Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön a hozzászólásában az egyedi példákat tünteti fel általánosnak, és a speciálist emeli ki mint generális szabályozást. Egy országnak a jogrendszere általában az ország területére általános, generális szabályokat hoz. Alapelvként újra és újra rögzíteni kívánjuk, hogy a kormány megvédi a magyar munkahelyeket, a legszigorúbban fellép az illegálisan Magyarországra érkezőkkel szemben. Magyarországon a magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el.

(11.40)

Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen irányú döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

A jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres munkahelyek. Ezeket a szabályokat alapvetően egy kvóta támasztja meg. A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát két évtizede egyébként kvóta szabályozza, melynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.

Ez a maximális kvóta 2024-ben elvileg  hangsúlyozom, elvileg  81 ezer lehetne. Ezzel szemben a kormány 2024-ben 65 ezerben maximalizálta a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát. Tehát szűkebben szabályozzuk, mint az elmúlt két évtizedben. A maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, ’23-ban mindösszesen 39 ezer engedély kiadására került sor. Tehát ha nem a speciális eseteket nézzük, hanem az országos helyzetet, akkor azt kell mondanom, hogy a lehetséges, egyébként szűkített kvótának mintegy a felére adtunk ki engedélyt.

Ezzel együtt  és itt a válaszom teljessége érdekében szeretném ezt elmondani  jelenleg mintegy 100-110-120 ezerre tartjuk a nem EU-s külföldi állampolgárok számát, akik Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel tartózkodnak. Ez azért van, mert a korábbi években volt, ahol nem egy-, hanem két- vagy hároméves engedélyt adtak ki, és ezek halmozódnak.

A kormány mindezeken túlmenően a magyar munkaerő és a magyar munkahelyek megvédése érdekében létrehozott egy úgynevezett negatív listát, amely meghatározza mindazon munkaköröket, melyek esetében a vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. Ez a lista mintegy 300 foglalkozást tartalmaz. Megengedem, ezeknek a teljes körű felsorolása esetenként alkalmat adhat pikírt megjegyzésekre, de a 300-as szám, úgy gondolom, hogy átfogja a magyar foglalkoztatási struktúra egészét.

Azt sem kívánjuk elhallgatni, hogy egy adott szabályozás mindig keletkezteti a lehetséges szabálysértéseknek a körét is. Hajdú-Bihar vármegyében feltártuk, hogy egyesek hamis papírokkal igyekeztek nagyobb létszámra munkavállalási engedélyt kérni. Itt a hatóságok szigorúan felléptek, és közokirat-hamisítás miatt eljárás indult harmadik országbeliek jogellenes foglalkoztatásával kapcsolatban, ami egyébként három év szabadságvesztéssel büntetendő.

A minisztérium munkaügyekkel foglalkozó államtitkára egyébként az elmúlt időszakban többször konzultált közel harminc minősített munkaerő-kölcsönző céggel, felhíva őket a most általam felhívott jogszabályok maradéktalan és következetes betartására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)