Készült: 2024.05.14.11:09:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

86. ülésnap (2023.11.06.), 252. felszólalás
Felszólaló Witzmann Mihály (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 11:23


Felszólalások:  Előző  252  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány ellenzéki hozzászólásra szeretnék pusztán néhány gondolattal reagálni.

Jegyzeteltem itt a felszólalások alatt. Varga Zoltán a DK részéről még az előző vagy akár a mostani felszólalásában is, azt gondolom, meglehetősen erős politikai többletet adott a gondolatainak, miközben én valóban próbáltam jóhiszeműen hozzáállni ehhez a mintegy 250 oldalas törvényjavaslathoz.

(22.50)

Én úgy láttam és úgy vettem észre, hogy itt alapvetően egy szakmai és társadalmi javaslatcsomagról beszélünk, ami önmagában véve pártpolitikát nem igazán tartalmaz, én nem nagyon véltem ezt felfedezni benne.

Képviselő úr a változtatás szükségességét is megpróbálta megkérdőjelezni az első felszólalásában. Én azt gondolom, hogy a fejlődéshez minőségi változásra van szükség az építőiparban is. Én nem kérdőjelezem meg a képviselő úr jó szándékát, de az az osztrák példa, amit miniszter úr mondott az expozéjában, nekem nagyon tetszett. Valóban, ha megnézünk egy osztrák kistelepülést, egy osztrák kisvárost, akkor az a stílus, az anyaghasználat, a településkép, az esztétikum, a megjelenés tekintetében  hívhatjuk bárhogyan  jó közízléssel vagy polgári jó ízléssel is definiálható, és valóban jó ránézni egy ilyen településképre. Ha ez az alapvetően szakmai észrevételek és intelmek alapján összeállított törvényjavaslat-csomag ezt a célt szolgálja, akkor én azt gondolom, hogy ezt mindenféleképpen helyes támogatni.

Ki dönti el, hogy mi felel meg majd a közízlésnek? Ezt a kérdést is föltette a képviselő úr, szerintem jogosan. Én azt hiszem, hogy  ha jól értelmezem a törvényt  a tervtanács, a főépítészi rendszer, illetve a településképi szerep erősítése fogja ezt meghatározni. Hát, ott van a vétó szerepe, amiről miniszter úr beszélt, a településeknél. És nemcsak a szakma szereplői jelennek meg ebben a képben, hanem a településeken élők által demokratikusan megválasztott személyek is, a polgármesterek, az önkormányzati képviselők. Nekik lesz ez a vétójog a kezükben, és önmagában véve ez a garancia arra, hogy ez jó irányba vezet.

Én magam párthovatartozástól függetlenül egy évvel ezelőtt juttattam el a minisztériumhoz a választókörzetem balatoni polgármesterei által összegyűjtött észrevételeket. Volt köztük ellenzéki polgármester is, kormánypárti polgármester is, független polgármester is. Nem pártpolitikai alapon próbáltam meg ezeket a felvetéseket megérteni, hanem a gyakorló településvezetők szemüvegén keresztül, és aztán eljuttatni a minisztériumhoz. Nagyon örülök, hogy ezek közül jó néhány polgármesteri javaslat  még egyszer mondom, pártideológiai hovatartozástól függetlenül  bekerülhetett ebbe a csomagba.

Molnár Zsolt az MSZP részéről azt mondta, milyen jó, hogy egy balatoni képviselő is jelen van ebben a vitában. Ezzel több problémám is van. Rajtam kívül Nagy Bálint államtitkár úr is itt van Keszthelyről, tehát ketten is itt vagyunk, de ezt a tévedést természetesen nem rovom fel neki, talán nem gondolta végig, hogy mit mondott. Körülbelül ötször mondta el, mennyire örül annak, hogy itt van balatoni képviselő is, aztán fél 10 környékén távozott. Mi, balatoniak még itt vagyunk, meg rajtunk kívül még jó néhányan. Tehát hogy kinek mennyire fontos a Balaton, ez is jól tükrözi.

Ő magát balatoni képviselőnek nevezte, és ezt mondta rám is a felszólalásom kapcsán Molnár Zsolt. Hát, én nem tudok mást mondani, csak azt tudom mondani, hogy balatoni képviselő vagyok, mert ott születtem, ott élek, és valószínűleg ott is fogok meghalni, s Fenyvestől Fonyódon keresztül Lellén át egészen Siófokig a rokoni szálak oda kötnek. Tehát ha nem ezt mondanám, akkor nem állítanék igazat.

Még felírtam magamnak, hogy képviselő úr ismét elővette a strandok örökzöld kártyáját. Nem tudom, hogy még hányszor, hány fórumon kell elmondani, ez engem azért bánt, mert ha jól emlékszem, mintegy 110 strand van a Balaton körül jelen pillanatban is, mintegy 40 kilométer hosszan, és ennek a 40 kilométernek több mint a 63 százaléka szabadstrand. Tehát valahogy úgy oszlik meg, hogy 25 kilométeren keresztül szabadstrandok vannak, 15 kilométeren keresztül pedig fizetős strandok. Az én választókörzetemben, a Somogy 4-esben még jobb a kép, ott 9,5 kilométer a szabadstrand, és 2,5 kilométer a fizetős strandok hossza.

Azt pedig, hogy melyik strand lesz fizetős vagy szabad, nem a kormány dönti el. Jó lenne most már egyszer s mindenkorra tisztába tennünk: mindig a helyileg illetékes önkormányzatban a megválasztott képviselő-testületi tagok a polgármesterrel együtt határozzák el, hogy akarnake fizetős strandot csinálni egy addig szabadstrandból, vagy egy fizetőst föl akarnak szabadítani, ki akarnak nyitni és szabaddá akarják tenni. Azt gondolom, hogy nem célszerű ezt idekeverni.

A balatoni építkezésekről is szót ejtett a képviselő úr. Én nem szeretnék hazabeszélni, de én egy olyan balatoni képviselő vagyok, aki az elmúlt években lehet, hogy nem mindig minden beruházói körben voltam népszerű. Én jó néhány olyan beruházást akadályoztam meg, amiről azt gondolom, hogy helyes volt. Ilyen volt a Balatonaligán a vízpartig benyúló, sőt a vízre rányúló betonmonstrum megépítésének a megakadályozása, ilyen volt a Bahart-kikötők bérbeadásának a megakadályozása, ilyen volt a Zamárdiba tervezett, egyébként a Balatont eltakaró betonváros  ennek a látványterve is megjelent már  projektjének a megakadályozása. Tudom, hogy Molnár Zsolt képviselő úr  aki most sajnos nincs itt  nagyon szívesen és sokszor tartózkodik nyáron Zamárdiban. Szívesen vettem volna, ha akkor ebben a munkában segít, de akár balra, akár jobbra néztem, sehol nem találtam. Ellenben itt most fél 10-ig a Balatonért nagyon vehemensen kiállt, de most vár valószínűleg otthon tévézik. S ilyen ügy volt az is, hogy ellenzéki városvezetésnek, a siófoki városvezetésnek sikerült abban segíteni országgyűlési képviselőként, hogy az állam egy vízparti területet teljesen ingyenesen visszaadjon a város számára, holott ellenzéki városról van szó.

Tehát a Balaton esetében pártpolitikát feleslegesen belemagyarázni a dologba nemcsak hiba, hanem egyenesen bűn is, miközben soha annyi támogatás nem érkezett oda hozzánk a Balatonhoz, mint az utóbbi években. Én emlékszem még arra, hogy 2002 és 2010 között milyen brutális privatizáció ment végbe a Balaton partján. Emlékszem arra, hogy az akkori szocialista kormányok  szocialista képviselő szólalt fel, ezért kell hogy erre emlékeztessem  több mint 190 céget adtak el a Balatonnál. Többek között eladták a Siótourt, a Balatontouristot és a Zalatourt, ha jól emlékszem, 8,3 milliárd forintért. Mi, balatoniak pedig vártuk, hogy a nagy mese, a nagy SCD nevű álom, a nagy balatoni fejlesztések, az infrastrukturális beruházások megvalósuljanak legalább ebből a 8,3 milliárd forintból, de képzeljék el, hogy nem valósult meg semmi. A mohás tetejű faházak, a korhadozó, leromlott kempingek, a volt leromlott állapotú üdülők, a balatoni infrastruktúra hanyatlása volt jellemző erre az időszakra.

Ezzel szemben 2010 óta olyan nagyarányú fejlesztések készültek el a térségünkben, ennek a kormánynak a támogatásával, mint a dél-balatoni vasútvonal teljes felújítása, mint a somogyi megyeszékhelyet és a Balatont összekötő R67-es gyorsút, amelynek napokon belül a legutolsó szakasza is átadásra kerül, mint a Balatont keletről elkerülő 710-es főút megépítése, de a nyugati oldalon épülő M76-os út szintén idesorolható, valamint a balatoni bringakör felújítása is. Csak az általam képviselt Somogy 4-es választókörzetben közel 20 milliárd forintért valósultak meg a Balatonnál szennyvízprogramok. Rendkívül örültünk annak, hogy az összedőlés határán lévő Sió-zsilip több mint 20 milliárdos kormányzati támogatásból újraépülhet, és nemcsak egy infrastrukturális üzemi elem fogja gazdagítani Siófokot és a Balatont, hanem egy turisztikai látványossággal is gazdagodunk. S természetesen említsük meg a balatoni hajózás fejlesztését. Ötven éve nem volt arra példa, hogy új hajók érkeztek volna a Balatonra. Használtak jöttek, de új hajókra nem emlékszem, pedig több mint 46 éve ott élek már. Most egyszerre négy érkezett a Balatonra. Ezeknek próbáljunk meg közösen örülni, mert úgy gondolom, hogy a Balaton közös kincsünk, mindannyiunk kincse.

Sok mindent lehetne még mondani. A strandokra visszatérve: az összes strand felújításra került a Kisfaludy-program támogatásával az elmúlt években, amikhez bárki hozzáférhet. Bárki lemehet ezekre a strandokra, és azokat a szolgáltatásokat használhatja és élvezheti, amik ott megvalósultak. Ezenkívül szálláshelyfejlesztések, turisztikaiattrakció-fejlesztések egyaránt megvalósultak a Balatonnál. Tehát méltatlannak érzem a Balatonnal kapcsolatos hangokat, illetve támadásokat, különösen egy szocialista képviselő részéről, akiknek a kormányzásuk alatt lett volna módjuk és lehetőségük arra, hogy ezekben a kérdésekben brillírozzanak. Azt gondolom, hogy a Balatonnal kapcsolatos kormányzati teljesítményük miatt lenne mire szerénynek lennie a felszólaló MSZP-s képviselőtársamnak is.

Én ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban pusztán csak a reményemet fogalmaztam meg, mert abban bízom  ahogy a felszólalásomban direkt kihangsúlyoztam , hogy egy olyan építészeti szervezetrendszer és szabályozás megújulása történhet meg, amely egy korszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, az eddigieknél jobban és hatékonyabban működő törvényi szabályozást fog megalkotni az építési beruházások tekintetében.

Örülök annak, hogy a Párbeszéd részéről Szabó Rebeka képviselőtársam is úgy fogalmazott, hogy vannak előremutató jelek ebben a törvényjavaslatban. Nyilván az aggodalmait is akceptálom, s nemcsak azért, mert ellenzéki képviselő, hanem azért is, mert egy 250 oldalas anyagról van szó. Mint minden jogszabálynak, ennek is valódi próbája majd az alkalmazhatóság tekintetében mutatkozik meg. De én azt gondolom, hogy ahogy az alkotás során a társadalmasítás egy fontos szempont volt, így lesz ez az alkalmazhatóság során is, hiszen a bevont szereplők, szakmai és választott személyek tekintetében ez egyaránt megjelenik.

(23.00)

Úgyhogy én azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy a pártpolitikai indíttatásokon túllépve próbáljuk meg a törvényt valóban jó szándékkal megközelíteni, és felismerve azokat a célkitűzéseket, amelyek az eddigi szabályozás… Sok kritikát elmondtak itt ellenzéki képviselőtársaim, biztos, hogy voltak hibák eddig is az eddigi szabályozásokban; ezeket a hibákat, amik eddig voltak, ezeket próbálja ez a törvény véleményem szerint kiküszöbölni, és arra törekszik, hogy egy jobban működő rendszert hívjon életre és egy jobban működő rendszer születhessen meg az építésügyben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  252  Következő    Ülésnap adatai