Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a türelmét a tisztelt Háznak. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy fontos megközelítést tartalmaz, fontos dolog a kiindulópontja, nevezetesen az, hogy a jog eszközeivel, a törvényalkotás eszközeivel miképpen tudjuk a hazai gazdasági szereplők versenyképességét és jövedelemtermelő képességét fokozni. Ez a cél mindenképpen fontos, főleg a mai gazdasági helyzetben, amikor az európai szankciós politika, az energiaárak növekedése, az ebből fakadó infláció és az európai tagállamok jó részében a gazdasági visszaesés miatt egy nagyon fontos versenyképesség-növelő eszköz tud lenni a törvényalkotás akkor, amikor áttekinti azokat a jogszabályi helyeket, amelyek esetenként diszfunkcionálisan működnek, vagy kifejezetten akadályozzák az adott gazdasági szereplő versenyképességét. Ebből a szempontból kifejezetten üdvözlendő mind a törvény célja, mind pedig az abban foglalt rendelkezések is.

A versenyképesség a mai világban egy rendkívül fontos kulcskérdése a magyar gazdaságnak, ugyanis tekintettel arra, hogy egy korszakváltás előtt vagyunk, amikor a magyar gazdaság aközött kell hogy válasszon, hogy tovább tude lépni a közepesen fejlett gazdaságok sorából egy magasan fejlett, versenyképes gazdasági szereplővé, vagy beleesünk a közepesen fejlettség csapdájába. Ennek a sorsdöntő és nemzeti sorskérdésnek sokkal több, összetettebb feltétele és eszközrendszere kell hogy legyen, hogy ezt a lépést meg tudjuk tenni, de ezek között szerepel mindenképpen a jogalkotásnak az a fajta felülvizsgáló szerepe, amikor megnézi, hogy milyen módon működnek azok a jogszabályok, amelyeket évek, évtizedek vagy talán pár évvel ezelőtt megalkottunk, megalkottak az elődeink, és ebből következően esetleg akadályozzák ennek a fontos versenyképességi feltételnek a kialakulását. Úgyhogy nagyon helyesen teszi az igazságügyi tárca, illetőleg helyesen teszik az előkészítők, illetőleg a benyújtók, amikor ezekkel a kérdésekkel törvényi szinten foglalkoznak.

Fontosnak tartom megemlíteni azt is, hogy általában az elmúlt húsz-harminc évben kampányban voltak különböző törekvések az ilyen adminisztrációs terhek növelésére. Volt olyan is, amikor megbízták a tárcákat, hogy deregulációt hajtsanak végre, tehát nem törvényi szinten, hanem rendeleti szinten is végezzék el ezeket a feladatokat. Általában, sok esetben ezek visszájára fordultak, későbbiekben növelték az adminisztratív terheket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy nagyon fontos átfogó felülvizsgálatát teszi a jogszabályoknak a versenyképességet akadályozó feltételeknél. Ez elsősorban arra irányul, hogy gördülékenyebbé, hatékonyabbá és költségkímélőbbé tegyék a gazdálkodó szervezetek működési feltételeit, felhasználva az informatikai eszközök rendszerét, és mintegy ösztönözve az informatikai fejlesztéseket az adott gazdálkodó szervezetnél.

Fontosnak tartom azt is aláhúzni, hogy a felsorolt könnyítő feltételek elsősorban és leghatékonyabban és szerintem leghamarabb a legnagyobb érzékelhető könnyebbséget a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál fogják szolgálni, ugyanis a felsorolt és a törvényjavaslatban megfogalmazott könnyítéseket általában a piac nehézfiúi, nagyszereplői, komoly gazdasági befolyással rendelkező szereplői eddig is mindenféle nehézség nélkül tudták teljesíteni, és a jövőben is teljesíteni fogják. De ettől függetlenül a számukra is kedvezőbb gazdasági terepet biztosít ez az előttünk lévő törvényjavaslat.

Fontosnak tartom azt is aláhúzni, hogy sok olyan kérdés van ebben, ami a párhuzamosságokat küszöböli ki, egyben nemcsak a vállalkozók számára, hanem az adott magánszemélyek számára piacbarátabb és könnyebben kezelhető feltételeket ír elő.

Az egyik ilyen, a versenyképesség szempontjából is vitatott kérdés, és nagyon sokan, az előttem szóló képviselő asszony is felvetette, az úgynevezett kötelező foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat eltörlése. Meg kell mondanom, hogy ez olyan formában dereguláció, hogy általánosságban törli el, de a konkrét, később jogszabályi szinten meghatározott foglalkozási ágaknál, tevékenységeknél kötelező jelleggel megmaradnak a foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatok. És hangsúlyozom, hogy foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatról van szó és nem az egészségügyi rendszer részét képező orvosi szűrővizsgálatról, amit egyébként a háziorvosoknak el kell végezniük az adott betegkörön belül időszakonként. Ez a lépés is elsősorban a mikro- és középvállalkozásoknál nyújt segítséget, mert egy nagyobb cégnél a foglalkozás-egészségügyi ellátás, benne az orvosi vizsgálatok feltételeinek a biztosítása adott és megfelelő.

Nagyon fontos kérdés lesz a végrehajtás során, hogy melyek azok a munkakörök, melyek azok a munkahelyek, amelyeknek a betöltésénél mindenképpen kötelező lesz a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat elvégzése. Ugyanis nem sérülhet az az elv a végrehajtási rendeletek meghatározásakor, hogy minden munkavállalónak joga van az egészséges munkavégzés körülményeihez. Tehát ha ilyen helyzet alakulhat ki, mely szerint az adott munkahely objektív okok miatt és nem a technikai fejlődés és nem csak a technológiai elmaradottság miatt veszélyeztetheti az adott munkavállaló egészségét, ott bizony minden bizonnyal hozzáértő szakemberek által előkészített ágazati rendeletekben, szabályozásban előírásként megmarad a foglalkozás-egészségügyi szolgálat. De például olyan munkahelyen, amelynek foglalkozás-egészségügyi kockázata nincs meg vagy nagyon alacsony  és ráadásul mikro- és középvállalkozásoknál döntően ilyen munkahelyek vannak , ott a kötelező általános foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat eltörlése igenis pozitív, költségkímélő és adminisztratív terheket csökkentő lépés lehet.

Ami még ehhez a kérdéshez tartozik, és gondolom, ezzel az államtitkár úr is egyetért, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat általános jellegű megszüntetése, kötelező jellegű megszüntetése nem szünteti meg a munkáltató adott kérdésben adott munkavállalóval szemben fennálló jogi és kártérítési felelősségét sem. Ebből következik számomra az is, hogy önmagában az, amelyik munkáltató nem lenne köteles egyébként foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot elvégezni, annak a munkáltatónak elemi érdeke, hogy egyébként felmérje a munkavégzés körülményeit, és foglalkozás-egészségügyi, úgynevezett ergonómiai szakvélemény alapján nyugodtan bízhatja magát arra, hogy ő nem fogja alkalmazni a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatot, amennyiben az egyébként nem kötelező.

(17.20)

Tehát összességében azt lehet mondani, hogy tévhitek keringenek itt a Házban. Aki valamikor is dolgozott a gazdaságban és látja ennek a folyamatát és érti ennek a lényegét, annak a számára, nem azt mondom, hogy megnyugtató, de racionális és érthető döntés az, ami előttünk szerepel. Ezért a KDNP részéről ezt a kérdést nem is vitatjuk, hanem várjuk az ágazati szabályozás megfelelő szakmai koordinációval történő megalkotását, amely biztosítja a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak azt a jogát, illetve kötelezettségét, hogy a munkavégzés helye az egészséges munkavégzéshez való jogot ne sértse.

Nem említettük itt és általában el is szokott sikkadni az, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak esetében a választható portfóliók rendszerénél a törvénymódosítás nagyobb rugalmasságot biztosít az ilyen rendszereknek, és a pénztár igazgatótanácsa hozhat meg olyan döntést, hogy a választható pénzügyi portfólió rendszerénél a feltételeket az igazgatótanács állapítsa meg. Általában „verseny” van az ilyen pénztárak között, és a pénztárak nagyon sok ügyfele választja ezt a választható portfóliós rendszert. Ennek a rugalmas, piachoz igazodó, gyors reagálását, a jobb feltételek azonnali közlését és elérésének a lehetővé tételét az ügyfelek, illetve a nyugdíjpénztártagok számára könnyebbé teszi, amiből az is következik, hogy talán a befektetési piacon a nyugdíj-előtakarékosság szempontjából egy szerintem méltatlanul mellőzött, de rendkívül fontos területen is könnyebben elérhető szolgáltatásokra lesz lehetőség.

Összességében azt kell mondanom, ahogy végigmegy az ember ezen a törvényjavaslaton, amit államtitkár úr elég részletességgel ismertetett: nagyon biztató az, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése az informatikai rendszerek fokozottabb használatával egyidejűleg jár, csökkenti a közigazgatás terheit, csökkenti az ügyfelek terheit és csökkenti elsősorban a mikro-, közép- és kisvállalkozások terheit. A továbbiakban mindenképpen javasolt a jogalkotási programba felvenni, hogy a hasonló jellegű jogszabályok áttekintését a tárca, a kormány vállalja magára, mert az az érdekünk, hogy a magyar gazdaság versenyképessége növekedjen, és ezáltal át tudjuk lépni azt a nehéz és komoly akadályt jelentő dilemmát, amit a hozzászólásom elején említettem, hogy át tudjunk lépni a gazdaságilag fejlettebb országok közé a közepesen fejlettek közül.

Zárszóként még annyit szeretnék mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen támogatni fogja a törvény elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)