Készült: 2024.04.27.18:43:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2019.11.18.), 353. felszólalás
Felszólaló Schanda Tamás János
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:38


Felszólalások:  Előző  353  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Először is köszönöm a vitában elhangzottakat. Vannak izgalmas felvetések is a megtárgyalandó kérdések között. Egyrészt azzal kezdeném, hogy Ander képviselő úr utalt a napirend előtti vitámra a Jobbik-frakcióval, én ezt nem nyitnám újra, mert akkor egyrészt elhasználnám a rendelkezésemre álló időt, másrészt azt gondolom, hogy ezt ma egyszer már megvívtuk, próbálkozzunk inkább szakmai kérdésekről beszélni. Elmondtam, amit elmondtam, maradjunk ennyiben.Ami fontos, hogy itt fölmerültek a fizetések és egyéb kérdések. Itt egyetértünk bizonyos szempontból. Valóban egy nehéz munka a szakképző intézményekben tanítani, ebben teljesen egyetértünk. Ezért akarunk 30 százalékos béremelést, átlagosan ekkora béremelést biztosítani az ott tanító pedagógusoknak és kollégáknak, versenyképes bérezést és rugalmas feltételeket teremtve számukra. Erről szól a törvényjavaslatunk. A célban egyetértünk, az a kérésem, hogy akkor támogassa a javaslatunkat. Ez szükséges ahhoz, hogy ezek a célok valósággá váljanak.

Fölmerültek a szakszervezetek több kontextusban is. Először is meg kell mindenkit nyugtassak, hogy volt egyeztetés a szakszervezetekkel. Bódis államtitkár úr órákat töltött a szakszervezetekkel való egyeztetéssel, és azt gondolom, hogy ott is konstruktívan sikerült tárgyalni a különböző felmerült kérdésekről.

Fölmerült a szakszervezetek kapcsán, hogy ők miért nem alapíthatnak iskolát. Azt hiszem, Mesterházy képviselő úrnak ez volt a felvetése. Ez egy egészen újszerű javaslat, én nem hallottam még ilyen felvetést, de érdemes megfontolni, hogy a szakszervezetek alapítsanak iskolát. Azt gondolom, hogy van egyébként oly módon lehetőségük rá most is, hogy nemcsak egyházak, nemcsak az állam, hanem egyébként akár alapítványok, egyesületek is tarthatnak fönn szakképző intézményeket is. A szakszervezeteknek lehetőségük van ilyen típusú jogi személyiséget létrehozni, és aztán nézzük meg. Izgalmas társadalmi kísérlet lenne, érdekes és meglepő javaslat volt.

(23.10)

Szintén felmerült a nemek közötti egyenlőtlenség kérdése. Ez egy olyan dolog, amivel próbálunk foglalkozni. Egy kicsit a törvényjavaslattól messzebbre visz, de egy programra csak hadd hívja fel a figyelmet, a TechCsajok nevezetű program, amelyikben a mérnökinformatikus pályára próbálunk a lányok számára egy pályaorientáció segítségével esélyt biztosítani, és felhívni rá a figyelmüket. Nem a törvényjavaslat vitájához kapcsolódik, de ha már felmerült, akkor azt gondolom, fontos, hogy megemlítsük, vannak ilyen típusú kezdeményezések és szándékok.

Az a helyzet, hogy szó volt Hollik képviselő úr módosító javaslatáról, és itt azt kell hogy mondjam, hogy egy valós nézetbeli különbség van közöttünk. Tehát mi azt gondoljuk, hogy igenis van a szülőknek, van a családnak felelőssége a saját gyermekeik iránt.

Mi nem a baloldali etatista politikát gondoljuk hasznosnak, és éppen ezért ezt egy jó módosító indítványnak tartjuk, ezért is támogatta a kormány ezt a módosító indítványt, és kérjük ennek az elfogadását. Hiszen arról van szó, hogy felnőtteknek tekintjük a magyar embereket, a magyar polgárokat és a magyar családokat, akiknek igenis van felelősségük a saját gyermekük irányába. És az államnak is van feladata: biztosítja az intézményeket, biztosítja egy részszakma megszerzését, egy szakma megszerzését. De bizony a felnőtteknek, a szülőknek a felelőssége is meg kell hogy jelenjen. Itt tehát egy valós nézetkülönbség van közöttünk, mi nemcsak az államban hiszünk, hanem hiszünk egyébként a polgárok szabadságában és a polgárok felelősségében.

Azt hiszem, hogy fontos kérdés volt a közalkalmazotti jogviszonyból munka törvénykönyvébe való átkerülés. Többen, képviselő asszonyok, képviselő urak is felhozták ezt a kérdést. Itt, azt gondolom, hogy részben megint nem értünk egyet, és elvi a különbség közöttünk, hiszen mi egy hatékony, rugalmas, teljesítményorientált szakképzési rendszert szeretnénk létrehozni, amihez bizony a foglalkoztatási jogviszony változása is alapvető feltétel. A Kjt.-nek a merevsége, rugalmatlansága nem illeszkedik ahhoz a versenyképes és gyorsan változni tudó szakképzési rendszerhez, amiben mi hiszünk, és amiért mi dolgozunk.

Másrészt elég sokan dolgoznak ma Magyarországon a munka törvénykönyve alatt, nem okoz számukra ez kiszolgáltatottságot, nem hiszem, hogy ezért érdemes ettől félni. Ráadásul a szakképzés területén is sokan dolgoznak a munka törvénykönyve hatálya alatt, hiszen az egyházi iskolákban, az alapítványi, egyesületi fenntartásban, magánintézmények esetében most is a munka törvénykönyve alatt történik a foglalkoztatás. Tehát igazából ugyanolyan jogviszonyba kerülnek, mint a más fenntartásban dolgozó pedagóguskollégák.

Ráadásul még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a szakképzés területén megteremtjük annak a lehetőségét, hogy jelentős munkabért kapjanak a fiatalok a duális képzés keretében, és ez mégiscsak egy furcsa helyzet lenne, hogy a diák munkabért kap a munka törvénykönyve alatt, az oktatója pedig a közalkalmazotti törvény alatt maradna. Én azt gondolom, hogy ez önmagában is egyébként kellő indok arra, hogy ez a változás megvalósuljon.

Ráadásul itt, engedjék meg, hogy arra is kitérjek, és talán ezzel zárjam a hozzászólásomat, hogy az nagyon hasznos és azt gondolom, hogy nagyon fontos része a vitának, hogy sokat beszéltünk a pedagógusokról, és kevesebbet beszéltünk a diákokról, fiatalokról. Abban bízom, hogy ez azért volt így, mert támogatják azokat a változásokat, amelyek a fiatalok számára ebben a törvényjavaslatban megjelennek, támogatják az ösztöndíj-lehetőségeket, támogatják azt, hogy duális képzésben vehessenek részt, hogy egyébként munkabért kapjanak. Tehát látják azt, hogy ez a törvényjavaslat a fiataloknak, a magyar diákoknak egy jó javaslat, egy olyan javaslat, amelyik az ő életüket, az ő sorsukat, az ő szakmai és magánéleti sikereiket támogatja. És bevallom őszintén, azt remélem, hogy ez kellő indok lesz ahhoz, ha ezt önök is így gondolják  márpedig mivel erről nem beszéltünk, ezért biztosan így gondolják , hogy támogassák a teljes törvényjavaslatot, hiszen ez mégiscsak a fiatalokról szóló javaslat.

Egy olyan törvényjavaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amelyik a következő generáció vagy generációk jövőjét határozza meg, számukra teremt lehetőséget, és az ő sikerességüket alapozza meg, hiszen mindannyiunknak az a feladata, hogy a magyar fiatalokat a jövő nyerteseivé tudjuk tenni, ehhez pedig erre a változtatásra is szükség van. Én kérem a törvényjavaslat támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)




Felszólalások:  Előző  353  Következő    Ülésnap adatai