Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Ez egy 75 oldalas javaslat, amely az igazságügy majd’ minden törvényét módosítja valamilyen célból. Szerintem pont itt meg is lehetne állni, és szóvá tenni, hogy egy ilyen nagyságrendű törvényjavaslat, ráadásul olyan horderejű javaslatokkal, mint amelyekről már képviselőtársaim beszéltek, és én is fogok, talán megért volna annyit, hogy az igazságügyi miniszter úr személyesen betaláljon ide az ülésterembe, és előadja nekünk, hogy ezek a remek ötletek miért és hogyan jutottak eszébe.

Ezt csak viccesen jegyzem meg, itt pont beszéltünk is a kollégáimmal, hiszen Répássy államtitkár úr szinte heroikusan talán a negyedik vagy az ötödik törvényét csapatja most már itt a parlamentben, hogy ezen törvényjavaslat előtt kiment egyet szusszanni. Nem csodálom, mert azért rezzenéstelen arccal ezt a törvényjavaslatot elég nehéz előadni, legalábbis annak két részét.

Az egyik, amiről már nyilván a képviselőtársaim is beszéltek, és engedjék meg, hátha van, aki majd az én felszólalásomból értesül róla, hogy most részletesen elmondjam, miről is van szó, aztán majd kifejtem a véleményemet is róla. Szóval, az egyik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása, amely alapján a Gazdasági Versenyhivatal a jövőben „alapvető jelentőségű vállalkozásnak minősíthet szereplőket, melyre vonatkozó tételes szabályozás nincs kidolgozva a javaslatban”.

Csupán iránymutatás jellegű felsorolás olvasható, hogy mit kell figyelembe vennie a GVH-nak. Idetartozik, hogy a) a cég piaci részesedése, piaci ereje, vagy más erőforrásokhoz való hozzáférése, vertikális integráltsága, illetve az egymással egyéb módon összefüggő piacokon való tevékenysége, versenyben releváns adatokhoz való hozzáférése, a nyújtott szolgáltatás, illetve előállított vagy forgalmazott áruk fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentősége, illetve minden olyan tevékenysége, amely harmadik felek vagy a fogyasztók szempontjából jelentős ahhoz, hogy hozzáférjenek a beszerzési és értékesítési piacokhoz, amelyekkel befolyást tud gyakorolni a harmadik felek üzleti tevékenységére.

Összefoglalóan, bármi lehet, amit a GVH annak minősít. Itt külön felhívnám a figyelmet egy, az elején elmondott olyan külön pontra, mint hogy piaci részesedés, vagy pénzügyi ereje. Tehát a térképre gyakorlatilag a GVH diszkrecionális döntése alapján bárki felkerülhet, ahogy egyébként már az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim is elmondták, akár azzal az egyetlen tevékenységével, hogy valami unikálisat és valami nagyon jót tesz, ami esetleg még jövedelmező is, és ezért aztán valakiknek megtetszik az a cég, és ha már egyéb más módon nem, majd ilyen áttételes állami erővel el lehet tőle venni.

Merthogy milyen következményei lesznek ennek? Az ilyen vállalkozásokra nézve a GVH megtilthatja, hogy a vállalkozás a saját ajánlatát kedvezőbben kezelje az üzletfelei ajánlatánál. Tájékoztatási kötelezettséget állapíthat meg a vállalkozás számára az általa az üzletfeleknek nyújtott szolgáltatás teljesítményéről, annak minőségéről vagy sikeréről, vagyis üzleti titkok átadására kötelezheti a GVH ezeket a cégeket.

Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vállalkozás nem fog tudni eleget tenni alapvető kötelezettségeinek, akkor jön a feketeleves: kötelezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás tulajdonosait az alapvető jelentőségű vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésére. Kötelezheti a szükséges eszközök kijelölt szolgáltatónak költségalapú díj melletti üzemeltetésre átadásra.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Kezdeményezheti az alapvető jelentőségű vállalkozás irányítási jogkörrel rendelkező vezető testületében más vezető állású személy megválasztását vagy kinevezését. Felfüggesztheti a tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogokat. Kötelezheti a tagsági részesedések más tulajdonosok részére történő átruházását.

Kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására, meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel a figyelmet. A Gazdasági Versenyhivatal e döntését hivatalból legfeljebb háromévente, vagy az alapvető jelentőségű vállalkozás indokolt kérelmére utóvizsgálatban felülvizsgálhatja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már tényleg ilyen level two, ennek az első szintű törvényjavaslatát már itt néhány évvel ezelőtt tárgyaltuk. Ezt is akkor is útonálló törvénynek tituláltam, és nem tudom másnak mondani most sem. Akkor még csak azt csinálták, hogy ha jól emlékszem, a KRESZ módosításával elérték azt, hogy egy önök számára fontos piaci szegmensben, konkrétan a közterületi óriásplakátok tekintetében tönkretegyék egy törvénnyel a piacot, tönkretegyék a piacon lévő magántulajdonost, arra kényszerítsék, hogy a konkrétan törvény adta szabályozásból elértéktelenedett cégét eladja, majd az igazi pofátlanság ezután jött, amikor a miniszterelnök egyik kedvenc vállalkozója ezt megvásárolta, ezt a termet, ezeket az üléseket és ezeket a gombokat használták maguk arra, hogy egy másik törvénnyel az eredeti módosítást helyreállítsák, és újra jövedelmezővé tegyék azt az üzletágat.

(15.00)

Ez útonállás. Ez egyszerűen törvényesített bűncselekmény, nem tudok mást mondani rá.

És ott sem a magyar nép jóléte, az emberek megélhetése volt a szempontjuk, dehogyis! Egyetlen volt fontos: a Fidesz-kormány és a Fidesz párt politikai érdeke, hatalmának megtartása és a pénz további gyűjtése. Ezen javaslatról ki hiszi azt el önöknek, hogy a magyar nép jóléte érdekében kívánnak egy kormányzati hivatal kezébe olyan eszközt adni, hogy bármilyen céget elvehessenek, kötelezhessenek a tulajdonos leváltására, kötelezhessenek a tulajdonrész eladására? Itt a képviselőtársaim korábbi időszakokat idéztek. Én nem is találok szavakat, hogy ezt egy jogállamban és piacgazdasági keretek között, bármely kormány ilyen szabályozási környezetben, amikor tényleg csak és kizárólag a GVH vezetésén fog eldőlni, hogy ki mit tehet vagy mit nem, akkor egy ilyen szabályozást ide behozzon.

Pontosan látjuk, tudjuk, szóvá is tették már, mit műveltek a Nitrogénművekkel. Megpróbálták lecsukatni a tulajdonosát, nem sikerült. Elvitték, kiderült, bíróság megállapította, nem úgy volt. Lerohanták nem tudom, hány tucat vagy száz rendőrrel. Megüzenték neki, hogy adja el a cégét, különben baj lesz. Az sem használt. Akkor most hoznak egy törvényt, aztán ezzel a törvénnyel fogják majd elvenni tőle a cégét. Hát, milyen világ ez? Mihez adják maguk a nevüket?

Vagy itt van ez a SPAR-os történet. Mennyiben fogad velem, államtitkár úr, vagy ez a néhány fideszes, KDNP-s képviselő, aki itt van a teremben, hogy a nap végén majd véletlenül a GVH rá fog fordulni ezekre a cégekre, amiket már évek óta név szerint fenyegetnek a maguk kormánytagjai. A magyar emberek érdekében? Eljön majd a remek világ: megint lehet választani Tiborcz kolléga, nem tudom, valamilyen üzlethálózata választéka meg majd az új orosz üzlethálózat között. És remélhetőleg az IFA váltótengely mellett azért lesz majd kenyér is. (Derültség az ellenzék soraiban.) Tehát ez a magyar nemzet érdekében lévő dolog, amerre önök mennek.

A másik pont pedig az ügyészségről szóló törvény, amire legalább kitért államtitkár úr, és próbálta valamilyen módon cáfolni. De, államtitkár úr, jogászok vagyunk, és ráadásul sok-sok éve jogalkotók, ez, ami ide le van írva, ez nem az, amit ön mond.

És én a tegnapi napon a legfőbb ügyészt itt kérdeztem meg, az ülésteremben, hogy mi az ő véleménye és az ügyészség véleménye, a saját függetlenségére olyan sokat adó ügyészség véleménye ezen törvényjavaslatról, amit ma itt tárgyalunk. És itt a legfőbb ügyész azt mondta, hogy megvan arról a véleményünk, de azt a kormánynak magának juttattuk el. Egyébként szupertitkos vélemény lehet egy törvénnyel kapcsolatban, tényleg, tehát ez egy vicc megint, hogy itt nem merte vagy nem akarta elmondani. De annyit hozzátett, hogy reméli, hogy ezen parlamenti tárgyalás végére majd az a javaslat fog megvalósulni, amit ők kérnek, ami, logikailag azt tudom mondani, akkor valószínűleg nem az, ami ide le van írva, mert különben azt mondta volna, hogy ez tök szupi, ami ide le van írva. De, államtitkár úr, jogászok vagyunk, önök itt tökéletesen körülírják, hogy „a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatokat, valamint mindazon ügyészségi és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot”  teszem hozzá, már ez is véleményes, hogy az ügyészségen keresztül miért lenne joga a minisztériumnak rendőrségi vagy bármilyen más, NAV-os határozatokat bekéregetni , „amelyet további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak, továbbá más ügyészségi döntést tartalmazó ügyiratokat.” Ebben a félmondatban kit tisztelhetünk, államtitkár úr? Mert tökéletesen leírják ebben a paragrafusban, hogy személyazonosításra alkalmatlanná tett formában jogerős ügyészségi határozatokat kérhetnek be, rendben van, majd tesznek egy vesszőt, és odaírják, hogy továbbá más ügyészségi döntést tartalmazó iratokat, tehát minden mást. Nem, államtitkár úr, nem minden mást tudnak bekérni ezen fél mondat alapján? Mi látunk olyat ebben a javaslatban, ami nincsen benne? Akkor legyenek kedvesek pontosítani! Mert ha ez a fél mondat így a törvénybe kerül, az azt jelenti, hogy az ügyészség bármely más dokumentumát önök bekérhetik.

És akkor tegyük a dolgot összefüggésébe. Éppen egy olyan botrány közepén vagyunk, ahol az akkori, a tavaly januári igazságügyi miniszter egy hangfelvételen, ugyan magánbeszélgetésben, de kerek perec azt mondja, hogy a volt, neki már csak volt kollégája, Rogán Antal és/vagy emberei belenyúltak az ügyészségi iratokba. Ezt ő mondja, nem én mondom, az akkor hivatalban lévő miniszterük mondja. Erre bejön egy ilyen javaslat, amelynek az előadója Tuzson Bence, aki ma nem jött ide. De hol volt Tuzson Bence 2023 januárjában, amikor a hangfelvétel készült? Milyen posztot töltött be Tuzson Bence? Rogán Antal államtitkára/embere volt.

Tehát szeretném önöket megkérdezni még egyszer, hogy egy ilyen politikai és jogi helyzetben hogyan hozhatnak be egy ilyen javaslatot, és hogyan gondolhatják azt, hogy a fél világ nem azt fogja látni benne, hogy ami jelenleg az egyik legnagyobb botrány és egyébként bűncselekménygyanú, mert jelenleg ebben a fázisában van, egyébként nem éppen azt akarják konkrétan fő szabállyá tenni és törvényesíteni, hogy a jövőben is bele lehessen nézni minden iratba, csak senkinek ne lehessen megütni a bokáját, még akkor sem, ha kiderül. Mert, államtitkár úr, akárhogyan nézzük, ez most így néz ki. És igazi cáfolatot nem kaptunk arra a kritikánkra és aggodalmunkra, hogy ez az egész gyakorlatilag nem egy bűncselekmény főszabállyá tételéről vagy törvényesítéséről szól ismét.

Nyilvánvalóan ez a javaslat egy dologra alkalmas lenne, hogy visszavonják és nagyon gyorsan elfelejtsék, nagyon másra nem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)