Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem volt szándékomban hozzászólni a vitának ebben a szakaszában, de Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, akit egyébként nagyra becsülök, és eddigi higgadt hozzászólásait némi túlzással üde színfoltnak is tekintettem az ellenzéki oldalon, mégis arra késztet, hogy reflektáljak néhány dologra.

Hát, tisztelt frakcióvezető úr, azt javaslom, legyen szíves, nézze már vissza a felvételt majd itt a mai, az ön számára lehet, hogy fárasztó délután és este után. Ön folyamatosan személyeskedik, olyan embereket komisszároz le itt Gyurcsány hónalja alól, olyan embereket minősít, akik szerintem személyek, ugye (Schanda Tamás János: Így van!), anélkül, hogy közöttük bármilyen szempontból is differenciálna. Ez az egyik dolog.

A másik pedig az, tisztelt képviselő úr, hogy érdemes lenne végignézni valamennyi kurátor életrajzát, és akkor ön is szembesülne azzal, hogy amit állít, az ráadásul valótlanság is, politikailag is, és a tények mezején sem állják meg a helyüket.

A következő dolog pedig az egyetemi autonómia. A joganyagból is látszik, a minisztériumokhoz képesti modellváltásból, az alapítványi struktúrából is látszik az, hogy az egyetemek autonómiája növekedni fog az elkövetkező időszakban, tehát a hivatalos állami szervezetektől elmozdul egy társadalmasított és szakmai irányba. Ez a modellváltásnak egy fontos eleme, illetve közelebb kerül a gazdasághoz, közelebb kerül ahhoz a társadalmi közeghez, amelyben az egyetemek működnek. És nem lehet véletlen, ha jól láttam, hogy itt tíz egyetem szenátusa fejezte ki azt, hogy ezt a modellt hajlandó felvállalni, hajlandó élni azzal a lehetőséggel, amit a jogalkotó megteremt. Azt hiszem, ezt az autonóm döntést tiszteletben kell tartanunk.

Itt volt egy MSZP-s képviselő, már kiment, de elég súlyos szavakat is használt, ez megér egy külön hozzászólást, azt hiszem. Ez is buzgalom, a demokrácia hősének tűnik már a DK, amelyik felméri azt, hogy Szegeden milyen a közhangulat egy egyetem alapítvánnyá alakulásával összefüggésben. Nem tudom, arról volte felmérés Szegeden, amikor csökkentették az egyetemi munkatársak bérét egyhavival. Volt arról felmérés Szegeden? És akkor még tudnék néhány olyan példát mondani, amelyiknél biztos, hogy érdekes eredmények jöttek volna ki. Tehát én attól tartok, hogy az MSZP-t nem a demokrácia hősének kell tekintenünk ebben az esetben, hanem olyanoknak, akik nem tudom, hány éven keresztül az egyetemeknél semmilyen lényeges, előremutató intézkedést nem voltak képesek felmutatni, ugyanakkor most itt a partvonalról még el akarják mondani azt, hogy mit kellene máshogy csinálni.

Sajnálom, hogy a képviselő úrnak az egyéb hivatalos elfoglaltságai nem tették lehetővé azt, hogy itt legyen. Gyanítom, hogy ő szegedi, talán többet érdemelne a téma az ő szempontjából meg a szegediek szempontjából is. Én erre az egyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre jártam, és azért is tartottam fontosnak, hogy hozzászóljak, mert ez az egyetem a megalapítása óta korszerű, versenyképes felsőoktatási intézménye volt ennek az országnak, és ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, és azokat a célokat, amelyeket kitűzött  bekerülni a legjobbak közé, tudásközpont legyen, versenyképes diplomát adjon , el tudja érni, ez a modell szerintem garanciát ad. Ezért is célszerű az, ha ezt támogatjuk, ahogy említettem, mint olyat, amely bővíti az egyetemek autonómiáját, szorosabbra fűzi a kapcsolataikat akár az alapítványokon, akár másfajta oktatási programokon keresztül a gazdasági, társadalmi és kulturális befogadóközeggel. Ezért is fontos, hogy ez a modellváltás végigmenjen.

Persze, el lehet itt még mondani százezerszer, hogy kiszervezés meg egyebek. Nem akarok ilyen nyelvtani vitába bonyolódni, de tisztelt képviselő úr, mint parlamenti képviselő, jogalkotó, ugye, ön sem vonja kétségbe, hogy Magyarországon akár a felsőoktatás viszonyainál, akár más életviszonyoknál alapítványnak, minisztériumnak, egyesületnek, nem tudom, minek hívjuk a konkrét irányító szervezetet, de a mostani javaslat kapcsán is a parlament törvényalkotási joga szabja meg az intézményi működések alapjait, és a kormánynak a rendeletalkotása, a minisztériumnak a normaalkotási jogosítványai kellő garanciát adnak arra, hogy egy alapítványi forma jogilag jól körülhatárolt keretek között dolgozzon. Így az ön által felvetett aggályok, legalábbis azt hiszem, tárgytalanok, és egy olyan működési modellt sikerül majd választani, erre már utaltam, amely külföldön már jó néhány esetben bizonyított. Köszönöm szépen.