Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSENGER-ZALÁN ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből a kicsit kampányízű üzemmódból én visszaváltanék a költségvetés vitájára, egész pontosan a Külügyminisztérium fejezetére.

Emlékezhetünk arra, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium az elsők között vállalt szerepet a gazdaság újraindításában. A KKM tavaly ilyenkor már a megváltozott körülményekhez alakított exporttámogatási és beruházásösztönzési program végrehajtója volt, aminek részeként kedvezményes hitellehetőséget biztosított magyar cégeknek beruházásokhoz, és 0,1 százalékos hitelt nyújtott kisvállalkozásoknak. Hatalmas siker volt a nagyvállalati beruházástámogatási program is, amelynek keretében mintegy 800 vállalat nyújtott be támogatási igényt összesen közel 380 milliárd forint értékben, amiből a kormány 150 milliárdnyi támogatást biztosított.

A gazdaság újraindításában és a foglalkoztatottság megőrzésében a beruházásösztönzés és az exportfejlesztés természetesen továbbra is kiemelt jelentőséggel bír. A működőtőke-beáramlás szempontjából meghatározó, nemzetgazdasági jelentőségű nagyberuházások Magyarországon történő megvalósításának elősegítése, a munkahelyteremtés ösztönzése a kormány külgazdasági politikájának egyik sarokköve. Ennek megfelelően beruházásösztönzésre jövőre is az ideivel megegyező összeg, azaz 80 milliárd forint áll rendelkezésre.

Prioritás a magas hozzáadott értékű munkahelyeket létrehozó, a technológiatranszferhez hozzájáruló és ezáltal a magyar nemzetgazdaság fejlődését nagyban elősegítő beruházások Magyarországra vonzása. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú beruházások között évről évre nő Ázsia súlya, azon belül is mindenekelőtt Koreáé, Japáné, Kínáé és Indiáé.

A külgazdaság másik fontos kulcseleme a magyar vállalkozások külföldi tevékenységének segítése és támogatása. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett kötött segélyhitelezés, melyre a tárca az ideivel megegyező módon jövőre is 12 milliárd forintot irányoz elő. Ennek a tőkének a meghatározó része három országba, Laoszba, Vietnámba és Mongóliába kerül kihelyezésre.

A Külügyi bizottság alelnökeként engedjék meg nekem, hogy a továbbiakban valamivel részletesebben áttekintsem a Külgazdasági és Külügyminisztérium költségvetését. Azt láthatjuk, hogy a válság ellenére semmilyen területen sem tapasztalható számottevő csökkenés, sőt az Információs Hivatal költségvetése 25 százalékkal, 4,4 milliárd forinttal nő, a külképviseleteken beruházásokra elkülönített összeg pedig jövőre közel 20 százalékkal, mintegy 3,7 millliárd forinttal haladja meg az ideit.

Jó hír az is, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra rendelkezésre álló összeg is 18 százalékkal, vagyis 6 milliárd forinttal nő. Ez a forrása a tavaly útjára indult Magyar Diplomáciai Akadémia finanszírozásának is. A Stipendium Hungaricum továbbra is jelentős szerepet játszik a magyar nyelv és kultúra terjesztésében, a küldő államok hosszú távú megerősítésében. Amellett, hogy helyi és országos szintű gazdaságélénkítő hatással is bír, szintén fontos szerepe van a vidéki egyetemek és térségük fejlesztésében és felzárkóztatásában.

A 2021-22-es tanévre jelentkezők száma nem kevesebb mint 39 százalékkal, hajszál híján 50 ezer főre nőtt. A 79 nemzetközi partnerrel rendelkező programban a 2021-22-es tanévben 29 intézmény vesz részt összesen 862 különböző képzéssel, amelyeken immár 10 803 külföldi diák tanul. Kapcsolódik hozzá a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram, amelynek keretében a magyar állam a diaszpórában élő, magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok magyarországi felsőfokú tanulmányait támogatja, összhangban hazánk nemzetpolitikai célkitűzéseivel.

A szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön történő boldogulását a tárca többek között célzott gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési programokkal, átfogó gazdaságfejlesztési programrendszerrel segíti. Ennek része többek között, hogy magyarországi vállalkozások határon átnyúló beruházásai, határon átnyúló fejlesztései révén helyreállítja és fejleszti az egykor létező közlekedési kapcsolatokat, összekapcsol történelmileg és funkcionálisan összetartozó térségeket. Mindez növeli a határ menti régiók versenyképességét, elősegíti a fejlesztések fenntarthatóságát, növeli a közszolgáltatások elérhetőségét és a magyarlakta területek gazdasági megtartóerejét.

Fontos aláhúzni, hogy a források semmilyen területen nem szűkültek. Kulturális diplomáciai projektekre, mint amilyen például a Gül Baba Türbéje Alapítvány támogatása, jövőre is ugyanannyi pénz jut, mint az idén. 2021-ben egyszerű feladatként jelentkezett a budapesti fenntarthatósági expó megrendezése. Ha ezt leszámítjuk, a minisztérium központi igazgatási feladataira jövőre is lényegében ugyanannyi forrás, azaz 17 milliárd forint jut. Az viszont igaz, hogy jövőre az ideinél 2,9 milliárd forinttal kevesebb hozzájárulást kell fizetnünk az Európai Unió által működtetett Európai Fejlesztési Alapba, ezt az összeget tehát meg tudjuk spórolni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Három jelentős új elem is szerepel a külügyi költségvetésben, amelyekről szeretnék külön is szólni. Nagyon fontosnak tartom a Brexit Alkalmazkodási Tartalék nevű alap létrehozását, aminek célja az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében hátrányba került gazdasági szektorok, illetve szereplők támogatása mintegy 4 milliárd forint összegben.

Egy másik újdonság a magyar-indonéz tőkealap, ami az Indonéziában végrehajtásra kerülő infrastrukturális nagyprojektek megvalósításához szükséges tőkebefektetések fedezetét biztosítja. A tőkealapba történő befizetés összege közel 30 milliárd forint.

(Folytatás 200/2-ben!)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2021. május 20. csütörtök 200/2. szám

Országgyűlési Napló

Végezetül kiemelném, hogy a kormány az űripart a jövő iparágai közé sorolja, és ennek megfelelően hangsúlyosan kezeli a hazai fejlesztését. Az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó szakmai feladatok ellátására, a bilaterális és multilaterális kapcsolatokból fakadó űrtechnológiai fejlesztések, programok, projektek, feladatok megvalósítására a költségvetés komoly összeget, 6,7 milliárd forintot irányoz elő.

Az, hogy az ellenzéki oldalon ez rendszeresen fanyalgás és gúnyolódás tárgya, csak megerősíti, hogy a baloldal le van maradva a kor kihívásaitól, és még ezen a területen is alkalmatlan a nemzeti érdek felismerésére. Jómagam soha nem adom fel a reményt, így bízom abban, hogy előbb-utóbb ők is meghallják az idők szavát, és a „merjünk kicsik lenni” külpolitikai Kovács-doktrínát végre maguk mögött hagyják.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindezeket összefoglalva megállapítható, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium továbbra is aktívan hozzájárul a koronavírus-járvány okozta válság kezeléséhez, Magyarország újraindításához, és felkészült arra, hogy megbirkózzon a koronavírus utáni új világ új kihívásaival. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)