Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! E tekintetben, ezen törvényjavaslat tekintetében az egyik szemem sír, a másik pedig nevet, mert ugyan az elhangzott minden ellenzéki jelen lévő frakció részéről, hogy a törvényjavaslatot támogatni fogják, ami szerintem helyes, és ezt köszönöm szépen, és természetesen számítunk a kormánypárti frakciók támogatására is, de a dolog másik oldala az a felszólalási sor, amit itt az elmúlt percekben hallottunk. Ugyanis ebben rendkívül sok túlzás és pontatlanság hangzott el, ami egyébként szerintem nem tesz jót az ügynek. Tehát ha itt komolyan vesszük azt a dolgot, hogy az egyszerűsített honosítás intézménye és az az eredmény, amit 2010 óta sikerült elérnünk, hogy 1,2 millió új magyar állampolgárt sikerült létrehozni, akkor azt gondolom, hogy az ilyen és az ehhez hasonló felszólalások ezt az eredményt legalábbis megpróbálják zárójelbe tenni, és ez ellen szeretném a tiltakozásomat kifejezni.

Egyrészt Demeter képviselő asszony azt mondta, hogy a kormány által sem cáfolt módon, de egyébként titokban történik ezeknek a visszaéléseknek a kivizsgálása. Ez olyan mértékben titokban történik (Demeter Márta: Én nem mondtam, hogy titokban.), hogy jelen törvényjavaslatnak is az indokolásában van egy adat, ami arra vonatkozik, hogy májusig  mivel a beterjesztésben most már pár hónappal korábbi, ezért egy májusi adatot találnak itt a képviselők , de van itt egy adat, amelyik azt mondja, hogy 2019 májusáig 177 darab ilyen csalárd módon szerzett állampolgárság visszavonására került sor. (Demeter Márta: Kivételesen nem mondtam, hogy titokban.)

Tehát semmilyen titkolózás nincs az ügyben, a bűnüldöző és a nyomozó hatóságok… Bocsánat, ha félreértettem, de mégis azért az egész felszólalásának a tónusa ez volt. Tehát ha a bűnüldöző és a nyomozó hatóságok teszik a dolgukat, és hogyha ennek megfelelően kiderül, hogy valamilyen módon visszaéltek az egyszerűsített honosítás intézményével, akkor a megfelelő büntetőjogi konzekvenciák levonása mellett a köztársasági elnök úr, ugyanúgy, ahogy a miniszter javaslatára, ugyanúgy, ahogy a honosítási ügyek esetében, visszavonja a csalárd módon szerzett állampolgárságot.

Itt Bencsik képviselő úrnak a felszólalására is hadd reagáljak! Mi éppen azt gondoljuk, hogy a csalárd módon megszerzett állampolgárság visszavonási idejének a tíz évről húsz évre történő kitolása, teljesen függetlenül attól, hogy hány ilyen esetről van szó, az a jogbiztonságot és a magyar állampolgárság intézményének a védelmét jelenti. Tehát én azt szeretném kérni öntől, hogy ezt az intézkedést, legalábbis a törvényjavaslatnak ezt a részét ne tessék támadni, hanem tessék megvédeni, mert pont az ön által is felhozott célok védelmét szolgálja.

A másik, hogy ha pedig elfogadjuk azt a két számot, ami itt elhangzott a vitában, az egyik az ön által is említett 1,2 millió honosított állampolgár, a másik, mivelhogy ez az indokolásban van, és ezt önök nem támadták, tehát ez a 177 darab állampolgárság-visszavonás, ha a két számot egymásra vetítjük, akkor az fog kijönni, hogy 0,01 százalékról beszélünk. Tehát az fog kijönni, hogy 0,01 százaléka az eseteknek az, ami problémás, és ami ügyben a hatóságoknak, a nyomozási feladatokat ellátó ügyészségnek vagy rendőrségnek el kellett járni, és amelynek végén a köztársasági elnöknek döntést kellett hoznia. Én azt gondolom, természetesen mint minden emberi rendszer, ez sem zár tökéletesen, mint minden emberi rendszerben meg állami rendszerben, ebben is vannak hibák, de ez a szám, a 0,01 százalék jól mutatja azt, hogy olyan rendszerszintű visszaélésekre nem került sor, amiket ön a felszólalásban említett.

Még két példát hadd hozzak arra, hogy miért tekintem túlzónak az ellenzéki felszólalásokat. Az egyik ilyen példa az volt, hogy ön követelte, hogy már 2010-ben miért nem rögzítettünk például a mostani feltételeknek megfelelő módon ujjlenyomatot. Képviselő úr, azért nem, mert a magyar állampolgároknak sem volt, nem a honosítottaknak, hanem a születéssel magyar állampolgárságot szerző, tehát egész életükben ezen a 93 ezer négyzetkilométeren élő magyar állampolgároknak sem volt olyan személyazonosító igazolványa, amelyben ujjlenyomat lett volna, ugyanis azt 2015-ben fogadta el az Országgyűlés, és 2016-tól felmenő rendszerben adunk ki olyan személyazonosító igazolványokat, amelyen az arcképmás, az aláírás és az ujjlenyomat is rögzítésre kerül. Nyilvánvalóan ez a rendszer a bevezetést követően és a megszilárdulást követően mostantól kiterjed a honosítással magyar állampolgárságot szerzőkre is, akik egyébként sok esetben nem igénylik a személyazonosító igazolványt. Tehát az egész mögött az a jó szándékú kormányzati cél állt, hogy minek terheljük olyan bürokratikus eljárásokkal ezeket az állampolgárokat, amelyek számukra nem fontosak.

(22.00)

Mert sok esetben ezek az emberek megelégednek az állampolgársági okirattal, illetőleg megkapják a lakcímkártyákat, ami mellé ők külön, az egyébként szintén biometrikus azonosítóval ellátott útlevelet tudják igényelni, ha ez az utazáshoz számukra szükséges.

Tehát én azt gondolom, hogy ez egy józan megfontolás volt anno, egyrészt a technikai feltételek sem voltak biztosítva nemcsak számukra, hanem valamennyi magyar állampolgár számára sem. Ezek most már rendelkezésre állnak, másrészt pedig úgy voltunk vele, hogy az eljárásokat szükségszerűen nem érdemes bonyolítani. Mostanra pedig eljutottunk odáig, hogy azt gondoljuk, hogy ha ez a közös belátás, akkor érdemes ebbe az irányba még egy plusz ilyen eljárásrendet betenni. Természetesen a törvényjavaslatban megpróbáltuk annak a kereteit lefektetni, hogy ez a lehető legkisebb bürokratikus akadállyal járjon a honosítást tervező vagy a honosítási eljáráson végigmenő vagy azt tervező magyar állampolgárok számára.

A másik, hogy ezt összeköti ön a felszólalásában azzal, hogy oligarchák meg offshore lovagok meg bűnözők meg egyéb történetek, én ezt nem tudom másként minősíteni, mint népmesének. Ez egy mítosz. Azoknak az embereknek a döntő többsége rendes magyar állampolgár, aki csak azt szeretné visszakapni, amit elvett tőle a XX. század. És azt gondolom, hogy a magyar Országgyűlésnek, ha már ebben egy ilyen nemzeti konszenzus alakult ki, akkor az a feladata, hogy ezt az akaratot valamilyen módon teljesíteni tudja, és az egyszerűsített honosítás intézménye alkalmas ennek az akaratnak a teljesítésére.

Éppen ezért én nagyon köszönöm az ellenzéki frakciók támogatását is, de a másik dolog, és ezt még egyszer alá szeretném húzni, hogy arra kérném nagyon nagy tisztelettel önöket, hogy ezt a törvényjavaslatot meg az ezzel összefüggő közéleti vitát ne fertőzzük meg azzal, amivel önök próbálják megfertőzni, hogy a belpolitikai logikájukat, amelyben a kormányt ilyen-olyan dolgokkal vádolják, kiterjesztik erre a törvényjavaslatra és azokra az emberekre is, akik  egyetértve Mesterházy képviselő úrral  a jövőben is magyar állampolgárságért fognak folyamodni.

Tehát azt gondoljuk, hogy a XX. század még tartozik ezeknek az embereknek, és nekik minél nagyobb számban, mindenkinek, aki erre igényt tart, vissza kell kapnia vagy meg kell szereznie a magyar állampolgárságot. Úgyhogy ezért még egyszer köszönöm a támogatottságukat, és tényleg a legmélyebb tisztelet hangján, a belpolitikai összefüggésrendszert tekintve egy nagyon pici visszafogottságot szeretnék kérni önöktől. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)