Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentős változásokat tartalmaz a jelenleg hatályos járulékszabályozáshoz képest. A törvényjavaslatnak köszönhetően egy törvényi szintű szabályozásban újragondolásra, újraszabályozásra kerül sor. Ez a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet. Azért volt szükség a szabályozás módosítására, hogy a széttöredezett szabályozást egységes törvényi szintű szabályrendszerben leegyszerűsítsük. Így egységes elvek mentén lesz kialakítható a járulékszabályozási rendszer.

A törvényjavaslat értelmében egy járuléknembe olvad össze a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék, a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási, a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék. A biztosított által fizetett járulék új neve társadalombiztosítási járulék, e néven kerül bevezetésre. Mértéke a jelenlegi egyéni járulékok mértékével megegyezően összesen 18,5 százalék lesz. A járulékok összevonásának köszönhetően jelentős adóadminisztrációsteher-csökkentés valósul meg, mivel több számlára történő járulékfizetés helyett egy számlára történik a járulékok befizetése.

A törvényjavaslat alapján jelenleg a munka törvénykönyve szerint alkalmazott munkavállalókra már irányadó mentesség kerül kiterjesztésre. Így további keresőtevékenység esetében nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, ha azt nyugdíjas személy végzi, például közalkalmazotti, kormánytisztviselői, egyéni vagy társasvállalkozó megbízási jogviszony alapján.

A törvényjavaslat szerint a saját jogú nyugdíjas személy keresőtevékenysége esetén szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség sem merül fel.

A törvényjavaslat továbbá tartalmazza, hogy a nyugdíjjárulékokkal kapcsolatos ügyben a jelenlegi, általánosan adókra és járulékokra egyaránt érvényes ötéves elévülési idő bizonyos esetkörökben ne legyen alkalmazható, hiszen a nyugellátás megállapítása és a járulékfizetés teljesítése között általában akár 20-40 év is eltelik, így az ötéves elévülési idő túlságosan rövid ezen ügyek tekintetében.

A törvényjavaslat továbbá csökkenti a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése, valamint a kizárólag szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, melynek mértéke így a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-jével 19,5 százalékról 17,5 százalékra történő mérséklésével összhangban az indokolt 24 százalékról 22 százalékra csökkenne, mivel a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék az egyéni járulék  azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulék  és a szociális hozzájárulási adóból a nyugellátási alapot megillető százalékos arányából tevődik össze.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az egyes jogviszonyok, tevékenységek esetében eltérő szabályok alapján történik az egyéni járulék megfizetése.

A keresőtevékenységet terhelő egységes járulék bevezetése céljából a törvényjavaslat változásokat kezdeményez, úgymint a felszolgálási díj, illetve borravaló tekintetében: az egységes 18,5 százalékos mértékű járulékteher lenne a felszolgálási díjon a korábbi 15 százalékos nyugdíjjárulék helyett; továbbra sem terhelné ezt a keresetet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó.

Az őstermelők esetében az egységes 18,5 százalékos járulékkulcs egésze terhelné a személyi kört, amely így 1,5 százalékos járulékteher-növekedést és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is jelentene egyben, így a 10 százalékos nyugdíj és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékok összevonásával.

Kistermelőknél a járulékalapot az egységes járulékkulcs egésze terhelné  jelenleg csak 10 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség merül fel , amely e személyi kör esetében 4,5 százalékos tehernövekedést jelent, ugyanakkor ezzel összhangban jogosultságot szereznek pénzbeli és munkaerőpiaci ellátásokra is.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási jogviszonynál: az egységes 18,5 százalékos járulékfizetési kötelezettség terhelné a jövőben a keresőtevékenységből származó járulékalapot.

Az egyéni, illetve társasvállalkozókat illetően a törvényjavaslat jelentős egyszerűsítést indítványoz azzal, hogy a járulékfizetési kötelezettséget legalább a minimálbérhez köti, így egységesíti a járulékalapot a biztosított egyéni, illetve társasvállalkozóknál.

A hatályos szabályok alapján az egyéni, illetve társasvállalkozók az átalányban megállapított jövedelem és a vállalkozói kivét után fizetnek járulékot, de a járulékokat minimum a következők szerint kell megfizetniük: a nyugdíjjárulékot a mindenkori minimálbér 100 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér 150 százaléka, a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után.

A törvényjavaslat továbbá pontosabb fizetési kötelezettséget előíró szabályokat rögzít az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Így a már említett fizetési kötelezettség kezdete az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap, ettől eltérő naptól bejelentkezni nem lehet, továbbá az ellátásra való jogosultságot nem a járulékfizetésre kötelezettség, hanem a járulék tényleges megfizetése alapozza meg.

A járulékfizetés nem teljesítése esetén a TAJ  az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán  érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni mindaddig, amíg e tartozás kiegyenlítése meg nem történik. Természetesen ezen változások nem érintik a sürgősségi ellátást, amelyre továbbra is mindenki jogosult lesz.

Az egészségügyi ellátásra való jogosultság érdekében kötött megállapodás során tapasztalt visszaélésszerű magatartások megakadályozására a megállapodás megkötésekor egészségügyiállapot-felmérés lenne kötelező azzal a céllal, hogy a már meglévő egészségkárosodás, betegség kezelésére ne lehessen megállapodást kötni. Jellemzően ideérkező külföldiek kötnek ilyen megállapodásokat, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer ellátásait igénybe vehessék.

A törvényjavaslat a további visszaélések megakadályozására, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés minimumjárulék megfizetéséhez kötése céljából bevezeti a munkaviszony esetében szükséges minimum járulékalapot.

Az új szabályozásban a munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében a járulékot továbbra is a ténylegesen megszerzett, személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján összevont alapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alapot képező jövedelem után kell megfizetni azzal, hogy a járulékok alapja nem lehet kevesebb, mint a minimálbér 30 százaléka. Ezzel összhangban kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási adó alapja, azaz ilyen esetben a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni.

A törvényjavaslat kezdeményezi, hogy a járulékalap és a szociálishozzájárulásiadó-alap kiszélesedjen, tekintettel arra, hogy jelentős különbség mutatkozik egy Magyarországról kiküldött munkavállaló járulékfizetési kötelezettsége és egy belföldön foglalkoztatott munkavállaló járulékfizetése között. A járulékalap szélesítésének oka, hogy e személyi kör Magyarországon marad biztosított, és ellátást is itt vesznek igénybe, de a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget más államban teljesítik, és ezért szükséges az arányos közteherviselés, továbbá fontos, hogy így a pénzbeli ellátások, illetve a majdani nyugellátás összege is emelkedik esetükben.

Végezetül a törvényjavaslatnak köszönhetően növekedne a családi járulékkedvezmény összege is. Az egységes járulék bevezetéséből adódik, hogy a családi járulékkedvezményt ettől fogva nem 17 százalék erejéig lehet érvényesíteni  jelenleg a munkaerőpiaci járulékból nem lehet érvényesíteni a kedvezményt , hanem 18,5 százalékig, azaz a társadalombiztosítási járulék erejéig, az új elnevezés szerint, ezzel 1,5 százalékkal nő az érvényesíthető összeg, amely további egymilliárd forintot hagy a gyermeket nevelő családoknál.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy mindezek tükrében támogassák a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)