A felszólalás szövege:
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Győr és Pápa között egy hosszú évtizedek óta várt és az ezen a szakaszon sajnálatosan nagy számban elkönyvelt balesetek miatt nagyon is fontos kormányzati beruházás zajlik éppen: a kétszer kétsávos 83-as gyorsforgalmi út építése, amely az egész régió számára hatalmas előnyt kínál, sőt a Győr és a Balaton között közlekedőknek is óriási segítséget jelent majd. Jelentősége nemcsak közlekedésbiztonsági, kényelmi és baleset-megelőzési szempontból óriási, hanem gazdasági szempontból is vonzóvá teszi a kisebb településeket, falvakat a vállalkozások számára.
(13.10)
Saját tapasztalatból mondhatom, hogy a választókörzetemet ugyanilyen mértékben érintő M85-ös és M86-os gyorsforgalmi utak elkészülte immáron teljesen új perspektívát jelent, és egészen más életszínvonalat biztosít a környező településen élőknek is. Egy ilyen fejlesztés új lendületet ad a falvaknak, a vállalkozásoknak és az egész régiónak is. A Rábaköz lehetőségei ugrásszerűen nőttek meg az említett két gyorsforgalmi út átadásával, ezért nagy várakozás övezi a 83-as út átadását is Győr és Pápa között. Biztos vagyok benne, hogy a Téten és környező településeken élők, ezen települések az elmúlt időszakban a „Magyar falu” program keretében felmutatható fejlődésnek, a 83-as út elkészültének és a nemzeti kormány vidékbarát politikájának köszönhetően még látványosabb fejlődés előtt állnak.
A 83-as egyes szakaszai már teljesen elkészültek, ezt látjuk saját szemünkkel, a munka folyamatosan halad, impozáns. Napi szinten kapok ugyanakkor kérdéseket a környező településen élőktől, az emberektől; a helyiek izgatottan várják a fejleményeket, és hogy birtokba vehessék az új, biztonságos útszakaszt. Kérdezem ezért a tisztelt államtitkár urat, hogy mikorra várható a 83-as gyorsforgalmi útszakasz elkészülte és átadása a közlekedők számára. Köszönöm válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar befektetésösztönzési rendszer az utóbbi években pozitív rekordok egész sorát állította fel. A magyar gazdaság a tavalyi évben egyenesen mesterhármast ért el, megdöntve a foglalkoztatottság, a beruházások és az export rekordját is. Ha nem jön a Covid és a háború, akkor valószínűleg olyan magasságokba léphetett volna hazánk, amit korábban remélni sem mertünk.
Bár a magyar baloldal, karöltve Brüsszellel és a különböző háborúpárti nemzetközi szervezetekkel mindent elkövet annak érdekében, hogy ez a háború elhúzódjon, Magyarország egyértelmű békepárti álláspontot képvisel. Nekünk igenis a magyar emberek biztonsága, a magyar érdekek szem előtt tartása a fontos. Ha nincsen háború, akkor nem halnak értelmetlen halált emberek, köztük kárpátaljai honfitársaink is a háborúban. És ha nincsen háború, akkor a gazdasági körülmények és az inflációs adatok is normalizálódhatnak.
A sok nehezítő körülmény és a liberális ellenszél dacára Szijjártó miniszter úr folyamatosan számol be arról, hogy nagy nemzetközi cégek teszik le a voksukat hazánk mellett, Magyarország a külföldi befektetők elsődleges célpontjává vált. Örömteli, hogy folyamatosan kapjuk a jó híreket arra vonatkozóan, miszerint Keletről, Nyugatról is tartós a befektetési kedv hazánk irányába, újabb és újabb cégek telepednek le nálunk. Ezek a cégek ráadásul jól érzékelhetően a magyar vidék irányába is fordulnak, megszűnt a főváros egyeduralma ebben a tekintetben. Beérik tehát az a tudatos közlekedésfejlesztési politika, amely a „Modern városok” programon keresztül majd’ minden vármegyeszékhelyet is bekapcsolt hazánk gyorsforgalmi úthálózatába. Ma már nincsen versenyképtelen régió, a magyar vidék ugyanolyan esélyekkel pályázik egy-egy nemzetközi beruházó figyelmére, mint a főváros.
A magyar külgazdaság-politikának és a magyarországi cégek erejének, a magyar emberek szorgalmának köszönhetően előre tudunk menekülni, a gazdaság pedig stabil lábakon áll. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tevékenységét a saját választókörzetemben, Győr-Moson-Sopron vármegyében is jól érzékeljük, a nemzetközi cégek érdeklődése folyamatos régiónk irányába is, az ipari parkok szépen telnek. Kapuváron például a Laurastar Hungary Kft. és az Intretech Hungary Kft. a keleti és nyugati gazdasági kapcsolatokat is erősítik, fejlesztéseik folyamatosan adnak munkát a régióban élőknek. De említhetném például Szany nagyközségben az Interfa Bútoripari Kft.-t.
Jól érezni tehát az elszántságot és tudatosságot, amellyel a magyar külgazdaság sikeresen harcol a nemzetközi cégek figyelméért és befektetéseiért, és különösen örömteli számomra, vidéki képviselő számára, hogy érzékelhetően kiegyenlített az ország a befektetések földrajzi elhelyezkedésének tekintetében, így a vidéki Magyarország jelentős mértékben részesül ezekből a nagyszabású beruházásokból és fejlesztésekből, munkát adva ezzel a vidéken élő honfitársainknak.
(19.10)
Kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit hoz befektetési szempontból a 2023. esztendő Magyarországnak, különösen a magyar vidéknek? Hogyan alakul a külföldi tőke földrajzi eloszlása hazánkban? Folytatódike az idei évben is a magyar gazdasági mutatók folyamatos növekedése? Várom megtisztelő válaszát.
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Két okból is örömteli az a fókuszváltás, ami a külgazdaság fókusza felé billentette a mérleget a külpolitikában a saját szemszögemből nézve is. Egyrészt az a választókörzet, az a térség, ahol én élek, amelyet képviselek az Országgyűlésben, ez a Rábaköz, amely egy viszonylag szerencsésebb történelmi helyzetű térség, de mégis, a Gyurcsány-kormányok idején még a Rábaközben is 6-8-10 százalékos volt a munkanélküliségi ráta; ez ma 1 százalék körül van vagy 1 százalék alatt, tehát gyakorlatilag munkanélküliségről nem lehet beszélni a Rábaközben.
Másrészt pedig mindaz az eredmény, amelyet elértünk, elért a Külügyminisztérium és a kormány ennek a politikának köszönhetően, mindazt a lehetőséget megengedi a költségvetésnek, hogy nemcsak azokat az intézkedéseket tudja a központi költségvetés finanszírozni, amelyeket ön említett, hanem például a „Magyar falu” programot is. Ezért is örömteli és ezért is fogadom el a válaszát. Köszönöm szépen.
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Brüsszel sajnálatos módon ismét bebizonyította, hogy nem az Európai Unió tagállamai, hanem inkább az EU-n kívüli országok, így Ukrajna és áttételesen az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviseli. Azzal, hogy az Európai Bizottság nem hosszabbította meg az ukrán mezőgazdasági termékek behozatali tilalmát, összességében 6 milliárd eurós kárt okoz az Ukrajnával szomszédos öt EU-tagállam gazdáinak, köztük a magyar gazdáknak is.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ráadásul minderről nem az érintett tagállamokkal, hanem kizárólag Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel egyeztetett, nyomatékosítva, hogy semmilyen szinten nem számíthatnak az Európai Unió érdekképviseletére a saját tagállamai.
A magyar gazdák egy békés tüntetés keretében traktorokkal, kombájnokkal vonultak fel a magyar-ukrán határon. Teljes joggal állítják, hogy Brüsszel elárult minket. Miniszter úr maga többször is felháborodásának adott hangot, így ugyanis az olcsó ukrán termény akadálytalanul árasztja el az európai piacot.
A gazdák szerint az Unió vezetése érzéketlenül kezeli a problémát, és az ilyen intézkedésekkel semmibe veszik a tisztességesen dolgozó magyar gazdákat. Ezzel én magam is egyetértek, és a Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Rábaközben becsületesen dolgozó gazdákkal együtt értetlenül állunk a döntések előtt. Nem az ukrán emberek ellen szól a magyar agrárium felháborodása, hanem a külföldi tulajdonú, de Ukrajnában lévő óriásvállalatok ellen, amelyek, úgy tűnik, fontosabbak az Európai Bizottság számára, mint a saját állampolgáraik.
Az ukrán terményeknek az afrikai piac elérése miatt nyitottunk folyosót, nem pedig azért, hogy itt, a mi térségünkben árasszák el vele a mi piacunkat. Már csak azért sem, mert sajnos olyan termékeknek, köztük kukoricának, búzának, napraforgónak is utat ad Brüsszel az európai feldolgozóiparba, amelyekről nem tudhatjuk, hogy milyen vegyszerekkel kezelték őket, megfelelneke az egészségügyi és a minőségi kritériumoknak. Ukrajnára ugyanis nem vonatkoznak azok az uniós előírások, amelyek bizonyos növényvédő szerek használatát egészségügyi okokból tiltják, sőt Ukrajnában engedélyezett a génmanipuláció is.
Az Európai Unió tagállamait és annak gazdáit azonban nem először hagyta cserben az a szervezet, amelynek éppen a tagállami érdekek képviselete lenne a fő küldetése és feladata. Mindez szomorú, ijesztő és elkeserítő is egyben. Meglepőnek azonban semmiképpen sem mondható, hiszen mind a migránskérdés, mind a háború tekintetében tapasztalhatjuk, hogy nem a tagállami érdekek mentén politizál az Európai Unió, hanem a globális, az EU-n kívüli akaratok mozgatják a brüsszeli bürokrácia és vele együtt sajnos a magyar ellenzék döntéseit és kommunikációját is.
A magyar gazdák számára nem maradt más remény, mint hogy nemzeti kormányunk megpróbálja megvédeni őket Brüsszellel szemben. Mi biztosan kiállunk a magyar gazdák mellett.
Kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy milyen következményei lehetnek Brüsszel magyar gazdák ellehetetlenítésére irányuló döntésének. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti sorokban.)
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Ön az előző interpellációra adott válaszban, az LMP frakcióvezetőjének adott válaszban azt mondta, hogy felelősségünk van mindannyiunknak abban, hogy Magyarországon egészséges élelmiszer kerülhessen forgalomba. Ez a felelősség ráadásul valóban közös, és hadd idézzek ide egy rövid gondolatot, ez a gondolat Hegyi Gyulától, a Magyar Szocialista Párt volt EP-képviselőjétől származik, és ez úgy hangzik: „Az egész zavaros ügy jól mutatja, hogy az Európai Bizottság túllép a jogszabályok meghatározta keretein, amikor amúgy is viharos időkben maga kavarja a válságot, ezt nyilvánvalóan politikai okokból tette meg, és ezért von der Leyen és köre a felelős.”
Ezt mondja a Magyar Szocialista Párt volt európai parlamenti képviselője. Remélem, hogy ennek az Országgyűlésnek a tagjai, mindannyian felfogjuk, hogy ez egy közös nemzeti ügy, és a baloldaltól is megkapja a kormány a támogatást a gazdákért folytatott küzdelemben, bár különösebb illúzióim nincsenek e tekintetben. Ettől függetlenül miniszter úrnak sok sikert kívánok ehhez a küzdelemhez, és természetesen a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! A keresztény-konzervatív értékrend mellett elkötelezett képviselőként egyetértek önnel és a minisztérium vezetésével abban, hogy nemzetünk fennmaradásának zálogai a magyar családok. Alapvetésünk, hogy amilyen erősek a magyar családok, olyan erős lesz Magyarország is. Éppen ezért a magyar kormányzati politika célja és értelme továbbra is az kell hogy legyen, hogy a magyar nemzet fennmaradását és életminőségének javulását biztosítsa.
Sajnos nem meglepő, hogy a baloldal továbbra is folyamatosan támadja a kormány családpolitikai intézkedéseit. Teszik ezt azok a politikusok, akiknek minden lehetőségük meglett volna arra, hogy 2010 előtt kormányzati politikájuk középpontjába állítsák a családokat, mégsem tették.
Különösen felháborító és álságos a kormány családtámogatási intézkedéseit ostorozó baloldali magatartás, ha figyelembe vesszük, hogy a szocialisták a 2002-es hatalomra kerülésük után korábbi ígéretüket egyébként megszegve eltörölték a korábbi otthonteremtési támogatási rendszert, megszüntették a kedvezményes kamattámogatott hiteleket, és a devizahitelezés csapdájába kergették a magyar családokat. Továbbá eltörölték az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, a háromgyermekesekét pedig radikálisan csökkentették. A szocialisták a gyes időtartamát is csökkentették. Nem csoda, hogy 2010-ben már mindezek hatására a magyar emberek családalapítási és gyermekvállalási kedve a mélyponton volt.
A gyermekvállalási hajlandóságot azonban nem csak az ösztönzők hiánya vetette vissza. A baloldali gazdaságpolitika következményeként sok pár ugyanis nem engedhette meg magának, hogy gyermeket vállaljon, mert ha egyáltalán volt is munkájuk, a rendkívül alacsony keresetük nem tette lehetővé a családalapítást. Bokros-csomag, Gyurcsány-Bajnai-csomag emlékeznek még, kedves képviselőtársak? A baloldali kormányok katasztrofális intézkedései, a megszorítás politikája a mélybe taszította a termékenységi rátát, amely 2011-re történelmi mélypontra, az 1,23-as értékre süllyedt, veszélyeztetve hazánk jövőjét. A baloldal tehát sem most, sem korábban nem támogatta a magyar családokat.
Szerencsére a baloldal politikájával szemben a polgári kormány a családbarát fordulat meghirdetésével új alapokra helyezte a családpolitikát. Örömmel értesültünk róla, hogy a magyar családok az elhibázott brüsszeli szankciók következtében előállt példátlan válsághelyzet ellenére is számíthatnak a kormány támogatására. Üdvözlünk minden olyan intézkedést, amelynek célja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen egyet a szegénység vállalásával, illetve, hogy Magyarországon minden vágyott gyermek mielőbb megszülethessen. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy hazánk jövőjét a magyar gyermekek írják.
Tisztelt Államtitkár Asszony! A fentiekre tekintettel kérdezem, hogy mit tesz a kormány a magyar családokért. (Taps a kormánypárti sorokban.)
GYOPÁROS ALPÁR (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Nagyjából 15 évvel ezelőtt egyéni országgyűlési képviselőként gyakran találkoztunk azzal a helyzettel, hogy kistelepülési, falusi, kisvárosi polgármesterek kerestek meg minket azzal, hogy baj van, mert egyre kevesebb gyermek születik, hiszen akkor már 5-6 éve szenvedtek a családok azoktól a megszorító intézkedésektől, amelyek a Gyurcsány-kormányoknak voltak köszönhetőek. Ráadásul az akkori baloldali kormányok intenzíven csökkentették az intézményfenntartáshoz szükséges normatívaösszegeket is. Azzal kerestek minket polgármesterek, hogy baj lesz, be kell zárni az óvodát és az iskolát.
(19.10)
És meg is történt, százával zártak be abban az időszakban óvodák és iskolák, ezres nagyságrendben kerültek pedagógusok az utcára.
Ma ugyanezek a polgármesterek azzal a kéréssel keresnek meg minket, hogy baj van, mert nem férnek el a gyermekek az óvodában, sőt már az iskolában sem, ezért bővíteni kell ezeket az intézményeket ezeknek a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően.
Bízom benne, hogy nemcsak a falvakban, hanem hamarosan majd a kisvárosokban, középvárosokban és a nagyobb városokban is megtörténik az a trendforduló, amit a falvakban az elmúlt években tapasztalhattunk. Ehhez a munkához kívánok sok erőt államtitkár asszonynak és a minisztérium dolgozóinak. A választ természetesen elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)