagyok benne, hogy olvasta, akkor elevenítse fel… (Barkóczi Balázs: Magyar nyelv- és irodalom szakos tanár vagyok, akárcsak ön, képviselő úr!)

ELNÖK: Képviselőtársaim, ez nem párbeszéd!

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Akkor javaslom, hogy A civilizátor című szatíráját is olvassa el, amelyben a modernség nevében Stroom, az osztrák hivatalnok elmegy, és István bácsi falusi gazda hagyományokat őrző birtokán próbálja modernizálni a világot, és mindenféle furcsaságokat tesz. Azt gondolom, a szatíra megmutatná azt is, ahogy most ön viszonyult ehhez a kérdéshez, különösen azért, mert azt gondolom, hogy ez madáchi örökség is.

Köszönöm szépen Hiller képviselőtársamnak, hogy felhozta a január 19-ei alsósztregovai megemlékezést, és különösen azt, hogy különböző határ menti együttműködési programokat sikerült megvalósítani a kulturális intézményekben. Egyrészt az alsósztregovai kúriát, kastélyt sikerült felújítani az elmúlt években, sőt sikerült kialakítani egy olyan interaktív bemutatótermet magáról Az ember tragédiájáról, ami szerintem minden korosztály számára élvezetessé tudja tenni és meg tudja értetni a színekben rejlő gondolatokat, illetve azok felvetéseit. Másrészt pedig  ahogy Gréczy képviselő úr mondta  a Zichy-féle illusztrációk mestermunkák, mesterművek, sőt talán azt is mondhatjuk, hogy igazi korszakbemutatók. Zichy festészete igazi összegzése, szintézise annak a tudásnak, amit Zichy fel tudott mutatni. Ennek a kiállításnak az egy jó gondolata, hogy a kivezető folyosó, amely végigkísér a kiállítótermeken, majd kikísér a kiállítótermekből, pontosan ezekkel a képekkel kíséri ki a látogatót, hagyva meg neki az utolsó élményt, hogy ne csak a mű értelmét, hanem bizonyos látványelemeket is fel tudjon fogni, hiszen Zichynek ezek az alkotásai mintha színpadképekre születtek volna, úgy vannak megörökítve azok a pillanatok, amiket ő fontosnak tartott, a saját módján értelmezve Az ember tragédiáját.

Csesztvén a felesége révén is van egy kúriájuk, és ott is van egy Madách-kiállítás. Ez ma olyan helyszín  de mind a kettő olyan , ahova diákok, tudományos kutatók, egyáltalán az emberek el tudnak menni és meg tudják látogatni. Azt gondolom, hogy ezekben a helyszínekben, közösségekben vagy megyékben mindig megvan annak a lehetősége, hogy emlékezzünk Madáchra.

Minden év január 20-án a Madách-napok során megyei szervezésben, kulturális és önkormányzati szervezésben kiosztanak Madách-díjakat. Itt jegyzem meg, hogy Huszti Péter és Jankovics Marcell is részese ennek a díjnak, amit nagy örömmel vettek át. S ebben benne volt az is, hogy a filmi világban, illetve a képi világban való megfogalmazásaikat örökségként továbbadták az utókor számára.

Akik támogatóan fejezték ki a véleményüket és az előterjesztésről, magáról a határozati javaslatról támogatólag beszéltek, azoknak nagyon nagy tisztelettel köszönjük. S bízom benne, hogy amikor majd szavazni fogunk róla, akkor talán egy kicsit meg tudjuk állítani az időt. Ahogy Dömötör Tekla néprajzkutató a népi szokásokról, a népi ünnepekről írta: amikor ünneplünk valamit, akkor a lelkünkben egy kicsit felfüggesztjük az időt, és ebben a felfüggesztett időben együtt tudunk örülni annak, ami történik körülöttünk.

Köszönöm szépen a támogató megjegyzéseket, a támogató hozzászólásokat, és kérem, hogy ezt majd a szavazataikban is mutassák meg a döntéshozatal napján. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy kicsit át kell állnom az előző témáról erre a témakörre. Viszont azt gondolom, hogy ez az előterjesztés a kormány részéről, ezek a törvényjavaslatok, amelyek rendőri együttműködéseket mutatnak be több országon keresztül, hiszen együtt tárgyaljuk ezeket a témaköröket, mutatják azt, hogy sajnos az utóbbi években egyre inkább megerősítést nyert az a sajnálatos tény, hogy a bűnözés nem ismer határokat. Ebből kifolyólag az egyes országok bűnüldöző szerveinek szükséges egyfajta nemzetközi együttműködést folytatniuk szabályozott keretek között.

A délkelet-európai rendőri együttműködési egyezmény egy speciális megállapodás, mivel nem uniós és uniós tagállamok rendészeti és bűnüldözői szerveinek munkáját hangolja össze a schengeni határokon innen és túl. Elmondható, hogy az egyezmény teljes körű végrehajtása, a ratifikáció segíti a nem EU-tag részes országokat abban, hogy felgyorsítsák esetleges uniós csatlakozásukat.

Hazánk 2012 júliusában csatlakozott a délkelet-európai rendőri együttműködési egyezményhez, melynek életre hívója 2006 májusában Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldova, Románia, Szerbia és Montenegró voltak. Az egyezményt az elmúlt években Magyarországon kívül több uniós tagállam is ratifikálta. 2021 első félévében Magyarország látta el az egyezmény végrehajtásából fakadó elnökségi feladatokat.

Az operatív rendőrségi együttműködés eszköztárát azonban folyamatosan érdemes bővíteni. A bűnelkövetők egyre fejlettebb technikai eszközökkel próbálják kikerülni a törvényes utat, erre válaszul a rend őreinek a fejlett technika adta lehetőségekkel élniük kell.

A migráció, a terrorizmus, a csempészet, vagyis a súlyos és szervezett bűnözés ellen az Európai Unió úgynevezett Prüm-rendszere hatékony bűnüldözési eszköznek bizonyul.

A DNS-, a daktiloszkópiai és járműnyilvántartási adatok automatizált cseréje lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy online kereséssel információt szerezzenek több ezer bűncselekmény nyomozása során. Ezáltal tehát egy hatékony uniós rendszert már olyan délkelet-európai országok is használhatnak, amelyek még nem tagjai az Európai Uniónak. Ezt az együttműködési folyamatot hivatott rendezni a három előttünk fekvő nemzetközi törvényjavaslat. Ha egy uniós rendszer ismeretét és használatát lehetővé tesszük a még nem EU-tag szomszédainknak, véleményem szerint ezzel egész Európa biztonságát szolgáljuk. Ezáltal nem lehet kérdés, hogy a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. (Taps.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslat, vagyis az Európai Unió és Thaiföld közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás számos területen segít választ adni a jelenlegi közös geopolitikai kihívásokra.

Ázsia világpolitikai súlya kétségkívül kiemelkedő mértékben nőtt az utóbbi években. Az Európai Uniónak ennélfogva szükséges az ASEAN-országokkal kötött megállapodásait újjáírni. Jelen megállapodás az Európai Gazdasági Közösség és az ASEAN tagországai között létrejött, 1980. évi együttműködési megállapodás jelenlegi jogi keretének a helyébe lép.

Thaiföld a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének egyik meghatározó tagja, a térség második legnagyobb piacával rendelkező országa, és Thaifölddel, ahogy államtitkár úr is említette, idén ünnepeljük a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóját.

Korunk megannyi kihívás elé állította országunkat mind a gazdaság, mind a járványügyi helyzet tekintetében. Elmondhatjuk azonban, hogy Thaiföld és Magyarország között a kétoldalú kapcsolatok szilárd alapon nyugszanak és kiválóak. Bár a földrajzi távolság országaink között nagy, véleményem szerint a két nemzet szellemisége sok hasonlóságot mutat. A Kelet és Nyugat közötti párbeszéd alapja a közös érdekeken túl a kölcsönös tisztelet kell hogy legyen.

Ezáltal a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a Thaifölddel létrehozandó partnerségi és együttműködési keretmegállapodást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, de sok dologban közös az érzésünk, ahogy államtitkár úr is a törvényjavaslatok számsoránál megzavarodott. Az előző törvényeknél volt egy kialakult számsor, T/2996-97-es, és akkor jött a 2999-es, de nem az következett a sorban, hanem a T/3000-es, és most már elnök úr is felgyorsította ezt a számsort, a kialakult felszólalási rendet.

Tényleg azt gondolom, hogy a T/2999. számú törvényjavaslat, az előző törvényjavaslathoz hasonlóan a Malajziával kötendő partnerségi és együttműködési keretmegállapodás is az Európai Gazdasági Közösség és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tagországai között létrejött, 1980. évi megállapodás jelenlegi jogi keretének a helyébe lép. Ezt ugyanúgy elmondhattuk az előző javaslatnál is. Ezáltal az egyes ASEAN-országokkal kötött második generációs megállapodások közül a Malajziával kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás az ötödik, amelyet az Indonéziával, Fülöp-szigetekkel, Szingapúrral, Vietnámmal kötött megállapodásokat követően véglegesíthetünk.

Thaiföldhöz hasonlóan Magyarország Malajziával is kölcsönös előnyökre épülő együttműködésre törekszik, fontos partnerként tekintünk rá a délkelet-ázsiai térségben. Magyarország és Malajzia között 1969-ben került sor a diplomáciai kapcsolatok felvételére, és 2019 óta országaink között kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodás is érvénybe lépett. Bár egy földrajzilag szintén távoli országról beszélhetünk, Malajziával is a legtöbb globális kihívás kapcsán közeli álláspontot képviselünk. Mindez biztos alapokat biztosíthat a nemzetközi színtéren való szoros együttműködésre, amelyet a jelen törvényjavaslat véleményem szerint csak mélyíteni tud. Képviselőcsoportunk az Európai Unió és Malajzia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat elfogadását természetesen támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Én azok közé a képviselők közé tartozom, akik már a magyar NATO-csatlakozás idején, 1999. március 12-én a parlament Külügyi Bizottságának és a NATO Parlamenti Közgyűlése delegációjának tagjai voltak. Hazánk 1990-től kilenc évet várt a teljes tagság elnyerésére, közben ’95-ben volt nálunk egy népszavazás is erről  mindezt azért, hogy része legyen a kollektív védelmi szövetségnek.

Bár Svédország és Finnország évtizedeken keresztül nem csatlakozott a NATO-hoz, az orosz-ukrán háború kitörését követően felvételüket kérték a szövetségbe. Az is igaz, hogy a két ország parlamenti delegációja a NATO Parlamenti Közgyűlés tagja, parlamenti delegációval képviseltetik magukat a különböző rendezvényeken, és alapvetően a két ország szoros védelmi együttműködést is kialakított a NATO-val, tavaly, 2022 júniusában pedig kérték a teljes jogú tagságukat. A NATO elfogadta, ám az eljárásban az összes tagország parlamentjének ratifikációja szükséges a végleges döntéshez. Ezért Magyarország Kormánya is az Országgyűlés elé terjesztette a svéd, finn NATO-csatlakozás ratifikációjáról szóló előterjesztést. Tette ezt azért, mert támogatta a szövetség bővítését, Magyarország mindig is a nyitott ajtók politikáját képviseli a szövetségben.

A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll és egyértelmű, ennél viszont kevésbé egyértelműbb a frakciószövetségünk képviselőcsoportjainak álláspontja, hiszen a képviselőcsoportokban számos kérdés fogalmazódott meg a svéd és finn NATO-csatlakozással kapcsolatban. Ezek egy része védelempolitikához, szakmai kérdésekhez kapcsolódó aggodalmak, például hogy célravezetőe egy háborús időszakban bővíteni és növelni több ezer kilométerrel a NATO-szövetség határait Oroszországgal; másrészt politikai jellegű kérdések vetődtek fel, köztük a két ország különböző pártjainak és kormányzati szereplőinek Magyarországgal szembeni kritikus politikai támadásai.

Hosszan lehetne sorolni azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a migránsválság, a Covid-járvány, a jogállamiság, vagy akár a szankciós kérdésekben képviselt magyar álláspont kapcsán megfogalmaztak. Hogy egyet emeljek ki ezek közül a nyilatkozatok közül, ami talán egy akkori kormánynak is a véleményét tükrözte, Ann Linde svéd volt szociáldemokrata külügyminiszter 2020-ban egy képviselői kérdésre a következő választ adta: „A kormányt és engem is aggasztanak a demokratikus fejlemények néhány EU-tagállamban. Én és kollégáim a kormányban több alkalommal szóltunk a magyarországi negatív fejlemények ellen Magyarországot képviselő személyekkel folytatott tárgyalásokon, a svéd parlamentben, valamint, és ezt hangsúlyozom, nemzetközi és multilaterális keretek között. Egyebek mellett egyértelműen kiemeltük a sajtószabadságot, a migránsok fogadásának körülményeit és a koronavírus elleni küzdelem érdekében hozott intézkedésekkel kapcsolatos kockázatokat. Továbbá észak-európai kollégáimmal közösen levelet küldtem az Európa Tanács főtitkárának, amelyben többek között erre is felhívtuk a figyelmet Magyarországgal kapcsolatban. Legutóbb a külügyminiszterek április 3-ai ülésén vetettem fel ezt a kérdést.” Itt az idézet vége. (Nagy Csaba: Elképesztő!) Vagy az Európai Parlamentben képviselt politikai álláspontjuk Magyarországról, amely akár Lengyelországgal, akár hazánkkal szemben kettős mércét felállítva meg akar vonni különböző nekünk járó forrásokat. Az Európai Parlamentből is elég sok, Magyarországot bíráló nyilatkozatot fel lehetne sorakoztatni, ami svéd és finn képviselőktől hangzott el.

Ezért jogos, hogy képviselőink felvetik, hogyan vár el egy ország támogatást, ha annak a politikusai, vezető politikusai az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztettek Magyarországról, hogyan várnak el gyors, korrekt döntéshozatalt akkor, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan kritizálták Magyarországot, a migrációs politikánkat, jogállamisági ügyekben illettek bennünket igaztalan vádakkal, amelyek időnként prekoncepción alapulnak, amelyek nem igazak. Azoknak a magyar parlamenti képviselőknek, akiket négyévente demokratikus választáson megválasztanak, ezek a kritikák természetesen bántók, mert amikor Svédországban a politikusok azt állítják, hogy Magyarországon nincs demokrácia vagy jogállamiság, akkor megkérdőjelezik a magyar parlamenti képviselők megválasztásának legitimitását. Ezért joggal várja el a magyar parlament kormánypárti része, hogy egy svéd és finn parlamenttel történő politikai diskurzus vagy megbeszéléssorozat keretében ezeket a kérdéseket tisztázni lehessen.

A geopolitikai és biztonsági kihívások és a helyzet védelmi szempontból a bővítés mellett szólnak, hiszen a NATO ma a legerősebb védelmi szövetség, amely hazánk számára is biztonságot ad.

(15.00)

Viszont a politikai jellegű aggodalmakat, amelyeket megfogalmaztak az új tagjelöltekkel kapcsolatban a frakciónkban, politikai alapon kell kezelni. A jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt, de ez nem egy egyszerű technikai kérdés. Ez nem így van! Összetett döntésről van szó, ezért fontos, hogy a parlamenti delegációnk találkozzon az érintett parlamentek képviselőivel, hogy mielőbb tisztázzák a felvetődött kérdéseket. S bízom benne, hogy a kérdések tisztázását követően az Országgyűlés támogatni fogja a kormány előterjesztését. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Én megpróbálok a következő gondolataimban visszatérni ahhoz a határozati javaslathoz, politikai nyilatkozathoz, amely igazándiból a békepártiságról szól. Ebből kiemelnék egy-két részletet azzal kapcsolatban, hogy ha végignézzük a szöveget és megnézzük a különböző pontjait, akkor több olyan dolog is található benne, amivel lehet utalni olyan ügyekre, amik a világban zajlanak.

A 4. pont azt írja, hogy a gáz- és olajimport teljes befagyasztása, a nukleáris fűtőelemek behozatali tilalma jelentős ellátásbiztonsági zavarokat és még nagyobb inflációt okoznának számos tagországban, így Magyarországon is. Az szerepel benne, hogy ellenezzük a további energetikai szankciók körét.

A minap kezembe akadt ezzel a témával kapcsolatban a vancouveri székhellyel rendelkező Visual Capitalist elemzőcég táblázata, amelyben konkrétan kibontják azt, hogy a fosszilis energiák közül mely országok milyen mértékben vásároltak a háború kezdetétől február 26-áig. S közben teszek egy zárójeles megjegyzést, azt, hogy Kína az egyik legnagyobb olaj- és gázvásárlója, de elsősorban olajvásárlója az orosz kitermelésnek. Arról beszélnek, hogy el kell zárni a csapokat, s akkor Oroszország ezeknek a szankcióknak a hatására az energiaszektorból nem fogja tudni finanszírozni a háborúját.

Nos, most ott tartunk, hogy Kína elkezdi építeni a Power of Siberia 2-t, tehát a szibériai második vonalat a kőolaj- és földgázszállításhoz. Ez azt jelenti  ahogy sok globális elemző ezt kimutatta , hogy a szankciók tényleges hatása az orosz energiaszektorra talán azért nem reális, merthogy Oroszország tesz egy 90 vagy esetleg 180 fokos fordulatot az irányokat tekintve, s Indiának és Kínának fog kőolajat és földgázt szállítani.

E táblázat szerint  igaz, hogy azóta történtek változások  a második legnagyobb vásárló Németország volt, a harmadik Törökország, a negyedik India, az ötödik Hollandia, a hatodik Olaszország, a hetedik Lengyelország, a nyolcadik Franciaország, a kilencedik Belgium, majd Magyarország következik a tizedik helyen, bár a többiekhez képest a vásárlási értékben, az összegben, a keretben sokkal szerényebb módon. Bár tudjuk jól, hogy ez a szerényebb mód lakosságszám-arányosan a gázfelhasználásban Magyarországot 85 százalékban érinti, hiszen Magyarország  ahogy eddig is  továbbra is függ az orosz gáz- és kőolajimporttól, hiszen az energiánk, illetve a lakossági felhasználás jelentős részét ez fedezi.

(14.30)

És azt gondolom, hogy amikor arról beszélünk, hogy szankciók, és ugye, többször megkérdőjelezik a szankciót, többször megkérdőjelezik azt, hogy ezek a szankciók adott esetben inflációnövelőke, én azt gondolom, hogy igen, és talán amikor…  és akkor, amikor azt látjuk, hogy mely országok vásárolnak továbbra is, bár tudjuk jól, hogy ezekben a szankciókban Magyarország kért kivételt, kért külön lehetőséget arra, hogy mivel nincsenek tengeri útvonalaink, nincsenek más vezetékeink, továbbra is lehetőségünk legyen erre az olajra és gázra, úgyhogy én azt gondolom, hogy azok az érvelések nem általam, nem a Fidesz-frakció által, hanem kifejezetten egy elemzőcég által megdőlnek, hogy igenis a szankciók, az energiaszankciók hatással vannak azokra a piaci folyamatokra, gazdasági folyamatokra, amelyek az inflációt is felerősítik.

A másik kérdéskör, amelyben hozzá szerettem volna szólni, hiszen több olyan globális felvetés, globális kérdés vagy biztonságpolitikai kérdés volt, amit már nagyon sokan körbejártak, és talán most, az elmúlt fél órában, egy órában hallottunk több olyan felszólalást, ahol kiemelték a képviselőtársaim azt, hogy Magyarország számára, ahogy ezt meg is fogalmazza ez a békepárti határozat vagy határozati javaslat, megfogalmazza, hogy Magyarország a háború kirobbanása óta történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, és itt már több olyan szám is elhangzott, amely a kormányzat humanitárius segítségét adja.

Engedjék meg, hogy én egy saját történetet, egy kicsit személyesebb történetet mondjak el a háború első napjaiból! Akkor, amikor február 24-én tavaly elkezdődött a háború, tudomásul vettük a híreket, a második hír az volt, hogy tízezrével érkeznek az ukrán-magyar határra Ukrajnából menekültek, napi szinten tízezrével, és napi szinten jönnek át úgy, hogy az ott lévő átkelőkön a következő települések, az ottani önkormányzatok egyből elkezdték megszervezni kormányzati, civil szervezetek, egyházi szervezetek segítségével, segélyszervezetek segítségével az ő ellátásukat, hacsak mást nem, mert mindenki látta azt, hogy egy szál bőrönddel jönnek át családok, elsősorban nők és gyermekek jönnek át a határon, és azt tapasztalták, hogy igenis Magyarországon volt egy fogadókészség, ellátták őket, a helyi önkormányzatok meleg ételt adtak nekik, a helyi önkormányzatok, ha kellett, akár szállást is adtak, a kormányzati és civil szervezetek meg abban segítettek, hogy ha továbbutaznak, akkor milyen módon tehetik azt majd meg. És ez történt az első napokban.

És én nagyon büszke vagyok arra, hogy akkor a saját körzetemben  és ez most egy példa arra, hogy a magyarok hogyan álltak ki Ukrajna mellett, hogyan adtak humanitárius segítséget , a választókerületemben lévő 84 település, és ezeket fel lehetne sorolni Balassagyarmattól Nógrádcsápig, Szendehelytől Drégelypalánkig, de nem tenném, mert nem szeretnék bárkit kihagyni a 84-ből, teljesen természetes reakció volt az emberek részéről, hogy adományokat gyűjtöttek, az önkormányzatok koordinálták ezt, az önkormányzatoknak természetes dolog volt, hogy ezeket az adományokat eljuttatták azokra a településekre, a határ mentére, volt, aki azzal a céllal, hogy ahogy Tilki képviselőtársam annak a választókerületnek a képviselője, megválasztott képviselője volt, utána újra 68 százalékkal megválasztották, arról szólt ez a dolog, hogy igenis segítettek az ottani önkormányzatoknak abban, hogy egyrészt el tudják látni a menekülteket, másrészt azoknak a menekülteknek, akik átjöttek a határon, legalább egy élelmiszercsomag, meleg ruha, takaró vagy adott esetben a gyermekeknek és a nők számára higiéniás eszközöket tudjanak adni számlálatlanul, hiszen jöttek folyamatosan, tízezrével naponta, és akkor a hétköznapi emberek, az egyszerű emberek ott, a vidéken, a falvakban, a falvainkban, Nyugat-Nógrádban, Nógrád megyében összefogtak, és tettek azért, hogy ezek az adományok összegyűljenek, és ezek az adományok eljussanak az érintettekhez a határ mentére, és ha kellett, akkor átjuttatni a határon, adott esetben az ottani különböző egyházi szervezeteken keresztül a kárpátaljai településekre, a kárpátaljai közösségekhez.

Ez a példa az, ami ebben a békepártiságban szerepel, és hogyha azokat az embereket, akik ebben, ebben az adományozásban, a menekültek segítésében, a menekülteknek a hirtelen nyújtott gyors segítséggel, ugye, szoktuk mondani, aki gyorsan segít, az kétszer segít, aki gyorsan ad, az kétszer ad…  nagyon fontos dolog volt az emberek hozzáállása, és az emberek akkor is elmondták, és én azt gondolom, hogy ebben azóta sem változott a véleményük, hogy Magyarországnak a béke pártján kell állnia, és Magyarországnak nem kell ebben a háborús konfliktusban közvetlenül részt vennie. De tegyük hozzá azt, hogy az, hogy a segítségnyújtás, a humanitárius segítségnyújtás, az mindenki számára, a szervezeteknek és tényleg az állampolgároknak, az embereknek volt egy döntése, hogy igenis tudták jól, hogy nekik segíteniük kell, és ezt a segítséget meg is adták. Sőt, folytatom azzal, hogy azoknak a Kárpátaljáról vagy Ukrajnából, Ukrajnának a keleti részéből érkezett menekülteknek, akik átmenetileg vagy akár hosszabb időre Nógrád megyébe érkeztek, nagyon sok településen a helyi közösségek segítettek abban, hogy lakhatáshoz jussanak, hogy adott esetben a gyerekek eljárhassanak iskolába, hogy adott esetben legyen mit enniük, legyen hol lakniuk, és tulajdonképpen voltak, akiket be is fogadtak, mert aki továbbment, mert voltak, akik úgy döntöttek, hogy tovább fognak menni, azoknak a segítségre a későbbiekben már nem volt szükség.

Én tehát azt gondolom, hogy ha az alapgondolatát nézzük ennek a javaslatnak, és megnézzük azokat a pontokat, hogy mi szól a békepártiság mellett, mi szól amellett, hogy igenis az Ukrajnából, a háború borzalmai elől menekülő embereknek, nőknek, gyermekeknek, családoknak, időseknek nekünk segítenünk kell, ez ma, azt gondolom, mindenki számára egy egyértelmű dolog. De talán az is egyértelmű itt, Magyarországon, hogy alapvetően nagyon nagy többségben vannak továbbra is azok, akik azt mondják, hogy igen, békére van szükség, és arra van szükség, hogy Magyarország ebben a háborúban közvetlenül ne vegyen részt.

Én tehát azt gondolom, hogy ha ezeket mind mérlegeljük, és ez csak egy részlete annak a sok felvetésnek, ami itt elhangzott, vagy átfogó értelmezése volt annak, ami a háborús helyzetet, az orosz agressziót, alapvetően azokat az Ukrajna szempontjából jogos önvédelmi kérdéseket jelenti, ami benne van a szövegben, tehát hogyha valaki félre akarja értelmezni, akkor tényleg olvassa el egyszer, olvassa el kétszer, tételesen ott szerepelnek ezek a gondolatok. De tegyük hozzá azt is, hogy a magyar emberekre, amikor a menekültek segítésében volt dolguk, mindig is lehetett számítani.

Úgyhogy én azt kérem ellenzéki képviselőtársaimtól is, hogy mérlegeljék az álláspontjukat, és amikor Magyarország hozzáállását ehhez a háborúhoz vagy a háború borzalmaihoz meg akarjuk fogalmazni akár egy politikai nyilatkozattal, egy országgyűlési nyilatkozattal, akkor kérem azt, hogy, igen, próbálják meg ezt a békepártiságot ebben a helyzetben támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Urak, Államtitkár Asszony! Külön köszönöm szépen a kormány támogató hozzáállását ehhez a határozati javaslathoz.

Nagyon fontos számunkra, hogy végigkísérve az elmúlt hetekben azt a folyamatot, ahol általános vitán, bizottsági egyeztetéseken, bizottsági vitákon ez a javaslat végigment Madách 200 éves évfordulójával kapcsolatban, azt tapasztaltuk, hogy szavakban  és bízom benne, hogy a döntő szavazáskor tettekben is  minden frakció támogatta azt az előterjesztést, amelyet Becsó Zsolt képviselőtársammal nyújtottunk be azzal a szándékkal is, hogy mivel Nógrád megyének a szülöttje, illetve Nógrád megyében, Nógrád vármegyében dolgozott, alkotott, írta meg a világirodalomnak az egyik mérföldkövét, Az ember tragédiáját  amely a mai napig is nemcsak nemzeti értékünk, hanem alapvetően egyetemes kulturális, irodalmi érték; nem véletlen, hogy 40 nyelvre lefordították a világban , és nekünk, Nógrád vármegyében élő embereknek, Balassagyarmaton, Salgótarjánban, az Ipoly mentén mindannyiunk számára nagyon fontos kulturálisidentitás-kérdés Madách kultuszát, Madách kulturális örökségét megtartani. Ez a határozati javaslat kifejezetten azt a közösséget is szolgálja, amelyben mi nap mint nap a kulturális értékeink között fel tudjuk mutatni mind a mikszáthi, és most, ebben a 200 éves évfordulóban pedig a madáchi örökséget.

Kérem a tisztelt Házat, hogy a zárószavazáskor, a szavazáskor is támogassa a javaslatunkat, előre is köszönöm. Bízom benne, hogy az eddig elhangzottak alapján a Ház teljes támogatását fogjuk tudni élvezni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A T/3825. javaslatról tárgyalunk most. Az előző felszólalásban és az előző felszólalásokban, én azt gondolom, egyfajta pontosítást kellene azért tennünk. Ez vita egyrészt Európában is, illetve egy szóhasználati vita. Tehát nem mindegy, hogy menekültekről beszélünk, vagy illegális bevándorlásról, illegális migrációról. Ez a javaslat a poszt-cotonoui megállapodás kérdéskörében elsősorban ezt a kérdést taglalja, hogy annak idején mi már 2021 decemberében is egy politikai nyilatkozat formájában kifejeztük az ezzel kapcsolatos aggályainkat.

Akkoriban a legnagyobb probléma a megállapodás szövegével az volt, hogy a migrációt pozitív színben tüntette föl, s tudjuk jól, hogy az elmúlt években, különösen 2015-től kezdve a legnagyobb probléma ebben a kérdéskörben alapvetően az volt, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, és Magyarország ebben eltökélt volt. Azóta, amióta egy éve, több mint egy éve tart a szomszédunkban, a szomszédságunkban a háború, én azt gondolom, hogy Magyarország számára teljesen természetes, hogy az onnan érkező menekülteket, a háború elől menekülő embereket segíti és támogatja. Tehát itt egy óriási különbség van a két dolog között: egyrészt az illegális migrációról, másrészt pedig a menekültek segítéséről, támogatásáról van szó.

Azt gondolom, hogy Magyarország a menekültügyi szabályokat és az egyezményeket betartja, és segíti az arra rászorulókat. De tudjuk jól, hogy a migráció kérdésében a magyar kormány álláspontja mindig is egyértelmű volt, azaz a migrációt meg kell állítani, a problémákat pedig ott helyben kell kezelni, és a kibocsátó országoknak helyben kell segítséget nyújtanunk.

Többször elmondtuk, hogy a bajok megoldása, a migrációra való indíttatás feloldása elsősorban arról kell szóljon, hogy ott segítsünk, ahol baj van. S nem véletlen, hogy Magyarország és a magyar kormány nagyon sok esetben megtette azt is  akár a Hungary Helps programján keresztül , hogy az adott országokban, a migrációs kibocsátó országokban azokat a hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő közösségeket segítette, azzal a szándékkal, hogy ezzel is akadályozza, s hogy elérjük, hogy ez a migráció, az illegális migráció ne induljon el Európa felé, és a szárazföldön keresztül pedig ne induljon el Magyarország felé.

Tudjuk jól, hogy az elmúlt időszakban a migrációs nyomás, az illegális migrációs nyomás a déli határainknál felerősödött, s azt gondolom, azzal, hogy a nemzetközi közösség is egyre inkább észreveszi, hogy ezek a migrációs hullámok milyen gondot jelentenek akár Európában, akár a nyugati féltekéjén Európának, egyre több érintett országból hallunk olyan kijelentéseket, véleményeket, amelyek arról szólnak, hogy szigorítani kell az illegális migrációval szembeni fellépést.

Én pontosan azt gondolom, hogy a további migrációs hullámok megelőzése érdekében frakciónk üdvözöl minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely az érintett országok támogatásának a növelésére, ezáltal stabilitásának elősegítésére irányul, hogy az illegális migráció a lehető legkisebb mértékben induljon el a mi irányunkba, elsősorban európai célpontok felé, illetve Magyarország felé akár a szerbiai, Törökország felől akár a szárazföldi útvonalon, Szerbián keresztül Magyarország felé.

Úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség különböző fórumai és intézményei is ráeszméltek vagy legalábbis ráeszmélni látszanak ezeknek a migrációs kihívásoknak a nehézségeire, és erre a poszt-cotonoui megállapodáshoz való csatlakozásunk kapcsán megkapott garanciák szolgáltatják a példát. Így elhárulnak azok az aggályaink és a csatlakozás akadálya is, amit alapvetően ez a politikai nyilatkozat meg is fogalmaz.

Úgyhogy én azt mondom, képviselőtársaim, és kérem önöket, az elhangzottakra tekintettel kérem azt, hogy támogassák ezt a politikai nyilatkozatot, és a Fidesz képviselőcsoportja nevében kérem, hogy támogassák is ezt a javaslatot. Kijelentem a Fidesz-frakció nevében, hogy továbbra is támogatjuk a kormány illegális migrációval kapcsolatos álláspontját, és bízom benne, hogy e megállapodás mentén sokkal komolyabb és sokkal jobb válaszokat fog tudni adni Európa, vele együtt együttműködve Magyarország is azokra a kihívásokra, amelyeket az illegális migráció, az illegális bevándorlás jelent mindannyiunkra. Köszönöm szépen a figyelmet.

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Azért kértem szót, mert 2001-ben, amikor a törvénynek az az alapformája megszületett, amely igazából a konzuli védelemről, a konzuli szolgálatokról szólt, annak idején a Fidesz-frakció részéről, illetve a Külügyi Bizottság részéről részt vettem annak az előkészítésében és a parlamenti elfogadtatásában. Azért tartom fontosnak, hogy most szót kérjek, mert azóta nagyon sokat változott a világ, és pontosan azért kell módosítani vagy kell kicsit változtatni azon a 2001-es törvényen, mert a világ számos olyan kihívást mutat, amire nekünk válaszokat kell adni, úgy is, ha egy magyar állampolgár vagy egy harmadik országban képviselettel nem rendelkező európai uniós polgár bajba kerül, legyen szó akár egy háborús helyzetről. Ahogy látjuk, a legutóbbi időszakban nemcsak magyar állampolgárokat mentettek ki az izraeli konfliktusban a Gázai övezetből, hanem adott esetben más európai uniós tagországok állampolgárait is segítettük hazatérni, és ez a háttérben óriási nagy munkát jelenthetett az ottani konzuljainknak.

Másrészt pedig tényleg azzal, hogy a tiszteletbeli konzuli hálózatot megpróbálja a Külügyminisztérium bővíteni, ez azért is fontos, mert több országban sok olyan ember van, aki valamilyen oknál fogva kötődik Magyarországhoz, vagy itt tanult, vagy adott esetben Magyarország iránt nagyon nagy érdeklődést mutat, és ezért bevállal olyan tiszteletbeli konzuli feladatkört is, amivel olyan helyeken, ahol éppen konkrétan nincs hivatalos magyar képviselet, konzulátus, főkonzulátus vagy akár nagykövetség, akkor ezeken a helyeken, ezeken a településeken vagy városokban segítségére tud lenni azoknak, akik adott esetben magyar állampolgárként bajba jutnak.

Én azt gondolom, hogy a konzuli védelemről szóló törvény annak idején egy nagy hiányt tudott betölteni vagy pótolt be azzal, hogy amikor külföldre utaznak magyar állampolgárok vagy adott esetben külföldön dolgoznak vagy külföldön van valami feladatuk, akár tanulmányok révén is, biztosak lehetnek abban, ha abban az adott országban feltérképezik azt, hogy milyen konzuli segítséget kaphatnak, ha bajba jutnak   mert az élet sok mindent produkál: egy úti okmány elveszítése, esetleges baleset vagy esetleges valamilyen olyan baj vagy probléma, amit a magyar állampolgár külföldön éppen saját tudásával vagy saját ismeretei alapján nem biztos, hogy meg tud oldani , a konzuli védelem alatt viszont a konzulok segítséget tudnak nyújtani egy ügyeleti rendszerben, másrészt pedig még akár azt is megtehetik a konzulátusokon, hogy úti okmányt állítanak ki a hazatéréshez, és segítik a hazajutását a bajba jutott állampolgárainknak.

Úgyhogy ez a törvényjavaslat, azt gondolom, és ahogyan hallottam az előttünk felszólalókat, alapvetően mindenkinek a támogatását élvezi. És ahogyan több képviselőtársam is elmondta, a tiszteletbeli konzulok kiválasztásánál fontos szempont lesz az, hogy különböző biztonsági, nemzetbiztonsági feltételeknek is megfeleljenek a majdani tiszteletbeli konzuljaink.

Én bízom benne, hogy ezzel a konzulihálózat-erősítéssel, -bővítéssel, amit most ez a törvény lehetőségként meg fog fogalmazni vagy lehetőséget fog adni, még inkább tudjuk erősíteni és segíteni a külföldön lévő magyar állampolgáraink támogatását, védelmét. Úgyhogy, ahogyan a frakciótársaim és más frakciók jelen lévő képviselői támogatják a törvény elfogadását, én is mindenkit arra biztatok, hogy támogassuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)