Készült: 2024.05.13.22:31:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

104. ülésnap (2024.03.18.), 20. felszólalás
Felszólaló Dömötör Csaba (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:55


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Majd a választók eldöntik azt, hogy kit szeretnének kitüntetni a szavazatukkal, és kit nem. A legutóbbi választáson is eldöntötték.

Szeretném önnek megköszönni, hogy idézte itt a miniszterelnököt, mert szerintem is fontos dolog arról beszélnünk, hogy mi is a bajunk a mostani brüsszeli politikával. Azt külön szeretném megköszönni, hogy azt a szokásos baloldali sületlenséget, miszerint bárki szeretne kilépni az Európai Unióból, ez alkalommal nem hozta ide.

Az azonban vitán felül áll, hogy a jelenlegi brüsszeli politikát meg kell változtatni. Engedje meg, hogy pár területet említsek, amely erre okot ad! Már a mostani válságidőszak előtt, tehát a mostani háborús helyzet előtt is jó pár olyan téma volt, ahol nekünk nagyon súlyos fenntartásaink voltak a brüsszeli politikával. Ha ezeket össze kellene foglalnom, hogy mi a bajunk ezzel, akkor azt mondanám, hogy szemben azzal, hogy miben állapodtunk meg, egyre több területen megpróbálnak jogköröket elvenni Magyarországtól. Tehát rendben van és támogatandó az európai együttműködés akkor, ha megállapodunk abban, hogy melyek a nemzetállami hatáskörök, és melyek azok, amelyeknél bizonyos jogköröket közösen gyakorlunk, akár brüsszeli intézményekkel.

A probléma az, hogy ezt egyre több területen elkezdték felülírni, már a háborús válsághelyzet előtt is. Pár példát szeretnék említeni. Energiaár kérdése. Mi a rezsitámogatás eszközével élünk. Folyamatos volt a támadás Brüsszel irányából, hogy ne legyen hatósági ár Magyarországon, tehát ne legyen rezsicsökkentés. Ez több tízezeres többletkiadást jelentene minden magyar családnak.

Az adózás kérdésében is súlyos vitáink voltak. Emlékszünk, hogyan kampányoltak egyébként még önök is amellett, hogy emeljük meg a társasági adót. A globális minimumadó arról szól, hogy ne legyen Magyarországnak versenyelőnye többek között a társasági adózás terén.

Emlékszünk arra, hogy hogyan kampányoltak az egységes minimálbérért, amivel egy a probléma, hogy amikor Brüsszelre bízta bárki a bérek meghatározását, akkor rendre a nagyobb vállalatok lobbiereje érvényesült, nem pedig azok lobbiereje, akik egyébként rászorulnának a magasabb fizetésre.

Migrációs vita. 2015-től kezdődően óriási volt a nyomás rajtunk, hogy nyissuk meg a kapuinkat. Jogi eszközökkel, más eszközökkel próbáltak minket meggyőzni, hogy sokkal liberálisabb bevándorláspolitikát alkalmazzunk. Nem értettünk vele egyet.

Agrárpolitika. Elkezdték fellazítani a génmódosított élelmiszerekre vonatkozó szabályozást, miközben Magyarország ezt nem támogatja. Még egy jogkörvita.

A családpolitikában folyamatos volt a nyomás arra vonatkozóan, hogy az a megközelítés, ami Magyarországon Alaptörvényben is rögzített, az legyen fellazítva. Mi ezzel nem értettünk egyet. Azt gondolom, hogy a magyar választók többségi támogatásával mégis folyamatosan változást akarnak elérni.

Kirobbant a háború. Ön is nagyon jól emlékszik arra, hogy milyen vitáink voltak a szankcióval kapcsolatban. Kiderült, hogy semmiféle hatástanulmány nem volt arról, hogy milyen hatást gyakorolna az európai gazdaságra a brüsszeli szankciós politika. Meg is lett az eredménye: messze Európa húzza a legrövidebbet gazdasági értelemben a világ nagy, meghatározó térségei közül. Tehát itt a legnagyobb a stagnálás vagy éppen a visszaesés. Önmagában is agyrém, hogy a német gazdaságnak a visszaesés rémével kell szembenézni. Ez is a brüsszeli politika következménye.

Ön úgy fogalmazott, hogy milyen jó lenne szociális ügyekre többet fordítani az uniós kasszából is. Ha jól értem, akkor ez a lényege. Tisztelt Képviselő Asszony! Most nem azon megy a vita, hogy hogyan költhetne többet az Európai Unió szociális kérdésekre. Most azon megy a vita, hogy hogyan kellene még több tíz milliárd eurónyi támogatást elkülöníteni a háború finanszírozására. Szó sincs itt szociálpolitikáról. Arról megy a vita, hogy hogyan kellene még több tíz milliárd eurót Ukrajnának adni, azon belül is fegyverszállítmányokra adni. Ez nem szociálpolitika. Ez fegyverkezés. Óriási különbség!

Szóval, ha én is megfogalmazhatok egyetlenegy nagy tétet a júniusi választásra, akkor most fog eldőlni, hogy az Európai Unió a béke útját járja majd, vagy a háborús ösvényre lép. A legnagyobb ígérete az európai együttműködésnek az volt  és ezt hallgattuk évtizedeken keresztül , hogy az Európai Unió képes a békét szavatolni Európában. Most pont ellentétes politikát folytatnak. Na, ezen szeretnénk változtatni. Köszönöm, hogy felhozta a kérdést. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai