Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RIG LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért?”  idén 60 éves Ajka városa. 1959. október 6-án a Magyar Közlöny 100. számában közzétették az Elnöki Tanács 14/1959. számú határozatát Ajka és Tósokberénd községek egyesítéséről és Ajka várossá alakításáról. A város gazdasági alapjainak kialakítását a szénbányászat megindulása rakta le. A rendszerváltásig bővült az erőmű, korszerűsödött az üveggyár, létrejött a Videoton legnagyobb vidéki gyára, elkészült a Timföld II., meggyorsult a városiasodás. Új iskolák, óvodák, bölcsődék épültek, átadták az 550 ágyas kórházat, kialakítottak lakótelepeket, és megújult a városközpont. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1987-ben Ajkának ítélte meg a Hild-díj egyikét.

A rendszerváltás első éveiben még nem történtek mélyreható átalakulások, a privatizáció volt az első olyan gazdasági folyamat, amely a város életét is megváltoztatta. Új tulajdonosai lettek a timföldgyárnak, az üveggyárnak, az erőműnek és a Videotonnak.

Bezárták a kohót. A formaöntödét értékesítették. Megkezdi Ajkán a működését a Le Bélier cég. Egyesítik a bányákat az erőművel, megkezdődnek a bányabezárások. Ez az első nagy csapás Ajka társadalmára. Bezárják a Jókai-bányát, le is bontják. Következik a padragi bánya. 2004-ben befejezi működését Ármin-bánya is. A valamikor 5 ezer embert foglalkoztató bányák bezárásra kerültek. A munkanélküliek száma ekkor eléri a 20 százalékot.

Ennek felszámolására az önkormányzat munkahelyteremtési programot indít, pénzügyi támogatás igénybevételével. Több mint 1200 új munkahely jön létre. 2016-17-ben irtózatos mennyiségű pernye hullik a városra. Szerencsére a rendszerváltást követően cégek telepednek a városba, melyek nagyvállalatokká növik ki magukat. A város gazdasági erejét mutatja, hogy a nemzeti GDP 1 százalékát adja, amit 17 ezer munkavállalóval ér el.

Megújulnak az épületek, színes lett több mint 6 ezer lakás. A kiépített utak több mint 70 százalékot tesznek ki. A város szinte teljesen átépül. Ezt támasztja alá, hogy a városfejlesztés és a városvezetés megoldásaiért az Európa Tanács az Európa-díj elnyerésének három megelőző fokozatát Ajka városnak ítélte. Itt elmondanám, hogy hasonló eredményekkel Magyarországon csak két város büszkélkedhet.

A város lakosainak kultúrszomja hihetetlen igényű: ezer megkérdezett városlakóból 116 a színházba járók száma. Országosan előkelő helyen áll ez a város is, akárcsak a sporttal kapcsolatos mutatókban.

(23.20)

Semmi sem lehetetlen, és az ajkaiak ezt számos alkalommal bebizonyították.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, önök is büszkék erre a dunántúli városra? Ugye, önök is csodálattal néznek arra a kitartásra, tenni akarásra, az ország és a városuk iránti szeretetre, ami az ajkaiakra jellemző? Ugye, önök szerint is tiszteletre méltó és példaértékű a közösségi összefogás, a „nem adom fel” attitűd? Ugye, önök is úgy gondolják, nem lehet véletlen az, hogy a város születésnapján a Pannon Várszínház „Egy álomért” című darabjában a Pál utcai fiúk történetén keresztül mutatták be az elmúlt évtizedeket? Ugye, önök is úgy vélik, hogy a város, amely ennyi nemzetközi díjban részesült, ilyen magas arányban járul hozzá a nemzeti össztermékhez, megérdemli a támogatást? Az a város, amely ennyi mindenen keresztülment, ilyen nehéz időket megélt, ahányszor újjászületett, mint egy főnixmadár, minden tiszteletet megér.

Ajka városának jogos elvárása az, hogy véleményüket tiszteletben tartva csakis az elért eredmények és a közös építkezés számítson önöknek a jövőben, és ne kelljen félniük politikai bosszútól, a források megvonásától, mint sajnos az elmúlt években. Az ember számít, illetve az, ki mit tett le az asztalra, nem a pártszín  mi Ajkán így gondolkodunk. Ezekkel a sorokkal zárom felszólalásomat. Boldog születésnapot, Ajka! (Taps az ellenzéki sorokban.)