Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egy megjegyzés: lehet, hogy úgy érzik, hogy nem idevaló, és egyébként valóban nem erről szól a törvényjavaslat, akár az egészségügyet vagy bármi mást itt felemlegetünk a vita során, de azért az egy fontos szempont, amit Gréczy Zsolt az előbb elmondott, hogy abban az országban, ahol évente 38 ezer ember hal meg azért, mert nem kap megfelelő egészségügyi ellátást, két év alatt a Puskás Aréna telt háza kiürül. Tehát két év alatt annyi ember hal meg, mint amennyien bent voltak a Puskás Aréna nyitómérkőzésén. Azért ezek fontos tények, véleményem szerint, amiről beszélni kell. (Tasó László közbeszól.)Én nagyon szívesen meghallgatom Tasó Lászlót, tudom, hogy mindig szakmailag korrektül szól hozzá ezekhez a vitákhoz, tehát arra biztatom, hogy nyomjon egy gombot (Tasó László: Fogok is mindjárt!  Az elnök csenget.), és vitatkozzunk a sportról, az egészségügyről és minden egyéb másról, ami ebben az országban érdekli az embereket, érdekli a magyar társadalmat.

Az előttünk fekvő, társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényjavaslat módosítását, elhangzott már előbb is más képviselőtársaimtól, nem az adózásért felelős szaktárca nyújtotta be. Vélhetően ezért szűkszavú és hiányos az indoklás, és nem szól olyan dolgokról például, hogy ugye, most már nyolc év tapasztalattal, amikor a tao elindult 2011-ben, akkor az Európai Bizottság engedélye kellett hozzá, vajon hogy állnak egy ilyen változtatáshoz, ahol az önrészt el akarják tüntetni, igazából hogy áll ehhez az Európai Bizottság. Ez egy nagyon fontos kérdés lenne.

A törvénymódosítás csak és kizárólag a látvány-csapatsportok támogatásához nyújtott adókedvezmény feltételeit enyhíti, a változás értelmében a kedvezményezett sportszervezetek a jövőben már nem kötelesek önrészt biztosítani a kapott támogatás mellé. Azt mondja Bánki Erik, hogy ez egyértelműen azokat a csapatokat érinti, azokat a kistelepüléseket érinti, ahol nem tudják az önrészt előteremteni.

Képviselőtársam, nem; nem csak azokat érinti, mindenkit érint. Érinti azt a Felcsútot is egyébként, aki óriási milliárdokat szerzett ezekből. Érinti azt a Kisvárdát is, aki óriási milliárdokat szerzett ezekből. Ez mindenkit érint. Tehát nem arról szól a törvényjavaslat, hogy azokat a kistelepüléseket helyezzük előnybe most már a taónál, akik eddig nem tudtak, mondjuk, részt venni a taorendszerben, mert nem volt megfelelő önrészük. Nem! Ez a törvényjavaslat jelen pillanatban mindenkit érint, aki 300 millió forint feletti beruházást kíván végrehajtani.

Itt jön a másik kérdés. Hát, ha ön arra hivatkozott, hogy a kistelepüléseket érinti ez főleg, azért nem sok kistelepülés van, akik ráadásul az életükért küzdenek, és akik 300 milliós sportberuházásban gondolkodnának ebben az esetben. Ebben az esetben majd lehet, mert nem kell önrészt előállítani hozzá, és szabad lesz a vásár.

Az indoklás egyetlenegy szóval sem tesz említést arról, hogy ennek a változásnak vajon mi volt az oka. Nem tér ki az indoklás arra, hogy esetleg az önrész hiánya miatt milyen arányban hiúsultak meg beruházások. Vagy esetleg a beruházások elhúzódása milyen arányban volt köszönhető az önrész hiányának. Itt lenne fontos az, hogy legyenek hatástanulmányok, amit említettek képviselőtársaim.

Igen, valóban lehetnek olyan kisebb egyesületek, ahol a szerényebb sportfejlesztési programokhoz a kapott támogatás felhasználása az önrész hiánya miatt késlekedhet. De sajnos nem vagyok országos adatok birtokában. Ilyen adatokkal a szaktárca rendelkezhet, aki azonban a törvénymódosító javaslat előkészítésében nem vett részt. Nem elvitatni szeretném a javaslatot beterjesztő képviselőtársaim hozzáértését és tudását, de az kétségtelen, hogy a támogatásintenzitás száz százalékra emelése a módosító javaslatban véleményem szerint nem kellően alátámasztott, és mivel a tárcának fontos szerepe van egyébként akár az Európai Bizottság felé is, mert gondolom, nem képviselőtársaim fognak kimenni az Európai Bizottságba, és egyéni képviselőként meggyőzni őket arról, hogy milyen jó ez, ha nem kell önrészt, hanem majd a szaktárca, ezért fontos lett volna az én véleményem szerint a szaktárca szerepe, és egy sokkal részletesebb indoklás akár a képviselők felé is, hogy mindent értsenek. Már csak azért is, mert voltak itt olyan kormánypárti felszólalók is, akiken látszott, hogy nem értik, hogy miről is van itt éppen szó jelen pillanatban.

A javaslat indoklásából az sem derül ki, hogy a benyújtott módosításoktól milyen hatást vár el a törvényhozó, mi az a cél, amit a változtatással el kíván érni, bár egy törvénymódosítás indoklásától elvárható, hogy megmagyarázza, körülírja azt a körülményt, ami a módosítást szükségessé teszi. Persze tudom, mindig van indok, mindig van szöveg, mindig van mellébeszélés, fiatalokra hivatkozás, utánpótlásra hivatkozás meg egészségre való hivatkozás és hasonlók.

Most engedjék meg, hogy ezekből az indoklásokból csak egy dolgot idehozzak önök elé. Egy évvel ezelőtt tárgyaltuk itt a Házban a sporttörvény-módosítást. Akkor is elhangoztak olyan felszólalások, amik indokolták, hogy miért kell a sporttörvényt megváltoztatni, ráadásul nem akárkitől: Kósa Lajos személyesen tette itt tiszteletét. Tudják, ez volt az a felszólalás, amikor a Barcelona-szurkolókkal akarta lebontatni a Real Madrid stadionját Kósa Lajos, itt a parlamentben mondta ezt pontosan.

És ez volt az a felszólalása Kósa Lajosnak, amikor én megkérdeztem tőle, hogy miért is kell, mondjuk, Kisvárdán 3 milliárdért felépíteni egy teniszakadémiát, hiszen ebből a 3 milliárdból Magyarországon a vidéki teniszsportfejlesztést meg lehetne oldani, nem egy helyen, akkor Kósa Lajos azt válaszolta, idézem önöknek csak azért, hogy az indokok egyértelműek legyenek: a teniszakadémia a Santa Monica-i klub mintájára épül. Annak az a lényege, hogy olyan sportegyesületet működtetnek Santa Monicában, ahol az olimpiai bajnokokkal az egyébként pénzes polgárok együtt edznek, mert nekik ez a presztízs, ahhoz viszont építenek jakuzzit is...- mondta, ugye, Kósa Lajos, hogy miért kell a jakuzzi, ezzel indokolta. Ha egyébként a kisvárdai polgárok egy része, akinek van pénze, ettől gondolja azt, hogy ő jól érzi magát, és egy klubéletet tud megteremteni, akkor a társadalmi közösségi élet és a versenyzőkkel együtt van, akkor azt gondolom, ezt meg kell tenni. Tehát ez volt Kósa Lajos egyik indoklása egy évvel ezelőtt; itt egy  még egyszer mondom  3 milliárdos sportberuházásra, egy teniszakadémiára, egy olyan 3 milliárdos sportberuházásra, amiből egyébként, még egyszer mondom, meg lehetett volna oldani a vidéki teniszéletet.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke fogalja el.)

De ha már említettem Kisvárdát, csak azért, hogy tudjuk azt, hogy miről beszélünk nagyjából, nézzük meg, mert ugye, ez is volt, hogy itt nem felesleges beruházásokra mennek el azok a sporttámogatások, ami ebben az országban van. Nézzük meg, hogy Kisvárdán  ami egy világvárosnak felel meg, hiszen Santa Monicával hasonlítja össze Kósa Lajos  milyen beruházások is mennek és milyen pénzért; mondjuk, csak a sport területén, tehát csúszdaparkokról meg ilyesmikről nem fogok beszélni. De mondjuk, egy fedett sportpálya 3,5 milliárd forintért, aztán stadion 120 millió helyett 2,5 milliárd forintért, a stadion mellé egy parkoló  egy akkora parkoló egyébként, ami nagyobb, mint amit önök terveztek a Puskás Aréna 67 ezer nézőjéhez  potom 760 millió forintért, fedett focicsarnok 700 millió forintért, atlétikai stadion 480 millióért, lőtér 2 milliárd forintért  de figyeljenek, mert világváros, tehát Santa Monicával hasonlítjuk össze! , termálvizes lórehabilitációs központ 2 milliárd forintért, két tanuszoda, ebből csak az egyik 520 millió forintért, és még sorolhatnánk.

(11.50)

Képviselőtársaim, ezek a nem felesleges beruházások. Ezek azok, melyekre önök azt mondják, hogy ezt mindenképpen támogatni kell. A módosító javaslatról szóló döntésünk meghozatala során csak találgatásokra tudunk hagyatkozni, hogy vajon miért is lesz ez jó a magyar sportnak, a magyar adófizetőknek vagy bárkinek.

Csak tippjeink lehetnek azzal kapcsolatosan, hogy a módosított törvényszöveg vajon kinek használ majd, hogyan segíti elő a látvány-csapatsportok felvirágoztatását, hiszen nem szabad elfelejteni azt, hogy önök itt folyamatosan elmondják azt, hogy valóban többet sportolnak ebben az országban, a tömegesítésről folyamatosan beszélnek, a minőségről nem.

Ha már Kisvárdát említette, remélem, majd képviselőtársam elmondja, mert elmondta itt, a parlamentben azt az összeállítást, hogy nyolc év után amennyi taopénzt kifizettek Kisvárdára, vajon hány magyar játékos van a Kisvárda kezdő csapatában és akár a keretében. Egy. Egy! Erre mentek el milliárdok. Egy! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Mennyire használja és szolgálja ez egyébként minőségileg a magyar sport felvirágoztatását?

A spekuláció alapját az a tapasztalat képezi, ami ezen jogintézménnyel kapcsolatosan az elmúlt években felgyülemlett. Nos, ez a tapasztalat, ahogy elmondtam eddig is, nem túl pozitív. A taotámogatások elosztását és felhasználását az átláthatatlanság és a sorozatos botrányok jellemezték az elmúlt években. Az adófizetők pénzének ilyen formában történő elherdálására már többször többen is felhívták a figyelmet, azonban a rendszer mit sem tisztult az elmúlt időszakban. Az ezen forrásokhoz való hozzájutás jelentős megkönnyítése az utolsó kontrollt is megszünteti a pazarlás és a tékozlás előtt. Eddig legalább a szükséges önrész előteremtése önmérsékletre szorította az érintetteket, de a módosítás törvénybe iktatásával ezen korlát is ledől. Szabad utat kap az adóbevételek elherdálása, miközben számos állami feladat súlyos finanszírozási gondokkal küzd.

Tisztelt Képviselőtársaim! A látvány-csapatsportok korábbi évekhez hasonló mértékű és rendszerű támogatása nem hozta meg a kívánt eredményt, tehát többéves távlatban megállapíthatjuk, hogy nem hatékony eszköze a magyar sport felvirágoztatásának, azt azonban éppen a korábbi években láthattuk, hogy korábban sosem látott mértékű beruházási források a kalandor zsákmányszerzés terepévé váltak.

Az elmúlt hosszú évek intézményesült lopásainak egyik kiváló eszköze volt ez a jogintézmény, amit a Fidesz-KDNP-kormány hozott létre. Az előttünk fekvő törvényjavaslat azonban nem enyhíteni szeretné ezt a tendenciát, hanem tovább könnyíti a lopást Magyarországon. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jelenlegi, vállalhatatlan, botrányos gyakorlaton semmit nem fog változtatni. Hozhatunk akármilyen szabályt, ha a végrehajtást tisztességtelen és erkölcstelen, harácsoló emberekre bízzuk, nem reménykedhetünk naivan a magyar sport felvirágzásában.

Végezetül csak annyit mondanék, hogy a teljesítmény nélkül, urambátyám-kapcsolatok alapján kapott ingyen források nem ösztönzik, de sokkal inkább visszafogják, sorvasztják a magyar sportot. Éppen a sport az, ami megtanít bennünket arra, hogy valódi teljesítmény nélkül nem várhatunk eredményeket. A jelenlegi rendszer éppen ezen alapigazsággal helyezkedik szembe, tehát az nem elfogadható és nem támogatható.

A Jobbik soha nem fogja azt támogatni, hogy mindenféle teljesítmény nélkül különböző közpénzeket elherdáljanak, különböző közpénzeket a barátoknak, rokonoknak a zsebébe juttassanak, és különböző teljesítmények nélkül olyan nagyságok nőjenek ki ezekből a pénzekből Magyarországon, mint amilyen Orbán Viktor strómanja, Mészáros Lőrinc. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)