Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Urak! Képviselőtársak! Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely a központi hivatalok tisztviselőinek munkakörülményeit módosítja, amely egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a hivatalokban dolgozóknak 8 óra helyett 9 órát kell benn lenniük a munkahelyükön, a munkaidejükből pedig kikerült a félórás ebédszünet. De csökkent az alapszabadságuk is: 25 napról 20 napra. Nem elég, hogy a választások után, 2018. június 20-a után azonnal létszámstopot rendeltek el az intézményekben, a közigazgatásban, majd az év végén, november környékén közel hétezer embertől váltak meg, tehát kirúgták őket. Az alapszabadság öt nappal történő csökkentése a munkavállalók szerzett jogának a csorbítását jelenti. Emellett az érintett tisztviselői kar kiszolgáltatottsága tovább nőtt, olyan intézkedéseknek köszönhetően, mint amely megengedi majd, hogy a kormánytisztviselő a munkaközi szünetben, például ebédidőben is a hivatali szerv vezetőjének rendelkezésére álljon. És ezt nevezte a Magyar Idők családbarát kormányzati igazgatási jogszabálynak az év végén.

Durva megszorításoknak lehetünk megint tanúi. A hét minden munkanapján március 1-jétől 6 óra 45 perckor kezdődik a munkaidő a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóság köztisztviselői számára. Tegnap képviselőtársaimmal ellátogattunk ide, és feltettük igazgató úrnak azt a kérdést, hogy ma Magyarországon és főleg Budapesten rendelkezésre álle az az ellátórendszer, amely biztosítja a munkavállalóknak a jogát ahhoz, hogy 6 óra 45 percre be kell érnie a munkahelyére, és 6 óra 45 perc előtt bölcsődébe, óvodába vagy iskolába a gyermekét el tudja helyezni. És nem ez az egyik legnagyobb probléma. Elgondolták-e, hogy ha 6 óra 45 percre egy dolgozónak be kell érnie egy hivatalba, akkor mondjuk, egy bölcsődés-, óvodáskorú gyermeket mikor kell reggel felkelteni. Én tudom, hogy önöket ez nem nagyon érdekli, de szerintem az egyik legfontosabb, hogy ezek a gyermekek fél 6-kor kelnek. Normálise Magyarországon, hogy mondjuk, egy bölcsődés-, óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket ma csak azért kell felébresztenie a szülőnek fél 6-kor, mert a szülőnek kötelező 6 óra 45 percre most már beérnie dolgozni?

A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár a kafetéria. Az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkent, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Igaz, tegnap főigazgató úrtól azt is hallottuk, hogy teljesen normális, hogy most már rendezte a kormány azt az anomáliát, hogy volt olyan dolgozó, akinek 30-37 napot elérte a szabadsága, és főigazgató úr közölte, hogy szerinte teljesen normális, hogy innentől fogva ez ne történhessen meg, mert egy dolgozónak miért is járna 36 nap szabadság. Hát, döbbenten hallgattuk a főigazgató úr szájából ezeket a mondatokat. Amikor feltettük a kérdést főigazgató úrnak, hogy be fogjáke vezetni a rabszolgatörvényt, egyértelműen azt válaszolta, hogy természetes, hogy igen.

De nézzük meg, hogy miért alakult ez ki! Ez a fajta munkaerőhiány, amit ma Magyarországon tapasztalunk, egyértelmű, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat kárára írható. Önök nem azon dolgoztak 2010 után, hogy a munkavállalóknak a jogát erősítsék a munkáltatóval szemben, hanem az első lépésük az volt, hogy a munka törvénykönyvét teljesen átalakították. (Dr. Völner Pál: Mennyivel jobb, mint a munkanélküliség!) Majd folyamatosan olyan törvényeket hoztak, amivel szétverték az oktatási rendszert, a szociális ellátórendszert, és lényegében arra ösztönözték a mai fiatalokat vagy akár a családos embereket, hogy megélhetési problémák miatt külföldre távozzanak.

Itt néhány gondolatot hadd mondjak önöknek! Elhíresült mondat volt Zsiga Marcell képviselő úrtól ezen Háznak a falain belül, hogy 47 ezer forintból Magyarországon meg lehet élni. Majd Lázár János azt a mondatot mondta, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Deutsch Tamás pedig a napokban azt mondta, hogy ma Magyarországon a munkavállalók igenis örömmel dolgoznak túlórában, örömmel fognak túlórázni. A mostani törvénynél az egyik legdurvább megszorítás, amikor napi 12 órára is kötelezhető lesz egy tisztviselő munkavégzésre úgy, hogy ennek a bérét nem kell kifizetni. (Németh Szilárd István: Nem igaz! Hazudsz, hazudsz, hazudsz!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr, olvassa el a törvényt, és akkor tudni fogja, hogy nem hazudok, hanem ez így van. És önök nem azon dolgoznak, hogy a törvényeket úgy alakítsák, hogy a munkavállalókat védjék, hanem egyre jobban ki akarják zsigerelni azokat a munkavállalókat, akik még itt maradtak hazánkban. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP, a DK és a Párbeszéd soraiból.)