Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Rendhagyó, hogy három terjedelmes, teljesen különböző indokok mentén előterjesztett törvényjavaslatot együttes általános vita során tárgyalunk. Ehhez képest egyébként elég röviden beszél az államtitkár úr is és a kormánypártok előterjesztői is.

De miről is van szó? Az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat lényegében Paks II. engedélyezéséről szól, arról a Paks II.-ről, amelynek már működnie kellene, ha az eredeti terveiket tartani tudják. Ehhez képest még szinte sehol nem tart a projekt. Ez a javaslat arról szól, hogy különböző eljárási változtatásokkal megpróbálják Paks II. beruházás rossz előkészítés miatti késedelmét csökkenteni, miközben azt állítják, hogy a gyorsítás nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot.

Az energiahatékonyságról szóló törvény módosítása beismerése annak, hogy a Fidesz-kormány korábban sem adott prioritást az energiahatékonyság növelésének  itt főleg a lakosságot érintően, a lakossági ingatlanok tekintetében jegyzem ezt meg , és ezen a jelenlegi törvényjavaslat sem változtat érdemben.

Az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló salátatörvény pedig mindenről szól, csak arról nem, ami az embereket a legjobban érdekli, hogy mikor fejezi be a Fidesz az emberek sarcolását a 767 forintos gázárral, mikor fejezi be az állami MVM a tisztességtelen, megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot, és hogyan fog működni normálisan az állami cég ügyfélszolgálata.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük sorban az egyes javaslatokat! Az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerinti szabályozás összességében Paks II. beruházás engedélyezési szabályait érinti. Az a célja, hogy az engedélyezési szabályok tekintetében az eljárási határidők rövidüljenek, az engedélyeztetési eljárások könnyebben alakíthatók legyenek, és gyorsabban kiadhatók legyenek a szükséges engedélyek. Ezt a célt szolgálja különösen az új, önálló eljárásfajta, a bejelentés-tudomásulvételi eljárás és az eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárás. Ezen eljárások részletes szabályait, feltételeit, eljárási határidőit az Atomenergia Hivatal elnöke fogja megállapítani rendeletben. Vagyis olyasmire kellene rábólintanunk, aminek részleteit az Országgyűlés nem ismeri. A kormány lényegében azt akarja, hogy rendelethez írjunk törvényt, és nem fordítva.

Persze, önmagában, jogállami körülmények között nem jelentene feltétlenül problémát, hogy egyes eljárások észszerűsítésére sor kerüljön. Még egyszer mondom, képviselőtársaim, jogállami körülmények között. A mai Magyarországon azonban, ahol a közelmúltban lényegében parlamenti erővel pártpolitikai irányítás alá került az Atomenergia Hivatal is, joggal kételkedhetünk, hogy mennyiben kerülnek majd előtérbe a nukleáris biztonságot érintő engedélyezési döntések során a szakmai szempontok, a biztonsági szempontok, és mennyiben próbál megfelelni a hivatal a fideszes politikai elvárásoknak.

Összességében mi, MSZP-sek úgy gondoljuk, hogy népszavazást kellene tartani az új atomerőmű létesítéséről és építéséről. Tisztában vagyunk vele, hogy az atomerőműnek vannak előnyei, például nincs CO2-kibocsátás, folyamatos lehet az áramtermelés. És persze vannak hátrányai is, például egyszeri nagy tőkeköltség, hulladékkezelés kockázatai. És vannak nem racionális mérlegelési szempontok is, ezt is tudjuk. Azt is tudjuk, hogy még az én életemben is és talán még a gyerekeink életében is az atom velünk lesz, de hogy merrefelé megy egy kormány és merre megy egy nemzet, az már bizony döntés kérdése. Ezért csak jó előkészítés, széles körű vita és megfelelő társadalmi támogatottság esetén szabad egy hosszú évtizedeket meghatározó döntést meghozni. Azt akarjuk, hogy széles körű társadalmi vita után a kormány írjon ki népszavazást az új atomerőmű létesítéséről. Egy ilyen lépésnek ellátásbiztonsági kockázata nincs, mert a jelenleg üzemelő blokkok üzemideje 2032 és 2037 között jár le. Ráadásul a blokkok üzemidejének meghosszabbítását a technológia  külföldi példák alapján is  lehetővé teszi.

Az MSZP tehát az atomenergiáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot ebben a formában nem tudja támogatni.

Menjünk tovább, tisztelt képviselőtársaim! Ami az energiahatékonyságról szóló törvény módosítását illeti: ez a törvényjavaslat, mint az előbb már említettem, egyfajta beismerés. Még 2015-ben az energiahatékonysági irányelv átültetésével is elkésett a kormány, majd részben a késés, részben a nem megfelelő implementáció miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

(12.20)

Ez a törvényjavaslat is inkább tűnik a jogharmonizációs kötelezettségek minél egyszerűbb úton történő kipipálásának, mint valódi eredményeket célként kitűző intézkedéscsomagnak.

A fenti körülmény is alátámasztja, hogy az Orbán-kormánynak nem fontos a hatékony energiafelhasználás Magyarországon. Bár a különböző stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, az energiahatékonyság növelése nem kerül a kormány megvalósított energiapolitikai intézkedéseinek középpontjába. A kormány is beismeri, hogy az energiahatékonysági szakpolitikák időarányos teljesítménye és célja jelentősen eltér, ami azt jelenti, hogy sehol nem tartunk a különböző stratégiákban is megjelölt célok elérésével.

De mitől is várnánk eredményt, hiszen a Fidesz-kormány 2010 óta egyetlen területen sem tartotta fontosnak a hatékony energiafelhasználás növelését. Az elmúlt tizenhárom évben több ezer milliárd forintot költöttünk adófizetői pénzből a MOL, az E.ON, a Főgáz, a Vodafone, és különböző  hogy is nevezzem?  vasak megvásárlására. És mi hasznunk belőle? MOL-részvénye már nincs az államnak, a megvásárolt eszközök fölött az állam tulajdon nélkül is megfelelő kontrollt tud gyakorolni, a Vodafone pedig brutális veszteséget termel.

Nem erre kellett volna tehát költeni az elmúlt időszakban, hanem a hazai épületállomány szigetelésére és felújítására. Ezzel lehetett volna érdemi és jelentős energiamegtakarítást és hatékonyságjavulást elérni Magyarországon. Alapvető probléma, hogy a kormány továbbra is az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer fenntartásában hisz, amely alapvetően a megtakarítási kötelezettséggel érintett energiakereskedőkre, nagyvállalatokra bízza a megvalósítás módját. Ez pedig nem azt vetíti előre, hogy a rossz hatékonyságú, leromlott hazai lakásállomány széles körű értéknövelő felújítása történne meg.

Sajnálatos, hogy a Fidesz-kormány által 2020 januárjában elfogadott új nemzeti energiastratégia sem tartalmazza a közel 1,4 millió úgynevezett Kádár-kocka és az 1,4 millió társasházi és lakásszövetkezeti lakás mélyfelújításának célzott támogatását. A minisztérium által egyeztetésre bocsátott változat ugyanakkor ezt még tartalmazta, a változtatásnak a mai napig nincs valódi indoka.

Tény, hogy a magyar családok jelentős hányada szeretné energetikai szempontból korszerűsíteni a saját otthonát, csökkenteni a saját rezsiköltségeit, de nincs rá pénze, és számukra a kedvezményes hitelkonstrukciók sem jelentenek segítséget. Közismert tény, hogy egy Kádár-kocka  ugye, tudjuk, mi ez, 1960 és 1980 között épült családi házról beszélünk  kétszer annyi energiát is elfogyaszt négyzetméterenként, mint egy panellakás, és akár 50-60 százalékkal is csökkenthetné a rezsiköltségeket egy komplex lakásfelújítás. Az is közismert tény, hogy a hazai lakások kétharmada egyébként már elmúlt negyvenéves, jelentős részük elhanyagolt állapotban van, 60 százalékukhoz a megépítésük óta egyáltalán nem nyúltak hozzá.

Ezekben az ingatlanokban sokszor idős emberek élnek, akiknek a biztonságos megélhetését veszélyeztetik az egyre magasabb fűtési költségek, a nyugdíjuk  a kormány által az indokoltnál alacsonyabban tartott emelések miatt  ugyanakkor nem elegendő a nyílászárók cseréjére vagy a szigetelési munkálatok költségeinek kifizetésére. Részben ezzel is függ össze, hogy telente sajnos még mindig történnek kihűléses halálesetek fűtetlen otthoni környezetben Magyarországon.

Tény, hogy a lakosság is rendkívül jelentős energiafelhasználó, a fogyasztás pedig évről évre nő, a legtöbb energiát pedig a fűtés emészti fel. Minél kevesebb pénzből gazdálkodik egy háztartás, a kiadások annál nagyobb részét teszik ki az energiára fordított költségek. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fele ráadásul szilárd vagy folyékony tüzelőanyaggal  fával, szénnel, olajjal vagy éppen brikettel  fűt, a tűzifa ára az elmúlt években jelentősen emelkedett. Egy vizesedő, rosszul szigetelt ingatlant  mindannyian tudjuk  nehezebb kifűteni, mint egy korszerű lakást. Egyes számítások szerint egy fűtési szezon hat hónapja ezen családok számára akár 300-500 ezer forint kiadást is jelenthet. A szociális tűzifa-program keretében ugyanakkor mindössze néhány tízezer forintnyi támogatást kapnak a kistelepülésen élők.

Ez a helyzet sem gazdasági, sem szociális, sem környezetvédelmi, levegőtisztasági szempontból nem megfelelő, éppen ezért érthetetlen, hogy a kormány továbbra sem kíván átfogó megoldást kidolgozni. Elfogadhatatlan az MSZP számára az az álláspont is, amelyet Kaderják Péter energiaügyi államtitkár képviselt korábban egy vitaműsorban, ahol kérdésre válaszolva kifejtette, hogy azért került elhagyásra ez a célzott program például a Kádár-kockák tekintetében, mert vannak olyan vidéki lakóházak ma is, még ha Kádár-kockáknak is nevezzük  idézem , amelynek a felújítása többe kerülne, mint a lakóépület teljes értéke. Hát, magyarázza ezt meg a kormány azoknak, akik ilyen házakban élnek, akik ilyen házak örökösei lesznek, hogy egyébként mire gondolt az államtitkár, amikor ezt mondta.

A Magyar Szocialista Párt valódi segítséget akar nyújtani ahhoz, hogy csökkenjen a családok fűtési költsége és a hazai épületállomány szén-dioxid-kibocsátása. Azt akarjuk, hogy induljon olyan átfogó nemzeti program, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy önerő és hitel nélkül növelhessék otthonaik energiahatékonyságát szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtés modernizálásával; EU-s és a piaci forrásokból történjen ez meg többek között.

A koncepciónk az, hogy a felújítás költségének fedezete a felújítással elérhető energiaköltség-megtakarítás, melyen a tulajdonos és az összeget önerő és hitel nélkül rendelkezésre bocsátó állam a megtakarítás jelentkezésétől a szerződés szerinti arányban osztozik. Ha a megtakarítás elérte az állami befektetés összegét, a megtakarítás teljes mértékben a tulajdonosnál marad.

Ezért az MSZP szerint szükséges létrehozni az otthonfelújítási alapot Magyarországon. Az energiamegtakarítás érdemben hozzájárulna a lakosság energiaköltségeinek csökkentéséhez, a klímavédelmi célok teljesítését is segítené, és jelentős megrendelésállományt jelentene az építőipar számára. Azt akarjuk, hogy ne zárja el a kormány se a fiatalokat, se az időseket attól, hogy korszerű, energiahatékony, kis rezsijű lakásban élhessék le az életüket.

Összefoglalva, az energiahatékonyságról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat továbbra sem tartalmaz olyan energiahatékonyságot növelő támogatási programot az ország lakossága számára, amely komplexen szociális, energiaszegénységi, környezetvédelmi szempontokat is érvényesítve előirányozná a magyarországi otthonok korszerűsítését és felújítását. Az energiahatékonyság növelése érdekében valódi kormányzati elkötelezettség kellene, nem csak látszatintézkedés. Az MSZP a módosítást így elégtelennek tartja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik törvényjavaslat, amelyről szólni kell, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ez egy igazi salátatörvény, szerteágazó indokok mentén tartalmaz módosításokat. Én most csak néhány pontját emelném ki, nem ismételve az előttem szólókat.

A földgáz biztonsági készletezésével kapcsolatban érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a kötelező folyékonytüzelőanyag-készletezési kötelezettség a magyarországi erőművek és így a hazai villamosenergia-termelés versenyképességét is csökkenti, ezért megfontolandó lenne ennek elhagyása. A kiváló hálózati kapcsolatok, a növekvő tranzitforgalom, az LNG-hez való hozzáférés indokolatlanná teszi ezen költségek és költések fenntartását és ennek fogyasztókra terhelését.

Továbbá szükséges emlékeztetni arra, hogy öt évvel ezelőtt a Fidesz lehetővé tette, hogy a biztonsági földgázkészletet nem kell feltétlenül Magyarország területén lévő biztonsági földgáztárolókban tárolni, lehet azt külföldön is. Mindez jelentős változás a kormány korábbi politikájában, hiszen 2012-ben még azt is előírták, hogy a biztonsági földgáztárolónak kizárólagos állami tulajdonban kell állnia, de 2017-ben ezt a rendelkezést eltörölték, öt éve pedig az a rendelkezés is hatályon kívül került, amely szerint a biztonsági földgázkészletet Magyarország területén lévő tárolókban kell tárolni. Ez egyébként technikailag megoldható, de ellátásbiztonsági kockázatokat felvethet.

(12.30)

Érthetetlen és nem támogatható, hogy a villamos energiáról szóló törvény egyik módosítása hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján a megújuló energiaforrásból, hulladékból vagy kapcsoltan termelt villamos energia termelője részére elsőbbséget kell biztosítani a hálózati engedélyesnek a hálózathoz történő hozzáférés során. Ezzel kapcsolatban módosító javaslatot fog benyújtani az MSZP.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen túl van még hiányérzetünk. Elvárható lenne ugyanis, hogy az átlagfogyasztás feletti lakossági energiaárak csökkenjenek, de egyelőre erre sincs ígéret a kormány részéről. Miközben a földgáz versenypiaci ára lassan közel egy éve a 120-150 forintos köbméterenkénti árszinten van, a Fidesz-kormány még mindig 767 forintot kér egy köbméter gázért az átlagfogyasztás feletti fogyasztásért; miközben a Paksi Atomerőműben megtermelt áram 12, azaz tizenkét forint/kilowattóra, addig átlagfogyasztás felett ez 70 forintba kerül.

Emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Szijjártó Péter két éve még azt mondta, hogy az MVM és a Gazprom közötti hosszú távú gázszerződéssel  idézem  sikerült megteremteni annak a lehetőségét, hogy a világpiaci ármozgásoktól függetlenül a magyar fogyasztók számára a gáz ára ne növekedjen  hát, ezek szerint növekedett. Orbán Viktor pedig hozzátette: valamivel alacsonyabb áron állapodtunk meg 15 évre, mint az előző hosszú távú szerződés ára volt  hát, nem.

Aztán tavaly, 2022. augusztus 1-jétől a földgáz árát átlagfogyasztás felett a 7,5-szeresére, az áram árát a duplájára emelték. Mindez azt eredményezte, hogy egy rosszul szigetelt Kádár-kockában élő fogyasztó számára akár a korábbi 3-4-szeresére is nőhetett az ár.

Hát, ekkora energiaár-emelést korábban Magyarországon senki nem hajtott végre, és akkor még nem beszéltünk az állami energiaszolgáltató, az MVM fantasztikus felkészültségéről, bámulatosan kreatív elszámolási, számlázási gyakorlatáról és ügyfélszolgálati részlegének hatékonyságáról. Bizonyára ezért kellett az MVM vezérét a havi ötmilliós fizetésén felül további tízmilliós prémiummal jutalmazni tavaly. Távol álljon tőlem a populizmus, de a saját fogadóóráimon egyéni képviselőként szinte minden alkalommal kapok olyan számlákat, amelyeken nem tudnak kiigazodni vagy nem értik, hogy miért kell nekik ilyen horribilis összeget fizetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak hiányzik a törvényjavaslatból az a szabály, amely alapján rendbe kellene tenni az MVM igazságtalan és méltánytalan számlázási gyakorlatát. Önök is pontosan tudják, hogy rengeteg ügyfél kapott indokolatlanul nagy összegekről kiállított számlákat.

Ennek keretében rögzíteni kellene két elvet. Az egyik, hogy fel se merülhessen az MVM-ben, hogy az átlagfogyasztás alatti fogyasztónak akár csak részlegesen vagy időlegesen is emelt összegű részszámlát állítsanak ki. Akinek az éves fogyasztása kevesebb, mint 1729 köbméter, az egyetlen molekula után sem fizethet 767 forintos köbméterenkénti árat. A másik, hogy a fogyasztó a kedvezményes árumennyiséget bármely 12 hónapos időszakon belül igénybe vehesse. Magyarul: ha októberben van éves elszámolás, akkor onnan, ha februárban, akkor onnan induljon új időszak a kedvezményes elszámolásban, ne pedig augusztustól, ahogyan ezt a Fidesz és az MVM önkényesen meghatározta; akkor volt egyébként a legmagasabb az ár a piacon.

Ugyancsak nem látszik szándék annak korrigálására, hogy az MVM befejezze a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát, amelynek során valótlan és önkényesen meghatározott piaci ár feltüntetésével hónapról hónapra megtéveszt 3,3 millió földgázfogyasztót a rezsiboxban feltüntetett tartalommal. 1020 forintos versenypiaci ár alapján tüntet fel megtakarítást, miközben a gáz versenypiaci ára hónapok óta 120-150 forint körül van. Ezzel az MVM nemcsak becsapja a fogyasztót, de alkalmas a magatartása a verseny torzítására is, a fogyasztók döntéseinek téves befolyásolására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalva tehát: az MSZP a törvényjavaslat elfogadását jelenlegi formájában nem támogatja, mert 1. nincs előírva az, hogy a földgázbeszerzési árak csökkenése esetén a fogyasztói árat is csökkenteni kell; 2. a fogyasztási mennyiség szerinti sávos árazást sem tartalmazza a törvényjavaslat, ahogyan azt korábban az MSZP többször javasolta, ami nemcsak a szegény emberek otthonának minimális fűtését segítené elő, de a levegőminőség javítását is eredményezné; 3. nem tartalmazza az MVM tisztességtelen, végtelenül tisztességtelen gyakorlatának megszüntetésére vonatkozó szabályokat; 4. nem segíti a hazai áramtermelés versenyképességének növelését és a fenntartható zöldátállást.

Kérem, fontolják meg azt, ami az MSZP részéről javaslatként érkezett, mindannyian jobban járnánk. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Köszönöm szépen.