Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Még kicsit hatása alatt vagyok az előttem felszólaló, hosszú idő óta velem együtt képviselősködő, a közoktatásban nevet és rangot szerző képviselőtársam szavainak, és messze nem az ő hangulatát és stílusát szeretném követni, mégis a mezőgazdaságról egy más aspektusból szeretnék szólni. Egy olyan aspektusból, amely nem a számok nyelvén szól, amint a költségvetés, hanem a mezőgazdaságot olyan fényben, színben szeretném feltüntetni, amelyre talán a kívülállók is odafigyelnek, figyelhetnek.

A mezőgazdaság ugyanis valamiért a társadalmunkban és a modern társadalmak mindegyikében picit a perifériára került, keveset foglalkozunk-foglalkoznak vele, és nem vesszük figyelembe azt az egyszerű tényt, hogy a mezőgazdaság élelmiszert termel, az emberek pedig élelmiszert fogyasztanak, és nincs olyan ember a világon, aki ki tudná vonni önmagát a mezőgazdaság hatása alól. Ezt a szerintem iszonyú súlyos összefüggést mellőzük, és kell jönni sajnálatosan egy orosz-ukrán háborúnak, amely rávilágít arra, hogy mit jelent az, amikor az élelmiszerárak  indokoltan vagy indokolatlanul  elszabadulnak, rávilágít arra, hogy meg tudjuke termelni a saját élelmiszer-mennyiségünket, mi történik akkor, ha az ukrán gabona és kukorica nem érkezik meg a megfelelő helyre, és egy vákuum keletkezik. Azt a vákuumot majd be kell tölteni, és akkor még inkább szívóhatás keletkezik az élelmiszerekre, az még inkább árat fog emelni, és akkor meg tudjuke tartani önmagunknak azt a megfelelő mennyiségű élelmiszert, amivel a saját országunk lakóit el tudjuk látni. Szóval, kell egy ilyen helyzet, amikor elkezdjük érezni, hogy jobb lenne többet odafigyelni a mezőgazdaságra, többet érdemel a mezőgazdaság. Talán ezeket az apró mozzanatokat, mind Magyarországon, mind Európában és a világban tapasztalt jelenségeket most a költségvetés kapcsán szeretném felvillantani.

Sajnálatos módon a zöldek  sokszor mi úgy mondjuk, hogy a méregzöldek  elkezdték kitalálni, hogy a globális klímaváltozás egyik legfőbb okozója a mezőgazdaság. Erre mindenféle számmisztikát vesznek elő, hogy mennyi CO2-kibocsátás, üvegházhatású gázok, és ezt ők egy az egyben visszatranszferálják a mezőgazdaságra. Persze beleszámítják a szállítási költségeket, és nem jegyzik meg, hogy ennek a legsúlyosabb része, hogy a globalizáció eljutott oda: ha te nem tudod olcsón megtermeltetni, majd én megtermeltetem a világ másik részén, és majd eljuttatom a fogyasztóhoz azon a globális rendszeren keresztül, amelynek a végén csillogó polcú multinacionális áruházláncok adják az élelmiszert. Ja persze, így egész nagy lesz valóban az üvegházhatásúgáz- és szén-dioxid-kibocsátás és minden egyéb, ami nem kívánatos.

Aztán megjelenítenek egy ikonállatot, ez a szarvasmarha, amely ma a radikális zöldek leggyűlöltebb állatfajtája. Mert elöl annyi vizet iszik, ami szerintük felesleges, és miközben a legnagyobb veszély, hogy elfogynak az édesvízkészleteink, ezek a szarvasmarhák feleslegesen pazarolják el egy kiló hús előállításához ezt a nagy mennyiségű vizet, hátul meg ráadásul olyan gázokat pufog ki biológiai okok miatt, ami végképp nagyon káros a globális felmelegedés szempontjából. Ezért irtsuk ki ezeket a természeteshús-alapú jószágokat, szorítsuk vissza a mezőgazdaság CO2- és üvegházhatásúgáz-kibocsátását és vízelnyelő képességét még döntően fokozó termékeket, állatokat, helyette pedig valami olyasmit próbáljunk elhitetni az emberekkel, hogy lehet műhúst, műanyagszerűt enni; de, olyan, mintha hús lenne, hidd el, és neked ez lesz jó, ezzel leszel trendi és igazi zöld, és megmented a világot, úgyhogy most már ezt edd. Persze kellenek az állati fehérjék is, nincs mese, na de nehogy már szarvasmarhából vegyük ezt! Hanem itt vannak a vizet legjobban hasznosító élőlények, egy rovar- és egy kukacfajta! Ma ez tény, 2021-es eredmény, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnál engedélyeztek, most már két ilyet, az egyik a lisztkukac, a másik pedig a sáska; emberi fogyasztásra alkalmasnak minősíttették őrült nagy áldozatok árán ezek a más fehérje-előállításban gondolkodó szervezetek. Azt ajánlják, reklámozzák, és influenszereket szereznek hozzá, hogy most már az a trendi, hogy lisztkukacból és sáskából előállított fehérjét legyél szíves fogyasztani, ha továbbra is még fehérjemániás vagy, és egyáltalán létezni akarsz. Ez a folyamat nem állt meg, a tücsök áll most sorban, a tücsköt szeretnék most befogadtatni. Kövér László házelnök úr az egyik ilyen hagyományos tanyasi, falusi disznóvágás alkalmával, amikor ismertettük, hogy milyen kihívások előtt vagyunk, és ki milyen válaszokat ad ezekre a mezőgazdasági kérdésekre, azt mondta, hogy korunk következő nagy dilemmája akkor az, hogy csülök vagy tücsök.

Úgy néz ki, hogy valami ilyesmi felé megyünk el, én azonban azt mondom, hogy utasítsuk vissza, hogy a mezőgazdaság a Föld felmelegedésének legnagyobb okozója és a legnagyobb környezetszennyezője lenne. Ne felejtsük el, hogy ez továbbra is a fosszilisenergia-bányászat, ezen belül az olajbányászat, majd  amit nem szeretnek, különösen az influenszerek nem szeretnek beismerni  a textilipar, a ruhaipar a világ második legnagyobb környezetszennyezője, annak minden termelési lépésével. Ráadásul pont ezek az influenszerek azok, akik arra ösztönzik a menő embereket, hogy kéthetente cserélgessék a ruháikat, pedig a kidobott ruhát most már külön az elégetésükre szolgáló erőművekben semmisítik meg, mert már sehol senkinek, a világ szegény országainak sem tudják odaadni.

Akkor nekünk, magyaroknak mi marad ilyen helyzetben? Bolonduljunke meg mi is és ezt a trendet kövessük, vagy pedig azokat a mezőgazdasági adottságainkat használjuk ki, amilyenek itt, a Kárpát-medencében vannak? Azt állítom én, hogy igen, ezt a hagyományos konzervatív utat kell járni, ennek minden lépésében természetesen törekedve arra, hogy ne legyünk pazarlók, a termőföldtől az asztalig tartó utat minél jobban rövidítsük le. A GMO-mentesség kulcskérdés a magyar mezőgazdaságnak, mert ezzel tudunk igazán előnyös helyzetet teremteni magunknak azokkal szemben, akik nem fogadták meg a GMO-mentességet, mert most már szennyezett a környezetünk, és az igényes fogyasztó GMO-mentes terméket szeretne fogyasztani.

(16.30)

Ezt mi a szántóföldi növénytermesztésben tudjuk, a hústermelésben egészen jó úton haladunk afelé, hogy már a takarmányok se legyenek GMO-sok. Nem tudjuk még az összeset a fehérjetakarmány tekintetében biztosítani, de a döntő többségét már igen. Tehát egy koncepcióban végül is előremegyünk, és nincs mese, azoknak a hatósági és közreműködő szervezeteknek, mint Nébih, falugazdász-hálózat, hegybíróhálózat, itt kell lenni, hogy ezeket a vészhelyzeteket, ha kell, ellássa, felügyelje. Ebben a tekintetben izgalmas az, hogy a most benyújtott költségvetés hogyan viszonyul ezekhez a kérdésekhez. Itt hallhattuk már Mihálffy Béla képviselőtársamnak az öntözéshez, a vízfelhasználáshoz kapcsolódó fontos gondolatait. Én azt merem mondani Hiller István drámai hangú, érzelmektől gazdag felszólalása után is, hogy a mezőgazdaság része a költségvetésnek, amely az általam, általunk vallott koncepciót támogatja és tovább fogja vinni.

Én értem azt, hogy egy feszes költségvetés van. De legyünk őszinték, vagyunk itt néhányan, akik régebb óta olvasgatunk költségvetést. Volt már ilyen, a 2010-es is ilyen volt, egy vészhelyzet utáni állapot volt. Volt ilyen 2021-ben is. (Dr. Hiller István: Én oktatási szempontból értettem.) Persze, oktatási szempontból, értettem azt. Vannak ismerőseim, akik azt mondják, hogy két évfolyam maradt ki, első-másodikosok és második-harmadikosok, akiknél az a probléma, amiről István beszélt, előfordult. De a vírushelyzet alatt is megtörtént az, hogy egy vírusvédelmi alapot hoztunk létre és egy gazdasági újraindítási alapot, ugyanígy két alapot, mint most, aki figyeli ennek a költségvetésnek a bázisát. Én tudom, hogy ez a két alap egyben mozgásteret is ad a kormánynak, legyünk őszinték, mert vészhelyzet van. Most a háború miatt van vészhelyzet. Netán majd az élelmiszer-ellátás miatt lesz vészhelyzet. De merem mondani, hogy én most nyugodt vagyok, mert nem bolondult meg a kormány, és a magyar érdekeket tartja szem előtt, s ilyen szempontból használja majd fel  igen, el fogjuk fogadni a költségvetést, mint ahogy, István, mondtad, ez a dolgok természetes rendje, kicsit még csiszolunk rajta , és állítom, hogy ilyen szempontok alapján fogja a kormány felhasználni a majdan elfogadott költségvetést. S én azt mondom, hogy persze feszes a költségvetés, de mezőgazdasági szempontból egy működőképes, biztos mezőgazdaságot fog segíteni a továbbiakban is.

Ezért azt merem mondani, hogy ezt a szektort különösen szem előtt tartva, a magam részéről támogatásra buzdítok mindenkit. Persze, lesznek módosító indítványaink is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)