Felszólalás adatai

Az elnevezés megváltoztatása, úgy vélem, nem pusztán egy technikai jellegű módosítás, ugyanis a nemzetiségeknek államalkotó tényezőként való megjelenítése nem a többség-kisebbség relációban értelmezhető, hanem pluszként, ha úgy tetszik, egy hozzáadott értékként a magyar nemzethez. Hiszem, hogy alapvető érdeke a társadalom egészének, hogy ezek az értékek ne maradjanak rejtve, legyen szó a kultúráról, különböző hagyományokról vagy akár a nyelvekről.

A nemzetiségek kérésének való megfelelés területén a módosító javaslatok kapcsán is igyekeztünk eleget tenni, gondolok itt a T/4997/12. számon benyújtott indítványomra is, amely a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata általi kezdeményezésre került benyújtásra.

(15.50)

Az önkormányzat indítványa pedig arra irányult, hogy a jövőben is lehetőség legyen kis tanulólétszámú intézményekben, ahol párhuzamos osztályok, csoportok fenntartására nincs mód, a nemzetiségi oktatásban olyan tanulók részvételére is, akik nem tartoznak az adott nemzetiséghez. Az említett módosító javaslat ennek a kérésnek tesz eleget. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy egymás kultúrájának megismerése sokszínűbbé és gazdagabbá tesz bennünket.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében a nemzetiségi közösségeknek többek között joguk van a törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, a nemzetiségekhez tartozó óvodai neveléshez, általános iskolai neveléshez, oktatáshoz, nemzetiségi kollégiumi ellátáshoz, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléshez, oktatáshoz, felsőfokú képzéshez.

Az elhangzottak értelmében a T/4997/16. és a T/4997/21. számon benyújtott módosító javaslatok a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel teremtik meg a koherenciát oly módon, hogy az intézmény átvételi szabályainak átmeneti idejében is biztosítja a nemzetiségi intézmény folyamatos működését a nemzetiségi önkormányzat átvétele lehetőségének megteremtésével.

Itt jegyezném meg, hogy a nemzetiségi kollektív jogok megfogalmazása példaként szolgált valamennyi európai ország jogalkotásához, hiszen az Európai Uniót is csak erősebbé tenné a nemzetiségek jogainak biztosítása, még ha ezt egyes környező országok ma még nem is látják be.

Az egyéni jogokkal kapcsolatban kiemelném az önazonosság megválasztásához való jogot. Az általam T/4997/17. számon benyújtott módosító javaslat lehetővé teszi, hogy mindezt önkéntesen, névtelenül tehessék. Ezt azért is tartom fontosnak, mert még mindig vannak, akik félnek a megbélyegzéstől, a megkülönböztetéstől, amit egy nemrégiben napvilágot látott felmérés alá is támaszt. Ettől függetlenül a magam részéről én minden nemzetiséghez tartozót bátorítanék indentitása felvállalására, hiszen - ahogyan ezt a T/4997/22. számon benyújtott javaslat megfogalmazza - a nemzetiségekhez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.

A hivatkozott javaslattal kapcsolatban megjegyezném, hogy az anyaországgal való kapcsolattartás lehetőségének kimondása, valamint az állampolgárság-felvétel lehetőségének kimondása véleményem szerint egyáltalán nem sérti azon nemzetiségi közösségeket, amelyeknek erre nincsen lehetőségük anyaország híján. Úgy vélem, hogy a határon túli magyarok állampolgársága szívügyünk kell legyen, nekünk is példát kell mutatnunk az itt élő nemzetiségekkel való hozzáállásunkban, mert ez szolgálja a nemzetiségek és a magyar nemzet felemelkedését.

Megragadom a lehetőséget, és megköszönöm Szászfalvi László államtitkár úrnak és a stábjának azt a munkát, amit a törvény kapcsán tanúsítottak, és lehetőséget adtak a különböző nemzetiségeknek arra, hogy hétről hétre tudjunk egyeztetni, és ezáltal a törvényjavaslat olyan lett, hogy mindenki egy kicsit a nemzetiségek részéről érzi annak a lehetőségét, hogy bármikor ott láthatja a nemzetiségét.

Megköszönöm a nemzetiségi képviselőknek, önkormányzatoknak azt a munkát, amit a módosítások kapcsán tanúsítanak.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)