Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Amikor meghallottam az államtitkár úr expozéjának bevezetőjét, akkor örömmel gondoltam arra, hogy nekem már életemben nem kell PISA-tesztet kitölteni, mert szövegértésből biztos megbuktam volna. Amikor megkaptam feladatnak ennek a salátatörvénynek a vezérszónokságát, akkor én átolvastam magát a törvényjavaslatot, annak indoklását. Én nem találtam meg azt a koherenciát, amit ön elmondott, hogy ezt a hét jogszabályt egyértelműen a kis-, közepes vállalkozások további segítése, fejlődése köti össze, amely a gazdaságpolitikájuk alapja. Akkor megkérdezem, nem látom, hogy a nemesfém-felvásárlás kereskedelmi törvény alá vonása a pénzmosás elleni fellépés ügyében mennyiben dinamizálja a kis-, közepes vállalkozásokat. Az helyes, hogy ezt megteszik, mert esetleg voltak olyan kis-, közepes vállalkozások, amelyek ezen a területen pénzt mostak, de akkor jó, ha megszűnik. Nem látom, hogy a haditechnikai gyártásra vonatkozó uniós szabályok mennyiben segítik a kis-, közepes vállalkozások sokaságát, és még sorolhatnám tovább a hét törvénymódosításból álló salátatörvénynek az egymástól eltérő tartalmát.

Egyébként annyit hadd tegyek hozzá, hogy egy szempontból azért a szavazás mégsem lesz nehéz, tehát nem lesz olyan nehéz, mint  kevesen vannak itt, akik 1998-2002 között itt voltak, mint Vitányi képviselő úr  amikor a Fidesz-kormány az elé a feladat elé állította a képviselőket, hogy egy törvényben, egy végszavazással döntsenek a dajkaterhesség, más néven béranyaság engedélyezéséről és tiltásáról és a váltakozó áramú halászat engedélyezéséről és tiltásáról. Az egyik emberi élet születéséről szólt, a másik halak megöléséről, és az volt a lehetőségünk, hogy a kettőre közösen vagy igennel, vagy nemmel szavazunk. Megmondom, miért nincs ilyen komolyabb gond: ezek valóban jogharmonizációs kiegészítések, egy irányelv van köztük, ott még van némi játéktér, a többi egyértelműen rendelet. Tehát azért legyünk tisztában vele, hogy amikor erről beszélünk, mi a játékterünk. Idézek a törvény indoklásából: az EU 2019/515. rendelet 2020. április 19-étől teljes egészében kötelezően és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Tehát miközben alapvető tartalmi kifogásom sincsen, természetesen azzal, hogy az Unió tagjai lettünk, ezek a rendeletek akkor is érvénybe lépnek, ha ez a jogharmonizáció nem születne meg, de természetesen helyes, hogy megtesszük.

És hadd idézzem egy lényeges részét ennek a salátatörvénynek! A törvény kitér a szabályozott szakmák értékelési, arányossági követelményeire, tehát  hogy ne ismételjek meg előttem hozzászólókat  itt arról van szó, ha egy uniós állampolgár egy másik országban szeretne munkát vállalni, és a foglalkozása ott szabályozott szakmának minősül, vagyis olyannak, aminek igazolásához diploma, oklevél elfogadása kell, akkor előfordulhat, hogy a munkába állás előtt kérelmeznie kell a szakképesítés elismerését, és az irányelv meghatározza, hogy itt nem lehet tiltó, kizáró önkényes okokat alkalmazni.

Képzeljük el, vagy tegyük fel a kérdést, hogy ez a szabály a kis-, közepes vállalkozásokat segíti-e. Tehát ma az a munkaerő-vándorlás az Unión belül, hogy Németországból, Ausztriából szakképzett, diplomás vagy okleveles emberek érkeznek Magyarországra, és ezek a kis-, közepes vállalkozásoknál vállalnak nálunk munkát? Szó sincs róla! Sajnos, ez a munkaerő-áramlás pontosan ellentétes. Tehát számunkra igazából az a fontos, hogy Ausztriában, Németországban majd hogyan ültetik át ezt az irányelvet, mert attól függ, hogy a Magyarországról távozni kényszerülő szakképzett emberek milyen feltételekkel tudnak ott dolgozni.

És itt annyit hallottunk ma is, tegnap is arról, hogy szárnyal a magyar gazdaság. Erről hadd mondjak néhány szót, sőt valami ilyen plakátjuk is volt az önkormányzati választáson: Magyarországé az EU egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága. Azért ne csak a GDP-t tekintsük mérvadónak egy ország gazdasága szempontjából, mert Magyarországon a GDP-nek több mint felét külföldi, döntően multinacionális cégek állítják elő.

Tudjuk, hogy ők milyen eszközökkel tudják optimalizálni az adót, amit fizetni kell, milyen költségtényezőket tudnak az anyacég felé felmutatni, majd a nyereséget repatriálni, tehát ez teljesen nyilvánvaló, hogy nem hatotta meg a magyar választókat. Látták az óriásplakátot, ha jól tudom, a negyedik legjobban növekvő gazdaság. Akkor hadd tegyem hozzá, amit ők tapasztalnak. Ők azt tapasztalják, hogy Magyarországon milyenek a bérek. 2018-as adatokat mondok: nettó bérben Magyarország megelőzi a letteket, a románokat, a bolgárokat, a többi ország nettó bérben átlagosan mind előttünk áll.

És beszéljünk néhány szót a visegrádi országokról! A visegrádi országokban az éves nettó bér: Magyarországon 8630 euró, Szlovákiában 9237, 7 százalékkal több, Lengyelországban 9512, 10,2 százalékkal több, Csehországban 11 266 euró, 30,5 százalékkal több. Az EU-átlag 24 700, 186 százalékkal több. És ennek pontosan az az oka, hogy azok a kis-, közepes vállalkozások, amelyekre most hivatkoznak, hogy azokat segítené alapvetően ez a törvénycsomag, nem kapják meg hosszú ideje azokat a forrásokat, amiket önök éppen a multinacionális cégek támogatására fordítottak, és ez a következménye annak, hogy Magyarországon ezek a nettó bérek hogy állnak.

Ezért ebből a törvénymódosításból, amely világossá teszi, hogy hogyan kell elismertetni okleveleket, szakmákat, nem a magyar kis- és közepes vállalkozások fognak profitálni az ideáramló külföldi munkaerőt tekintve. Mert áramlik ide külföldi munkaerő, hogyne!

(13.50)

De az orbáni gazdaság alapja az olcsó munkaerőre való épülés, ebben a termelési láncban, a globális termelési láncban egy alacsony szinten való bekapcsolódás. Természetesen van bejövő külföldi munkaerő, hogyne, van bejövő Ukrajnából, Vietnamból, csak nekik nem kell elfogadtatni a diplomájukat, és ez tartja többek között ilyen alacsonyan a magyar béreket. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)