Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat egy új elemmel egészíti ki a Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének jogszabályi kereteit. A kihirdetésre váró megállapodásnak az a célja, hogy a kétoldalú gazdasági és azon belül is a beruházási kapcsolatokat előmozdítsuk, hogy a beruházási környezetet biztonságosabbá és kedvezőbbé tegyük, és ezáltal a két ország vállalatait arra inspiráljuk, abban segítsük, hogy minél több beruházást végezzenek el kölcsönösen egymás területén. A megállapodás tehát magyar szempontból a Belarusz Köztársaságban viszonossági alapon letelepülő magyar beruházók védelmét és jogbiztonságát szolgálja. Magyarország Kormánya egy olyan külgazdasági stratégiát folytat, amelynek egyik célja, hogy magyar vállalatok külföldi beruházásait ösztönözzük, ezáltal előállítsuk azt a helyzetet, hogy az ott megtermelt profit hazahozatala és a Magyarországon a nemzetközi vállalatok által előállított profit országból történő kivitele egyensúlyi állapotba kerüljön egymással. Ezen stratégia megvalósításának alapjául szolgálnak azok a beruházásvédelmi megállapodások, amelyeket a magyar kormány köt a partnerországokkal. Azt látni kell, hogy magyar vállalatok számára a külföldi befektetések érdekében szükség van egy olyan jogszabályi keretre, amely egyrészt megvédi kölcsönös alapon a beruházásaikat, amely a nemzetközi jog érvényesülését elősegíti egyes vitarendezési kérdésekben, és amely kizárja a kettős adóztatás lehetőségét. Éppen ezért fontos ennek a megállapodásnak a megkötése a Belarusz Köztársaságban történő beruházások iránt érdeklődő magyar vállalatok jogbiztonsága szempontjából.

A két ország között tehát kétoldalú keretben létrejött megállapodásról van szó, ugyanakkor a lisszaboni szerződés 2009-es hatálybalépése óta a közvetlen külföldi befektetéseket az Európai Unión belül a közös politika részévé tették. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagországai más, mondjuk úgy, harmadik országokkal akkor köthetnek beruházásvédelmi megállapodást, ha arra az Európai Bizottság is, a szükséges hazai jogszabályban rögzített felhatalmazásokkal párhuzamosan természetesen, kiadta a jóváhagyó felhatalmazását. A Magyarország és a Belarusz Köztársaság közötti megállapodás esetében is ez természetesen megtörtént, így a 2019-es esztendő elején ezt a dokumentumot alá is tudtuk írni. A szerződés tehát, szeretném aláhúzni, hogy az Európai Unió iránymutatásai szerint és az Európai Bizottság jóváhagyásával köttetett meg.

A megállapodás egyik legfőbb rendeltetése a két ország beruházói számára a beruházásaik védelmét jelentő garanciális elemek biztosítása. A Belarusz Köztársaság területén ugyanis több magyar vállalat érdeklődik beruházási lehetőségekről. A beruházók számára különlegesen fontos az esetlegesen akár az állammal szemben is felmerülő jogviták korrekt és pártatlan rendezése. Ennek az egyezménynek köszönhetően a magyar beruházók és az ő beruházásaik tekintetében nemzetközi jogi védelemre számíthatnak az esetleges viták rendezése során. Ez a megállapodás összességében 17 cikkből áll, és megfelel a nemzetközi normák által adott kritériumoknak. A megállapodás rendelkezéseinek a teljes terjedelemben történő ismertetésétől most engedjék meg, hogy eltekintsek, viszont van néhány olyan pont, amelyekre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét.

Először is a megállapodás szerint a külföldi beruházót és annak beruházásait a letelepedés pillanatától kezdve megilleti a védelem. A következő garanciális elemek kerültek be a megállapodásba. Először is védelmet kapnak a beruházások a hátrányos megkülönböztetéstől, és biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény elve és a nemzeti elbánás is. Emellett garantált a védelmük a közpolitikai célokon túl megvalósított, illetve a nem megfelelően kompenzált esetleges kisajátítással szemben, valamint a tisztességtelen és méltánytalan elbánással szemben. Mindemellett a megállapodás kiterjed a tőketranszfer lehetőségének a védelmére is.

A beruházásvédelmi megállapodások, így a Belarusz Köztársasággal jelen esetben létrehozott megállapodás is, módot adnak a beruházók és az állam közötti viták rendezésére. Ez a rendelkezés jelenti a beruházók számára a legfőbb garanciális elemet, és ezért képezi részét minden beruházásvédelmi megállapodásnak, így a jelenleg a parlament asztalán fekvőnek is. Ez a rendelkezés biztosít védelmet azokban az esetekben is, amikor a beruházásvédelmi megállapodás rendelkezései egy adott országban közvetlenül nem végrehajthatók a partnerország hazai bírósága előtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ettől a megállapodástól azt várjuk, hogy a beruházások védelme révén segíteni fogja a jelenleg a Belarusz Köztársaság területén beruházási lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalatok pozitív beruházási döntéseit, hozzájárul a magyar vállalatok versenyképességének elősegítéséhez és újabb munkahelyek teremtéséhez még Magyarországon is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)