Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Jó élmény volt ez az elmúlt, nem is tudom, hány óra, abból a szempontból, hogy egy törvényjavaslatról, amelynek tulajdonképpen egy személyi kérdés előterjesztése volt a tartalma, hogyan válik politikai vitanap, és hogyan beszélünk mindenféléről, ami ennek az előterjesztésnek abszolút nem része. Természetesen előjöhetnek ilyenkor vélt és valós sérelmek, nagyon sok mindenről lehet beszélni, az elmúlt 30 évről is akár, és sok olyan dologról, ami természetesen egy másik törvényjavaslat kapcsán nyugodtan elhangozhat. Természetesen ezen törvényjavaslat kapcsán is minden elhangozhat, sértegetésektől kezdve valótlanság állításáig, különböző tényeknek a valótlan színben történő feltüntetéséig, és addig is, hogy egy olyan javaslattal kapcsolatban, amely egy személyi változás szándékát hozza a parlament elé egy fejlesztési tanács kapcsán, előre vizionálnak olyan dolgokat, amelyek az önök képzeletében megjelennek, és hogy ez hogy lesz majd a valóságban, ahhoz valószínűleg ennek semmi köze nincsen. Természetesen lehet következtetéseket levonni, de ilyenkor, egy parlamenti vita kapcsán, ha már politikai vitanappá változtatunk egy napirendet, akkor természetesen a szabadság kinyílik, és mindent el lehet mondani, politikai sérelmeket, az ellenzéknek minden olyan kritikáját, amely folyamatosan elhangzik éveken keresztül a kormánnyal szemben, és azokat a vádakat is, amelyek elhangoznak. Önöknek tulajdonképpen, ahogy én nézem itt az elmúlt időszakban, és igyekszem maximálisan szakpolitikával foglalkozni, de ennek ellenére azt látom, hogy egyetlen támadási felületük maradt, miután igazán érdemi üzenet a magyar emberek számára nem sok van az ellenzéki oldalon. Egy van: fel kell hergelni az embereket, mindenfajta beruházás ellen, amit fel lehet tüntetni olyan színben, ami reményeik szerint majd olyan közfelháborodást kelt, amivel a választásokon jobb pozícióba fognak tudni kerülni.

Ez a javaslat nem erről szól. Ez a javaslat arról szól, ha megnézik, hogy a Balaton Fejlesztési Tanácsban a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszternek nincs képviselője jelenleg. Még egyszer mondom: a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszternek nincs képviselője. Ez a javaslat arról szól, hogy legyen. Az operatív programokat vezető miniszterek, akiknél az operatív programok vannak a minisztériumokban, valamennyi delegál tagot ezekbe a tanácsokba, de összességében, véleményünk szerint, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért felelős miniszternek is igenis ott kell legyen az embere, ha már a többiről egyetlen tagról sem hallottunk semmilyen kifogást. Itt is főleg a Balaton Fejlesztési Tanács került terítékre, abból a szempontból, hogy itt egy társelnöki tiszt bevezetését tervezi ez a törvénytervezet, illetőleg a kormányzat.

(15.40)

Abból a mondatból, amelyet Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszony legalább négyszer elmondott, hogy itt mi történt eddig a pénzekkel, mert abból a mondatból az következik, hogy nem megfelelően került felhasználásra, én teljesen mást olvasok ki, de kétségtelenül belátom, hogy el lehet úgy is olvasni, ahogy ön tette, és azt az értelmezést is lehet neki adni. Tehát: vagy a múltba néz az ember, és azt mondja, hogy ez a mondat egy kritika a múlt felé, vagy azt mondja, hogy ez a fejlesztési tanács nagyon komoly fejlesztéseket fog az elkövetkezendő időben csinálni, komoly források fognak idekerülni, és azért mégiscsak a kormány fogja ezt a pénzt biztosítani. Ennek, még ha lehet kontextusában szerencsésebben is megfogalmazni ezt a mondatot, én ezt nem vitatom, akkor sem az az üzenete, amit ön elmondott. (Potocskáné Kőrösi Anita: Ezt írták le!)

Nyolcszor vagy tízszer elmondta, hogy gyámság alá helyezik Bóka István jelenlegi elnököt  egyáltalán nincs ilyen szándék. És hogy gyámság alá lesze helyezve, az nem azon múlik, hogy ön most mit mondott itt a parlamentben, hanem az elkövetkezendő hónapokban mi fog történni majd a fejlesztési tanácsban. A fejlesztési tanács a maga működési szabályzatát meg fogja majd alkotni annak megfelelően, ahogy a parlament dönt.

Egyébként itt elhangzott több kérdés is például abban a tekintetben, hogy három kiemelt fejlesztési tanács van, amely ex lege jön létre, de a másik kettőnél miért nincs társelnök. Azért nincsen, mert ez a legnagyobb fejlesztési tanács, több mint 180 település tartozik ide, és itt látta a kormányzat indokoltnak ennek az intézménynek a bevezetését. Természetesen az ön javaslata alapján majd még a szavazásig eldönthető, hogy ez az ötlet megvételre kerüle, és esetleg lesze a többi tanács élén is társelnök. Természetesen a viták nem azért vannak, bár nem ez a jellemzőjük végeredményként, hogy alapvetően változzanak meg előterjesztések, de hogy mi fog történni, azt a jóisten tudja csak (Potocskáné Kőrösi Anita: Hát, ez az!), majd meglátjuk a zárószavazásnál.

Egy dologra azonban szeretnék még kitérni, mert erről ön sokat beszélt. Talán nem kéne megtennem, de mégis megteszem, mert a vita nagyon sok irányba elkanyarodott, érintett szakmai kérdéseket is. Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólásait mindig élvezettel hallgatom, mert tudom, hogy általában néhány percen belül fog mondani egy olyan mondatot, ami abszolút korrekt, ezekre mindig várok, és be is jönnek egyébként, csak aztán jönnek azok a szövegkörnyezetek is utána, amelyek természetszerűleg egy ellenzéki képviselő szájából a magyar parlamentben el kell hogy hangozzanak.

Önök úgy beszélnek itt, mint akik nem járnak az országban. Tessenek végigmenni Magyarországon! Menjenek el a falvakba, menjenek el a városokba! Milyen rendezettség van, rend van a településeken! Én nem azt mondom, hogy itt nincs még számos fejlesztendő terület, legyen az közmű, épített környezet vagy más, de ma Magyarország egészen másképpen néz ki, mint tíz évvel ezelőtt. Aki azt mondja, hogy ez nem így van, az nem ebben az országban él; óriási változás van. Természetesen önök mást várnak, nem önök vannak kormányon. A kormány számos fejlesztési területen, a családpolitikában és számos más területen is, a foglalkoztatáspolitikában hajt végre olyan programokat, amelyek nyilván sok pénzbe kerülnek, de az emberekért történnek. Mind a 23 megyei jogú város részese a „Modern városok” programnak, több mint 4000 milliárd forintnyi fejlesztéssel. Ebből a fele már nem kormánypárti, hanem ellenzéki vezetésű, ők maguk határozták meg, hogy mit szeretnének a városban fejleszteni. Ez 270 projektet jelent vagy annál többet Magyarországon.

Itt van a „Modern falvak” program, a CSOK, a családtámogatások, a babaváró, nagyon sok mindenről beszélhetnénk, de önök természetesen ezeket nem támogatják, mert más az elképzelésük, másképpen irányítanák ezt az országot. Most ennek a kormánynak a politikája középpontjában a család van, a nemzet van, a fejlődés van, az, hogy az épített környezet fejlődjön, és az, hogy a családok jobban éljenek Magyarországon. Ezek alapvető filozófiai viták is lehetnek, de egy ilyen előterjesztés keretei között ezeket megbeszélni nem lehet, túlfeszítik a kereteit. 20 órát vagy 20 napot is igénybe vehetne, hogy mindazokról a kérdésekről érdemben és értelmesen vitatkozzunk anélkül, hogy egymást porig sértegetnénk akár a képességeiben, akár a tulajdonságaiban, ami biztosan nem helyes, különösen nem a tisztelt Ház falai között.

Egyetlen dolog van, amire még szeretnék reagálni, ez pedig a siófoki obszervatórium kérdése, merthogy az én ismereteim szerint Potocskáné Kőrösi Anita a siófoki önkormányzat alpolgármestere volt. Nagyon hosszú évek óta a siófoki testület előtt volt ez a kérdés, ennek az ingatlannak a beépítése. Önöknek semmi mást nem kellett volna csinálni, a polgármester úrnak, a főépítésznek, összességében az önkormányzatnak nem kellett volna három alkalommal hozzájárulni ehhez a beruházáshoz. (Potocskáné Kőrösi Anita: Ki adta ki az engedélyt? A kormányhivatal!  Az elnök csenget.) Nálam van a szó, úgy tudom, tisztelt képviselő asszony.

Persze, természetesen ez lehet egy érv, csak ha önök akkor a településképi véleményben azt mondják, hogy nem, akkor semmiféle engedélyezési eljárásra nem is kerülhetett volna sor, mert el kellett volna mindent utasítani  de nem ezt mondták. Engedélyezte Siófok város önkormányzata, majd amikor meleg lett a talaj, akkor el tetszett kezdeni tízórás éhségsztrájkot folytatni (Potocskáné Kőrösi Anita: 48!), kimentek utána a polgármester úrral, akinek a szavai csengenek a fülemben, mert végignéztem az interneten, aki azt mondta, hogy jogszerűség ide, jogszerűség oda, ez a beruházás ne valósuljon meg.

Tehát önök most azt kérik számon a magyar kormányon, hogy egyébként egy jogszerűen kiadott építési engedélyt valamilyen módon vonjon vissza, miközben az adott önkormányzat, aki mindent megtehetett volna, akár egy tollvonással az egész beruházást ellehetetlenítette volna. Van egy fél az eljárásban, aki nem indított bírósági eljárást, pedig a magyar közigazgatási határozatok bíróság előtt megtámadhatók, és nyilvánvalóan a bírósági döntés azért, őszintén remélem, mindenki számára végső soron, még ha kellemetlen is, de elfogadható, csak ahhoz el kéne indítani a bírósági eljárást  nem indították el.

A magyar kormány volt az, aki az első jelzések alapján, annak idején ön is idézte, törvényt módosított azzal, hogy 60 méteres védőtávolságot kell tartani, tehát közjogi lépéseket tett annak érdekében, hogy érvényt lehessen szerezni annak, hogy ott ne épüljön meg ez a beruházás. Ennek ellenére valóban  szerintem nem úgy van, ahogy ön mondta, de ebben most nem vagyok vitaképes  nem hetekkel előtte, hanem jóval előtte benyújtották az építési engedélyezés iránti kérelmet, és a magyar jog szerint a helyzet az, hogy a benyújtás pillanatában érvényes jogszabályok szerint kell eljárni.

Önök most azt kérik számon, hogy ezzel mi miért nem megyünk szembe, miért nem megyünk szembe egy olyan ügyben, amiben egyébként minden törvényes, csak utolsó és végső mentsvárként végre lehet mutogatni a magyar kormányra, hogy lám, lám, itt van egy ügy, amit mi nem oldunk meg, amit önök megoldhattak volna többször. De nem azt teszik, hogy a saját felelősségüket felvállalva korrektül tájékoztatják a közvéleményt, hanem úgy állítják be, hogy itt mindenki hibás, csak önök nem. Önök az igazság bajnokai, az emberekért vannak; ha azért lettek volna, akkor nem ezt tették volna. Ez egy konkrét ügy volt, és számos ilyen van, amivel kapcsolatban persze a vitákat tovább lehetne folytatni, de semmi értelmét nem látom.

Végül is semmi másról nincs szó, mint ahogy elmondtam: két fejlesztési tanácsba tagok delegálásáról van szó és egy társelnöki funkció létrehozásáról. Módosító indítványok természetesen benyújthatók, mint ahogy azt önök meg is fogják tenni, és az elkövetkező napokban, a bizottsági vitákon, majd a részletes vitán, a végszavazásnál meglátjuk, hogyan alakul ennek a törvénynek a sorsa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)