Készült: 2024.05.15.10:56:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

191. ülésnap (2021.04.26.), 320. felszólalás
Felszólaló Dr. Gurmai Zita (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:11


Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Van egy tudományos-fantasztikus könyv, Asimov írta, az a címe, Alapítvány és Birodalom. Az jutott eszembe akkor, amikor kiderült, hogy a kormány az állami vagyont fideszes alapítványokba akarja kimenteni. Így akarnak önök is birodalmat építeni 2022-re, amikor majd elveszítik a választást.

Csakhogy ez a történet se nem tudományos, se nem fantasztikus, ez a szomorú magyar valóság. Gyalázatos eljárás ez, mert felrúg minden demokratikus szabályt. A Fidesz-KDNP a saját zsákmányává kívánja tenni az országot. Amikor legutóbb ezt itt a parlamentben a Mezőhegyes Ménesbirtok kiszervezése kapcsán szóvá tettem, Lázár János úgy próbált kisiklani a konkrét válaszok elől, hogy a Ménesbirtok fejlesztéseit ecsetelte, és meghívott, hogy látogassam meg a gazdaságot.

Az igazi kérdés azonban nem az, hogy milyen beruházások valósultak meg ott, hanem hogy miért nem maradhat állami kézben ez a páratlan nemzeti kincsünk. Választ erre azóta sem kaptam, ezért most megismétlem. A feltett konkrét kérdéseimre konkrét válaszokat várok. Nem a szokásos fideszes vagdalkozásra és visszamutogatásra számítok, hanem a konkrét kérdésekre adott konkrét és pontos válaszokra.

Kezdjük ott, hogy a Mezőhegyes Ménesbirtok csak egy kézben tud működni, csak így fenntartható. Az egyik legfontosabb teendő tehát, hogy a terület egyben maradjon és ne cincálják szét a befektetők. Ennek még néhány éve is reális veszélye volt, amikor Simonka György és köre darabokra akarta szabdalni és felvásárolni a Ménesbirtok értékes földjeit. Jó, hogy ez nem történhetett meg, ennek azonban megvolt az ára, ez pedig Lázár János kormánybiztos úr térnyerése.

Ő, miután elvesztette befolyását a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, most Mezőhegyesen állami pénzből elkezdte fejleszteni a Ménesbirtokot, majd az új alapítványon keresztül próbálja megszerezni azt. Lázár János kormánybiztos legfontosabb mondata az volt, hogy a birtok nem lesz eladható, ugyanakkor a javaslat az állam részére 90 napos elővásárlási jogot állapít meg. Akkor most hogy is van ez?

(21.40)

Hisz az elővásárlási jognak általában az a lényege, hogy ha azzal a jogosult nem él, akkor azt bárki megvásárolhatja; ebben az értelmezésben a birtok tehát eladható lesz.

Az első konkrét kérdésem tehát az, jól érteme, hogy a tulajdonos eladhatja azt a Ménesbirtokot, amit ingyen kapott az államtól.

A második kérdés a Ménesbirtok finanszírozásával kapcsolatos. A T/15710. számon benyújtott, közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslat 1. §-ának (4) bekezdése nagyon érdekesen fogalmaz, szó szerint idézem: „Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása.” Ez magyarul azt jelenti, hogy az alapítványé minden haszon és előny, a nyereséget nem hozó területet viszont továbbra is az állam finanszírozza. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a Fidesz-kormány azért intézi ezt így, hogy a választási vereségük után az új kormány nyakába lőcsöljék a közfeladatokkal járó kiadásokat, miközben a kiszervezett vagyon által keletkezett nyereség pedig a fideszes alapítványé.

A második kérdésem tehát az, igaze, hogy az olyan közfeladatokat, mint a lótenyésztés vagy a tanoktatás, nem az alapítvány bevétele fogja finanszírozni, hanem a magyar állam.

A harmadik aggályos terület a foglalkoztatás. 2016-ban még maga Lázár János is azt mondta, hogy Mezőhegyesen minden emberre szükség van, minden dolgozó munkájára igényt tart. Ehhez képest azóta semmi sem javult, sőt romlott a helyiek foglalkoztatottsága: csaknem 200 embert bocsátottak el, és a helyi lakosokat importált munkaerőre cserélték. Lehet ezt persze egyedi esetként magyarázni, de 200 ember esetében nehezen tudom elképzelni, hogy mindenkinek probléma volt a magatartásával vagy éppen a szakmai tudásával.

Szeretnék tehát arra is konkrét választ kapni, hogy a kormánybiztos úr kinevezése óta hány embert bocsátottak el, és hány mezőhegyesi munkavállalója van most a Ménesbirtoknak. Egyszerű kérdések ezek, ezért konkrét és egyértelmű választ várok.

Lázár János további ígérete volt, hogy a felújítások során lehetőséget kapnak a helyi vállalkozások is. Ehhez képest a munkálatok során a legtöbb megbízást a várostól teljesen idegen vállalkozók kapták. A konkrét kérdésem ebben az esetben is egyszerű: mekkora volt a kivitelezők között a helyi vállalkozók aránya?

Feltűnő, hogy az alapítványi kiszervezés nem tér ki a mezőhegyesi műemlék épületekre, azok felújítására és állagmegóvására, ráadásul a törvényből az is kikerült, hogy az épületek műemlékvédelem alatt állnak. Csak nem arról van szó ebben az esetben is, hogy a fenntartási költségeket az állam nyakán hagyja a működés hasznát lefölöző fideszes alapítvány?

Kérdezem tehát, hogyan, milyen pénzből képzelik ezeknek az ingatlanoknak a fenntartását, állagmegóvását.

A legnagyobb veszélyt pedig a végére hagytam, azt a veszélyt, ami Mezőhegyesnek és polgárainak a szabadságát illeti. Az állami vagyonok alapítványi kiszervezése általában egy egyetem vagy egy város teljes területének egy kis részét érinti, Mezőhegyes esetében azonban a településnek és környékének a 80-90 százaléka kerül alapítványi befolyás alá. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a település függetlensége, Mezőhegyes szinte teljes egészében fideszes magánkézben lévő hűbérbirtokká válik, a továbbiakban az ott élők és dolgozók mindenben ki lesznek szolgáltatva az alapítványnak.

A mostani terjeszkedést látva soha nem lehet tudni, hogy kinek az ingatlanjára fognak szemet vetni. A helyi tulajdonosok földjei körbe lesznek véve az alapítvány által birtokolt területekkel, nincs semmi biztosíték arra, hogy nem akadályozzák őket semmiben. Ez pedig együtt járhat azzal, hogy a tulajdonosok rákényszeríthetők lesznek arra, hogy eladják a földjüket. Ugyanez érvényes bizonyos majori lakóépületekre is: több olyan lakás van, ahol a tulajdonos, ha kilép az ajtó elé, máris az alapítvány területére lép. Az alapítvány belefolyhat az egész város fejlődésébe. Ekkora hatalomkoncentráció birtokában bármilyen vállalkozás ellehetetleníthető, lassan senki sem érezheti magát biztonságban, bárki bármelyik pillanatban eltávolítható.

Az utolsó kérdésem tehát az, hogy milyen konkrét garanciákat tud adni az állam, hogy az előbb felsorolt problémák nem keserítik meg a mezőhegyesi emberek életét.

Jómagam úgy vélem, az eddig felsorolt kérdéseket, problémákat és aggályokat csak egyfajta módon lehet kiküszöbölni: úgy, hogy a kormány visszafordítja ezt a folyamatot, és a mezőhegyesi termőföld, valamint a Ménesbirtok továbbra is állami kézben marad. Higgyék el, ez az egyetlen racionális és mindenkit megnyugtató megoldás.

Ja, és még valami! A beszédem elején említettem, hogy az Asimov-regényben elbukott és felbomlott a Birodalom. Önökkel is ez fog történni, törődjenek bele! Köszönöm, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai