Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az a már-már rituálévá vált gyakorlat, hogy félévente bejönnek a parlament elé, és az alkotmányosság gyenge látszatát fenntartva újabb hosszabbítást kérnek a meghatalmazási törvényhez, annak a világos bizonyítéka, hogy nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. Merthogy itt nagyon szép szavakat hallottunk a traktoros tüntetéstől az egyébként valós és súlyos háborús veszélyig és problémákig, de hát, nézzük meg, hogy mire használják önök valójában ezt a veszélyhelyzetet.

(11.40)

Mondok néhány példát: 48/2023-as kormányrendelet, amelyikkel szabadon engedték az embercsempészeket, így védik meg az országot, így készülnek föl a háborús helyzetre; aztán a 432/2023-as kormányrendelet, ez a környezetvédelmi hatóságok jogkörét csökkentette; 637/2023-as kormányrendelet, ez a településkép védelméről szóló rendelet módosításával lehetővé tette azt, hogy erdőt irtson a szeged-csanádi püspökség; a 20/2024-es a rozsdaövezeti beruházásokat támogatja; 19/2024-es, állami vagyongazdálkodás, két értékes ingatlan átjátszásánál nem kell alkalmazni a szabályokat. Folytathatnám a végtelenségig, a kollégák összeszedtek egy 34 elemű listát.

Na hát, államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, ez az önök reakciója az orosz-ukrán háborúra: törvényi felhatalmazást kerestek arra, hogy kontroll és ellenőrzés nélkül folytathassák azt, amit addig is tettek, tudniillik a közvagyon magánvagyonná alakítását és az emberek és önkormányzatok jogainak korlátozását. Önöknek erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, erre használják.

Szó nincs arról, hogy egyébként a háborús veszélyhelyzethez ennek bármilyen köze lenne. Valóban van háború a szomszédunkban, ez Magyarország számára is súlyos következményeket jelent, de hosszasan sorolhatnánk azokat az uniós tagországokat  konkrétan az összeset , ahol rendkívüli jogrend nélkül is tudják kezelni az orosz-ukrán háborút, köztük vannak olyan országok, Lengyelország vagy a balti országok, amelyeket Magyarországnál sokkal súlyosabban érint ez a konfliktus, akár a menekültek számát, akár a katonai veszélyt tekintve.

Nincs tehát köze a veszélyhelyzetnek ahhoz, hogy háború zajlik a szomszédban. Ha ez a háború szerencsésen véget ér  reméljük, ez minél előbb bekövetkezik , akkor önök majd kitalálnak valami újat, amire hivatkozva veszélyhelyzetet hirdethetnek. Nagyon is kényelmes ez, hogy mindenfajta konzultáció nélkül…  csodálatos, amikor képviselőtársam a nemzeti konzultációról beszél, miközben egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, aminek az az értelme, hogy még ide a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem úgy lehessen belematatni a törvényekbe, hogy erről sem ön, sem én, sem a választók, sem a közvélemény nem értesül. Ez az értelme a veszélyhelyzetnek, erről szól az egész veszélyhelyzeti szabályozás.

Amikor az államtitkár úr azt mondja  és nagyra becsülöm, hogy ezt komoly arccal ki tudta mondani , hogy ennek ellenére van parlamenti kontroll, mert a kormány tájékoztatást ad a parlamentnek  tényleg? Mikor? Hol? Hogyan? Mikor jöttek ide bármilyen módon, hogy beszámoljanak arról, hogy mit művelnek veszélyhelyzeti kormányzás címén? Ne vicceljen már, államtitkár úr! Eleinte még egyébként, a Covid-járvány idején időnként előfordult, hogy rejtélyes okokból betévedt a külügyminiszter úr, és elmondta azt, hogy milyen intézkedéseket tesznek. De azóta semmi, sehol semmi.

Hasonlóképpen, amikor azt mondják, hogy ez egy határozott időre szóló rendelkezés; persze, úgy szól határozott időre, mint az elmúlt négy évben további hét alkalommal  bocsánat, első alkalommal nem, akkor további hat alkalommal , amikor határozott időre hirdették meg, aztán a lejárta előtt gyorsan meghosszabbították. Szó nincs sem határozott időről, sem parlamenti kontrollról. A javaslat arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar, akkor hoz ide egy jogszabályt a parlament elé, ha ebben propagandaelőnyt lát egyébként, nem akkor, hogyha azt gondolja, hogy valamiről érdemes lenne beszélni.

Azért ez a történet, legyen világos, nemcsak emberi jogi kérdés. Nagyon köszönöm, hogy államtitkár úr megemlítette azt, hogy a kormány az infláció elleni intézkedéseit jelentős részben veszélyhelyzeti rendeletként hirdette ki. Szeretnék gratulálni! Ezeknek a rendelkezéseknek a következménye volt az, hogy Magyarország éveken keresztül  közel két éven keresztül, hogy pontos legyek  első volt az infláció tekintetében Európában; a legmagasabb élelmiszerár-inflációval, egészen brutális módon közel 50 százalékkal drágultak két év alatt az élelmiszerek.

Na, hát ezt érték az önök veszélyhelyzet idején hozott rendeletei! Ezt érték az önök intézkedései az infláció ellen! Hogyha nem trükközni próbáltak volna, hogyha legalább ide, a parlament elé behozták volna ezeket a javaslatokat, akkor esetleg lett volna esély arra, hogy a vitában kapjanak egy-két használható ötletet is, amivel valóban lehetett volna csökkenteni az inflációt.

Ezzel szemben a magyar kormánynak egyetlen érdemi szándéka volt, az, hogy nyerészkedjen az infláción, hogy a költségvetésből erre hivatkozva is hatalmas pénzeket szivattyúzhasson ki, miközben egyébként az élelmiszerárak vagy éppen az energiaárak, amivel önök itt mindig dicsekszenek, hogy milyen nagyszerűek Magyarországon, az egekbe emelkedtek, és rengeteg magyar család került lehetetlen helyzetbe. Na, erre használják önök a veszélyhelyzeti kormányzást, és ezért káros minden magyar ember számára az, amit önök most ismét a parlament elé terjesztettek.

Sem a demokrácia korlátozását, sem az emberek kifosztását nem támogatjuk, így nem tudjuk ezt a törvényjavaslatot sem támogatni.