Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Elnézést a kis technikai átmenetért. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a jövő évi költségvetés kapcsán szeretnék beszélni a nyugdíjasok helyzetéről, hogy hogyan alakulnak a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások, valamint a következő részben a gyermek- és ifjúságpolitikánk költségvetésben megjeleníthető számairól, illetve egy részéről, mert hosszan tudnám sorolni azokat az eredményeket, amelyek a 2022-es költségvetésben meg fognak jelenni.

Azt hiszem, hogy az a reális, ha úgy beszélünk a jövő évi költségvetésről, hogy melyik terület mennyivel többet fog kapni, tehát hogy növekednek a források, és szerintem egy elég erős nagyító kellett ahhoz, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán arról beszéljen ellenzéki képviselőtársam, hogy elvette valahonnan a kormány a forrásokat.

Tehát a nyugdíjak: a családon belül kiemelt megbecsülést érdemelnek az idős nyugdíjas emberek, hiszen évtizedeken keresztül dolgoztak az országért, a nemzetért, és felneveltek több generációt, akár szülőként, akár utána nagyszülőként részt vettek a család életében.

A Fidesz-KDNP-frakció, illetve a kormány tavaly a család- és nyugdíjasvédelmi programja keretében jelentette be a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj visszaépítését, méghozzá négy ütemben. Erről volt szó itt már a parlamentben, én most a jövő évi költségvetés tükrében a számokat hadd idézzem. A juttatás összege a kifizetés első évében, tehát 2021-ben a nyugellátás januári összegének 25 százaléka, ’22-ben a fele, 50 százaléka, ’23-ban 75 százaléka. ’24-től pedig a nyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők a 13. havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják.

Nézzük, mit jelent ez a költségvetés szintjén! Ugye, 2022-ben a költségvetés 160,3 milliárd forintot tervez a 13. havi ellátás fedezetére fordítani.

(17.10)

2022-ben a költségvetés 160,3 milliárd forintot tervez a 13. havi ellátás fedezetére fordítani. 2022-ben a 13. havi ellátás mellett továbbra is fennmarad a nyugdíjprémium intézménye, hogy az idős emberek is részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből. Én ezt egyébként egy nagyon jelentős eredménynek érzem, hiszen nem volt még korábban, a megelőző években arra példa, hogy tudtunk volna a nyugdíjasoknak nyugdíjprémiumot adni, tehát ez a nyugdíjemelésen és a 13. havi nyugdíj visszaépítésén felül fog majd járni a nyugdíjasoknak. A kormány a 2022. évben 5,2 százalékos GDP-növekedéssel számol, és ezért ennek megfelelően 68,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a nyugdíjprémium kifizetésére.

A nők családban betöltött szerepét időskorukban is kiemelten kezeljük. Az életük nagy részét munkával és gyermekneveléssel töltő nők 40 éves jogosultsági idővel már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően igénybe vehetik a nyugellátást. 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít erre. A „Nők 40” programról van szó, amit 2010 után, ha jól emlékszem, 2011 januárjától tudtunk bevezetni. Itt ezzel az intézkedéssel, törvénymódosítással szerettük volna elérni azt, hogy 40 év szolgálati idővel is nyugdíjba lehessen, teljes értékű nyugdíjba lehessen menni, és ebbe a 40 év szolgálati időbe beleszámítjuk a gyermeknevelés előtt otthon töltött éveket is, tehát a gyest, később a gyedet.

2010-ben vállaltuk azt, hogy megvédjük a nyugdíjak vásárlóértékét, a nyugdíjak reálértékét. Ezt sikerült teljesíteni, sőt többet is tudtunk teljesíteni. A 2022. évi költségvetésben tervezett 3 százalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve a 2011-22 közötti nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, és a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint 10 százalékkal javul. Ez egy nagyon fontos szám. Itt egyik ellenzéki képviselőtársam kritikaként próbálta azt elmondani, hogy röpködnek a százalékok, nyilván nominálértékben értette ezt, most itt reálértékben mondtunk egy összeget. Tehát reálértékben a nyugdíjak értéke 10 százalékkal javult.

Miniszterelnök úr a koronavírus-járvány első hulláma alatt jelentette be, és döntött a kormány a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj 2021-től történő visszaépítéséről. A döntés azért született meg, mert a jelenlegi kormány más módon kezeli a válságot, mint a korábbi, a 2008-as pénzügyi válság idején. Akkor ugye, más kormány volt, azt ne felejtsük el, a 2008-as válság idején. Jelen pillanatban a cél az, hogy a gazdaság működése minél hamarabb visszaálljon a növekedési pályára, az idősek és az ellátásokra szorulók pedig biztonságban érezzék magukat, egzisztenciális biztonságban.

Az intézkedés több mint két és fél millió nyugellátásban és a nyugdíjakkal azonos módon emelendő ellátásban részesülőt érint. A 13. havi nyugdíjat a következő ellátásban részesülők kapják meg, összesen 2 millió 162 ezer fő. Ezt érdemes felsorolni, hiszen nemcsak a nyugdíjasokról, teljes jogú nyugdíjasokról van szó, hanem a következőkről is: tehát az öregségi nyugdíj, ideértve a „Nők 40”-kedvezménnyel nyugdíjba vonultakat, ez összesen több mint 2 millió főt érint; az özvegyi nyugdíjasokat is érinti, ez 59 ezer fő; a szülői nyugdíjban részesülőket is érinti, ez 19 ezer fő; árvaellátás, a baleseti hozzátartozói nyugellátás, a mezőgazdasági szövetkezeti, öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, illetve mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadékot (sic!) is érinti a 13. havi nyugdíj visszaépítése.

A 13. havi nyugdíjhoz hasonló módon kapnak 13. havi ellátást más pénzbeli ellátásokban részesülők, közel 400 ezer fő, amelynek bevezetéséről a kormány egy rendeletben intézkedett. Szintén érdemes itt is felsorolni, hogy kikről van szó. Ezek az ellátások a következők: korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben foglalt rendszeres pénzbeli ellátás, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, a „Nemzeti helytállásért” elnevezésű pótlék, a házastársi pótlék és a házastárs után járó jövedelempótlék. Remélem, államtitkár úr, sikerült mindent felsorolnom, hiszen ezek az emberek is várják nyugdíjuk emelését, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítését.

Összességében tehát, amivel kezdtem, a nyugdíjasokkal 2010-ben kötött megállapodásunkat, vállalásunkat tartottuk. Amíg nemzeti kormánya van Magyarországnak, addig az ő nyugdíjuk vásárlóértéke nem csökkenhet, hanem inkább növekedhet és erősödhet. 2010-hez képest, még egyszer, a 2021. évi januári emelést is figyelembe véve tehát 43,8 százalékkal emelkedtek, és a vásárlóerejük pedig 10 százalékkal nőtt.

A munkát végző nyugdíjasok közterhei minden korábbinál kedvezőbbek. Ha a munkát vállaló saját jogú nyugdíjas személy bármilyen jogviszonyban munkát végez, 2020. július 1-jétől, tehát tavaly nyár óta a munkából származó jövedelmét kizárólag csak 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, semmilyen egyéni járulékot nem kell fizetnie.

Én azt hiszem, hogy a nyugdíjasok felé amit vállaltunk, azt nemhogy maximálisan sikerült teljesíteni, hanem még többet sikerült teljesíteni. Ennek egyébként a fő oka az, hogy Magyarország is jobban teljesített, tehát köszönet a dolgozó emberekért vagy a családban otthon tevékenykedő emberekért, hiszen az ő munkájuknak köszönhetően tudott a gazdaság is erősödni, növekedni, és ennek köszönhető, hogy a nyugdíjprémiummal, illetve a 13. havi nyugdíj visszaépítésével tudunk segíteni idős honfitársainkon.

Engedjék meg, hogy a hozzászólásom második részében beszéljek az ifjúságról, ifjúsági és gyermekpolitikánkról, és egypár nagyon fontos példát hadd hozzak, hogy a következő évi költségvetés hol kezeli őket kiemelten. 2010-ben, ha visszatekintünk, mindössze 824 millió forintot tervezett az akkor még szocialista kormány a gyermek- és ifjúsági szakmai feladatokra. A jövő évi, 2022-es költségvetésben a kormány több mint 9,18 milliárd forintot tervez csak a Miniszterelnökség költségvetési fejezetéből gyermek-, ifjúsági és családpolitikai programokra fordítani. Ezenfelül a fiatalok támogatására számos oktatási, kulturális, sport-, valamint európai uniós program szolgálja a fiatalok boldogulását.

Nézzünk egypár gyermek- és ifjúsági szakmai feladatot! Vannak szakmafejlesztési célok a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai programok előirányzaton belül. Gyermek- és ifjúsági szakmai fejlesztési célokra a 2022. évi költségvetés tervezete 331,9 millió forintot irányoz elő.

(17.20)

Az előirányzat biztosít fedezetet például három telefonos lelki elsősegély-szolgálat működtetésére. Ez a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Én ezt a tevékenységet nagyon fontosnak érzem, és jó dolog, hogy a költségvetésben ez külön soron szerepel. A 2021. évi működés támogatása is megvolt, igen.

Az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. támogatását szeretném a következőkben kiemelni. Itt szintén a gyermek-, ifjúsági és családpolitikai programok előirányzaton belül az Új Nemzedék Központ jogutódai működésére az idei költségvetés összesen 300 millió forintot biztosít.

A 2022-es költségvetés a programok előirányzaton belül az Erzsébet Ifjúsági Alap részére 150 millió forintot irányoz elő, tekintettel arra, hogy a 2019. év folyamán a társaságból kivált a Nemzeti Tehetség Központ Nonprofit Kft. Tehát nem lesz kevesebb pénz, hanem kivált az egyik kft. A fennmaradó társaság vonatkozásában névváltozás történt. Ha tehát a forrásokat keresik, akkor itt kell keresni és megtalálni.

Nagyon fontosnak érezzük a fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának támogatását. 2019-ben a kormány 2,78 milliárdot biztosított a sikeres nyelvvizsgák és az emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsgák díjának visszatérítésére. 2020-ban és ’21-ben ez az összeg majdnem évi 2 milliárd forint volt.

A jövő évi költségvetésben a továbbiakban is tervezzük biztosítani ezt a forrást, ami közel 2 milliárd forint, tekintettel a támogatás mind szélesebb körben való igénybevételére. A kedvezményt és igénybevételének feltételeit az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló kormányrendelet rögzíti, itt tudnak a fiatalok precízen utánanézni, hogy mire és milyen szempont szerint jogosultak.

Köztudott, hogy Magyarországon a nyelvtudás nem éri el a kívánt szintet. Ezért az ahhoz szükséges hozzáférést az államnak a tőle telhető legnagyobb mértékben fejlesztenie szükséges. Ebben egyetértés van. Mindezek érdekében 2018. január 1-jétől a 35. életévüket még be nem töltött fiatalok első sikeres nyelvvizsgájának díját az állam állja. A támogatás az adott vizsga díjának megfelelő mértékű lehet, de maximum minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg, amely jelenleg 41 850 forint.

Fontos kiemelni, hogy a kedvezmény 2020. július 1-jétől kiterjesztésre került a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők körére is. Itt a kiterjesztés esetében nincs életkori megkötés, tehát támogatásra jogosultság gyermekük vagy unokájuk nevelése miatt otthon maradó édesanyákra, édesapákra és nagyszülőkre is vonatkozik, akik csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban, vagy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek.

A harmadik témakör, amit szeretnék kiemelni, ez a fiatalok vezetői engedélyének megszerzésével összefüggő hozzájárulás. 2019-ben 1,67 milliárd forintot biztosított e célra a kormány, és 2020-21-ben is több mint évi 1,1 milliárd forintot biztosítottunk. Jövőre is tervezzük biztosítani ezt az 1,14 milliárd forintos forrást, tekintettel arra, hogy ezt a támogatási forrást mind szélesebb körben szeretnék igénybe venni, tehát népszerű. Sok fiatalnak komoly kihívást okoz a jogosítvány megszerzésének finanszírozása. Gimnazistaként, kezdő egyetemistaként még nem feltétlenül rendelkeznek azzal a jövedelemmel, amellyel ezeket a költségeket állni tudnák.

Az országon belüli mobilitás azonban munkaerőpiaci szempontból létfontosságú lenne, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Ezért a kormány azt a döntést hozta, hogy 2018. július 1-jét követően a B kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges közlekedési alapismeretek, magyarul a KRESZ-vizsga és a hozzá kapcsolódó e-learning vagy tantermi tanfolyam díja kerüljön részben vagy egészben megtérítésre annak a fiatalnak, aki a sikeres közlekedési alapismeretek vizsganapján a 20. életévét még nem töltötte be.

Itt hasonlóan az idegen nyelvekből tett első sikeres vizsgák díjának támogatásához a kedvezmény ez esetben is kiterjesztésre került a csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők körére 2020. július 1-jétől, tehát tavaly nyártól.

És ugyanúgy itt sincs életkori megkötés a kiterjesztés esetében. Tehát a támogatásra jogosultság gyermekük vagy unokájuk nevelése miatt otthon maradó édesanyákra, édesapákra és nagyszülőkre is vonatkozik, akik csedben, gyedben vagy gyesben részesülnek a közlekedési alapismeretek vizsga napján.

Utoljára még egy nagyon fontos intézkedésről, törvénymódosításról hadd ejtsek pár szót: ez az „szja 25” néven futó módosítás. Ez egy új kedvezmény, 2022 januárjától a 25 év alatti fiatalok részére az összevont adóalapba tartozó, tételesen felsorolt jövedelmek tekintetében érvényesíthető, de legfeljebb a tárgyévet megelőző év július hónapjára a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett, nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig. Ez egy hivatalos szakmai szöveg volt, pár mondat, amit a költségvetési törvényben találunk.

Magyarul, itt arról van szó, hogy ha a 25 év alatti fiatalok dolgoznak, akkor mentesülnek a 25 százalékos szja-adó megfizetése alól. Ehhez egyébként érdemes megemlíteni, hogy a kedvezmény átlagosan havonta 40 400 forint, és ha ezt egy évre kiszámoljuk, akkor mintegy 485 ezer forint többletjövedelmet fog eredményezni a 25 év alatti kereső fiataloknak személyenként, tehát ennyivel több marad egy évben a zsebükben, ennyivel kevesebb adót kell fizetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés gyakorlatilag mindegyik pontján arról lehet beszélni, hogy hogyan növekszik a forrás, hogyan növeljük a különböző társadalmi csoportoknak juttatott támogatást, és a következő évi költségvetés egy fontos fejezete az is, hogy hogyan indítsuk újra, hogyan támogassuk meg a gazdaságot, hiszen Magyarország egy munkaalapú társadalmat épít, minél többen dolgoznak, minél magasabb a keresetük, annál jobb eredményeket tud elérni az ország és az itt élők. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)